Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért kérem, hogy vegyük egymást komolyan, és ne csak a szóbeszédekre és a különböző sajtóvéleményekre hivatkozva fogalmazzuk meg véleményünket.

Az, gondolom, ön által sem vitatott, hogy az elhúzódó háború és a káros szankciók ellenére Magyarországon tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, az előző évhez képest 46 ezerrel növekedett, jelenleg 4,7 millió főt tesz ki. A munkanélküliek aránya 3,9 százalék volt, ezzel Magyarország valahol az ötödik, hatodik legkedvezőbb e szempontból az Unióban.

A kormány a hazai foglalkoztatás bővítését és a vállalatok növekvő munkaerőigényének kielégítését jogszabályok által is biztosítottan elsősorban magyar munkavállalók alkalmazásával segíti elő. Ez a politikai szándék 2010 óta semmit nem változott. Számos olyan intézkedést dolgoztunk ki és vezettünk be, amellyel a hazai úgynevezett inaktívmunkaerő-tartalék fokozott álláskeresését és munkaerőpiacra való visszatérését ösztönöztük.

A legfrissebb adatok szerint  és ezt a bérekkel kapcsolatos kérdésére mondom  2022 decemberében az átlagos bruttó bér 581 900 forintra, az átlagos nettó kereset 400 300 forintra emelkedett. 2022 egészét tekintve a nemzetközi körülmények mellett is a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal növekedett.

A tavalyi 14,5 százalékos infláció mellett a bérek reálértéke éves szinten 2,6 százalékkal emelkedett, így megítélésünk szerint 2013 óta már tizedik éve tart a reálbér-növekedés. Ez nemzetközi szinten is kiemelkedő, Németországban például harmadik éve csökken a reálbér.

Mindemellett a kormány a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságának javításával is elő tudja segíteni, hogy a cégek a magyar munkavállalókat részesítsék előnyben. Ezt olyan adminisztratív intézkedés segíti, amely biztosítja, hogy harmadik országbeli munkavállaló főszabályként csak abban az esetben kaphat magyarországi munkavállalási engedélyt, ha az adott munkakört sem hazai, sem uniós munkavállalóval nem tudja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kiegészíteni.

Ami pedig a gödi gyár elhelyezését illeti: kérem, ez nem egy 20 ezer fős településen, hanem Közép-Magyarországon jött létre, több közepes város, például Vác vagy Dunakeszi vonzáskörzetében, de egy 3-3,5 milliós közép-magyarországi régió középpontjában. Természetes, hogy egy-egy nagyobb gyár a munkaerőt nemcsak az érintett településről, hanem annak tágabb körzetéből is toborozza. A debreceni beruházás esetében is nemcsak Debrecenből vagy Hajdú-Bihar vármegyéből, de az észak-alföldi régióból is számítunk a munkavállalókra.

Végezetül, számos más kérdéssel ellentétben egyetértek képviselő úrral abban, hogy az ipari üzemek működésekor alapvető szempont a munkabiztonság és a környezetvédelem. Az illetékes hatóságok mind az engedélyek kiadásánál, mind az üzem működésénél a vonatkozó munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok szigorú betartását és betartatását nézik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós elvárás, megítélésem szerint a legszigorúbb az Unióban. Kérem, hogy válaszánál, az elfogadásnál ezt vegye figyelembe. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)