Készült: 2024.05.10.18:12:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

49. ülésnap (2023.03.01.),  115-116. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:46


Felszólalások:   47-114   115-116   117      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön, 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most napirend utáni felszólalás következik. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport, „Tisztelgés Horthy Miklós kormányzóvá választásának évfordulója alkalmából” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Adjon az Isten! Tisztelt Országgyűlés! Bár a vármegyék elnevezését nem kísérte érdemibb intézkedésként a csendőrség visszaállítása, de nem adjuk fel, a Horthy-korszak lenyűgöző gazdasági fellendülését és meg nem alkuvó nemzetpolitikáját példának tekintve szobrot állítottunk az Országházban Horthy Miklósnak a második bécsi döntés évfordulóján. Egyúttal határozati javaslatot nyújtottunk be, hogy Észak-Erdély visszacsatolását a hazatérés napjává nyilvánítsa az Országgyűlés.

Bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet bírálni balról és jobbról egyaránt, és jogosan, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel, egyértelműen szoborért kiált.

(17.00)

A két világháború között gazdasági világválság, világszerte több tízmilliónyi halálos áldozattal járó spanyolnáthajárvány és főként Trianon sújtotta az országot, Horthy Miklós mégis virágzásnak tudta indítani, lenyűgöző gazdasági fejlődést és kulturális pezsgést produkálva.

Azt szeretnénk, hogy az Országház Kupolatermében, a nemzet nagyjainak szobra mellett kapjon helyet utolsó kormányzónk is. Ahogy a Monarchia idején épített Parlamentben mellőzött Rákóczi Ferenc később, a Horthy-korszakban kapott csak emléktáblát ott, úgy azzal szemben lehetne egy hasonló márványlap. Bár a házelnök sajnos ezt sem támogatja, de legalább Dúró Dóra országgyűlési alelnök irodájában, a Szent Korona közelében felállítottunk egy 57 centiméter magas bronz mellszobrot, Csák Attila szobrászművész alkotását Zetényi Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnökének közreműködésével, református pap áldásával, illetve jelen volt római katolikus pap is az ünnepnapon. A szobrot korábban a nemzeti összefogás seregszemléjén már bemutattuk, amikor 13 nemzeti szervezet együtt vonult fehér lovas felvezetéssel épp ide, az Országházhoz.

Ma az Országgyűlés ülésvezető elnöke napirend előtt megemlékezést tartott a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja alkalmából, de a Házbizottságban hiába kezdeményeztem, hogy ma Horthy Miklós kormányzóvá választásának évfordulójáról is legyen hivatalos megemlékezés, így jobb híján napirend után kell tehát nekem most egy méltatlanul elfeledett dátumra felhívnom a figyelmet. 103 éve tehát, 1920. március 1-jén éppen ezek között a falak között az akkor jelen lévő 141 parlamenti képviselő közül 131 szavazatával nyerte el Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója tisztét, hogy aztán közel 25 évig betöltse azt.

Pontosan tudom, hogy kevés államférfi van, akinek szereplését és negyedszázados országlását többen vitatják, mint vitéz nagybányai Horthy Miklósét, különösen a szocializmus ideológiája, majd az azt követő néhány évtized mindent elkövetett, hogy a kormányzó becsületét sárba tiporja, az érdemeit megtagadja, a hibáit kidomborítsa.

Horthy megítélésének ügyében Orbán Viktor kettős beszéde is tetten érhető volt: 2017-ben a kormányfő a Klebelsberg-kastély átadásán Horthy Miklóst kivételes államférfinek mondta, akinek megítélését a második világháborús gyászos szerepvállalás sem árnyékolhatja be  idézet vége , majd egy hónap múlva Orbán Viktor a hazánkba látogató izraeli miniszterelnökkel való találkozásakor hamut szórva a fejére már azt mondta, idézem: bár az állampolgárok megvédése erkölcsi és politikai követelmény lenne, a második világháborúban Magyarország nem eszerint cselekedett, hanem a nácik mellé állt, ez pedig bűn.

Tavaly a KDNP farolt ki a szegedi Horthy-emlékmű avatása mögül a balliberális szervezetek nyomására, a szervező patinás vitézi rend szerint egy KDNP-s országgyűlési képviselő is beszédet mondott volna az eseményen, viszont ezt a szándékát visszamondta  hát igazi bátor, vitézies magatartás, tehetnénk hozzá. A balliberális pártokat is idézzük! „Az a feladatunk, hogy 2022-re a horthyzmus írmagját is kiirtsuk”  közölte Gréczy Zsolt, a DK perverz képviselője az egyik jubileumi Horthy-felvonulásunk kapcsán, míg ugyanekkor Barabás Richárd, Újbuda szivárványkoalíciós alpolgármestere, a Párbeszéd szóvivője olcsó nácizásba kezdett.

Mi viszont benyújtottuk a hazatérés napjának bevezetését célzó országgyűlési határozati javaslatunkat. Kettős jelentőségű lehet: emléknap, amikor a nemzet fejet hajt a revízióért küzdelmet vívott hazafiak dicsősége előtt, és ünnepnap, amikor hitet teszünk amellett, hogy idővel az isteni örök igazság győzedelmeskedik a hazugság felett, a remény (Az elnök csenget.) a beletörődés felett, a jog a jogtalanság felett. Szebb jövőt!




Felszólalások:   47-114   115-116   117      Ülésnap adatai