Készült: 2024.05.12.10:39:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2022.07.04.),  250-251. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:   248-249   250-251   252-253      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Kelet-Nógrád esélyei és lehetőségei” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekünk Kelet-Nógrádban sosem volt egyszerű a helyzetünk. A rendszerváltozás éveiben a szénbányászat és a nehézipar leépítése teremtett drámai helyzetet térségünkben, hiszen 30 százalék fölött volt a munkanélküliség, tulajdonképpen szociális, gazdasági és társadalmi válsággócként jelentünk meg hazánk térképén. Ezért volt fontos, hogy 2002-ig az akkori kormányzatok mindegyike próbált segítő kezet nyújtani a leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelt támogatásával. A kétezres évek első évei pedig kifejezetten pezsgőek voltak, ipari parkok jöttek létre, intenzíven megjelent a külföldi tőke Bátonyterenyén, Pásztón és Salgótarjánban, nagyon jelentős szennyvízelvezetési programot valósítottunk meg, elindítottuk a 21-es út fejlesztését, kiváló határon átnyúló kapcsolatokat építettünk ki, így valódi esélyünk nyílt a felzárkózásra.

2002 után azonban rövid időn belül sikeresen letérítették a baloldali kormányzatok a felfelé vezető pályáról térségünket. A 21-es út négysávosítását elszabotálták, a működő tőke beáramlása veszített lendületéből, a munkanélküliség megugrott, az elvándorlás felerősödött, a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatását megszüntették.

A 2010-es kormányváltást követően viszont ismét esélyt kaptunk arra, hogy sokévnyi helyben járás után végre saját kezünkbe vegyük sorsunk alakítását, és a kormány támogatása mellett megkezdjük az építkezést, Kelet-Nógrád újrapozicionálását. Három fő célt tűztünk ki akkor: egyrészt munkahelyteremtéssel együtt járó gazdaságfejlesztés megvalósítása, másrészt felhelyezni hazánk fejlesztési térképére térségünket, harmadrészt erősíteni a helyi identitást.

Mindenfajta nehézség ellenére a Covid előtti röpke tíz év igenis sikeres volt Kelet-Nógrád életében, mert négysávosítottuk végig Hatvan és Salgótarján között a 21-es utat, új ipari parkokat hoztunk létre, kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Wamsler, a Salgglas, a Mitsuba, a Bumchun, a Mikropakk, az Eglo, a SungEal vagy az Alukov kutatás-fejlesztési, munkahelymegőrző, munkahelyteremtő vagy új értéket létrehozó beruházásai. Megújult a világörökség részeként számontartott Hollókő és nemzeti kegyhelyünk Szentkút, mindemellett több helyen jelentős turisztikai attrakciófejlesztési projektet valósítottunk meg.

A „Modern város” és a „Magyar falu” programoknak, a területfejlesztési operatív program forrásainak, a kormányzati külön támogatásoknak köszönhetően városaink és falvaink soha nem látott mértékben léphettek előre.

(19.40)

Elindítottuk az onkológiai centrum építését Salgótarjánban, óvodafelújítási, bölcsődeépítési, csapadékvíz-elvezetési programok valósultak meg vagy valósulnak meg. Ezen túlmenően utakat és járdákat építettünk.

A Covid, a kevésbé barátságos európai politikai tér, a brüsszeli energia- és szankciós politika, de különösen az elhúzódó háborús konfliktus azonban teljesen új helyzetet teremtett országos, illetve helyi szinten is. Nyilván a legfontosabb most nemzeti szinten Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme, de fontos az is, hogy ne adjuk fel álmainkat sem.

Így Kelet-Nógrádban továbbra is prioritás a nógrádi Enjoy Park kialakítása, a turisztikai attrakciófejlesztés, a szervezetépítés, a vendégfogadás feltételének forradalmian újszerű megvalósítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a 23-as út Bátonyterenye elkerülő szakaszának megépítésével, új közlekedési kapcsolat kialakításával, a 81-es vasúti fővonal fejlesztésének újragondolása, a besztercebányai kerület és Nógrád megye határon átnyúló programjainak menedzselése, a gazdaságfejlesztés, a térség tőkevonzó képességének erősítése, szorosabbra vont gazdasági együttműködés, a felső- és középfokú oktatás feltételrendszerének javítása és végül, de nem utolsósorban városaink és falvaink környezettudatos, jövőorientált és fenntartható fejlesztése. Kelet-Nógrád esélyeit és lehetőségeit most jelentős mértékben befolyásolja a makrokörnyezet, az ország gazdasági helyzete, de a jövő építését nem lehet feladni. Valljuk mi is, hogy azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Köszönöm.




Felszólalások:   248-249   250-251   252-253      Ülésnap adatai