Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Kordás László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor kívánják megemelni a magyar minimálbért az uniós irányelvben foglaltak szintjére?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László technológiai és ipari miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

KORDÁS LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az Európai Parlament elfogadta az európai minimálbért. Ez történelmi pillanat, és személyes sikere az árnyékkormány miniszterelnökének, Dobrev Klárának. Az árnyékkormány miniszterelnökének, Dobrev Klárának 2019-ben, a magyar európai uniós választásoknál volt a legfontosabb ígérete, hogy bevezetik Magyarországon az európai minimálbérre vonatkozó javaslatot. Azóta rengeteg munkaórát töltött ezzel a feladattal, rengeteg egyeztetésen, tárgyalások vett részt, és elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor azt látjuk, hogy elfogadta az Európai Parlament az európai minimálbér-javaslatot.

Az uniós minimálbér elfogadása kulcsfontosságú a szociális jogok megerősítéséhez, valamint fontos üzenetet hordoz mindazon munkavállalóknak, akik keményen dolgoznak, de keveset keresnek.

Az Európai Parlament döntése azt jelenti, hogy a többi uniós országhoz hasonlóan a magyar kormánynak is be kell vezetnie az európai uniós minimálbér-szabályozást, ami jelentősen emelni fogja a magyar minimálbért. Mit is jelent ez az idei évben? Az idei évben például legalább 30 ezer forinttal lenne magasabb a minimálbér, mint e nélkül a szabályozás nélkül.

Az európai minimálbér-szabályozás a gyakorlatban úgy fog működni, hogy a kormánynak a szociális partnerekkel közösen meg kell állapodni abban, hogy milyen mutatókhoz köti a tárgyalási alapot. Ebben csak minimális mozgástere és eltérési lehetősége van a kormánynak.

(15.40)

Mi azt szeretnénk, illetve azt akarjuk, hogy az európai minimálbér-szabályozásnak megfelelően a mindenkori magyar minimálbér legalább az átlagkereset 50 százaléka, illetve a mediánkereset 60 százaléka legyen. Ez eszerint azt jelentené, hogy nettó 30 ezer forinttal lenne magasabb most a minimálbér. Ez a döntés abban is segít, hogy a magyar emberek lássák, ők sem érnek kevesebbet az európaiaknál, és munkájuk sem ér kevesebbet, mint más európaiaké. A havi több tízezer forint, amellyel az Orbán-kormánynak meg kell emelnie a minimálbért, az általános béremelést is fogja segíteni, kicsit könnyebb lesz pedagógusnak lenni, szociális munkásnak és mindenkinek, akit az Orbán-kormány a lét és a nemlét határára szorított.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt szeretném önnek mondani, hogy az a 30 ezer forint, amit idén nem adnak oda ezeknek az embereknek, jelentősen segítene ebben a helyzetben azokon a drasztikus áremeléseken, akár rezsiáremelésre gondolunk, akár élelmiszerár-emelésre, amit ma mindennap lehet tapasztalni. Ezért kérdezem önt: mikor kívánják megkezdeni a szociális partnerekkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tárgyalást, és mikor vezetik be az európai uniós minimálbért a szabálynak megfelelően? Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azért azzal kapcsolatban kifejezzem a gondolataimat, hogy az embert olyan furcsa érzések környékezik meg, amikor öntől kapok egy ilyen kérdést, amely a munkavállalókkal, a foglalkoztatással és a minimálbérrel kapcsolatos, mert azért önök 2002 és 2010 között egy olyan kormányzást tudhatnak maguk mögött, amely, azt gondolom, hogy a magyar munkavállalók számára nem éppen volt kedvező. Ön pedig ebben az időszakban politikai államtitkárként is részt vett ebben a munkában 2004 és 2006 között. Most természetesen végül is értem a felszólalást, hiszen jelenleg bér- és munkaügyi árnyékminiszterként szólal fel.

Az irányelvvel kapcsolatban néhány pontosítást engedjen meg! Az irányelv a baloldali álhírekkel ellentétben sem a megjelenésekor, sem elfogadása előtt nem tette, jogalap hiányában nem is tehette kötelezővé a tagállamok számára, hogy egyetlen képlet alapján határozzák meg a minimálbért. A tagállamoknak azt kell garantálniuk, hogy minimálbéreik lehetővé teszik a munkavállalók számára a tisztességes életet, figyelembe véve a megélhetési költségeket és az átlagos fizetési szinteket.

Az irányelv nem uniós minimálbért határoz meg, hanem egy keretrendszert hoz létre, amelyben alapvető iránymutatásokat, minimumkövetelményeket ír elő a tagállamok számára a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország egyebekben már régóta alkalmaz. A 2022-es 20 százalékos emelés egyébként a legnagyobb volt az Európai Unión belül, és azt kell mondjam, ha arra gondolunk, hogy ki volt a minimálbér-emelések ellenzője, akkor egyértelműen önök jutnak eszünkbe. A Fidesz-kormány pedig már ’98 és 2002 között is a minimálbér-emelés mellett volt. Ezt néhány adattal hadd támasszam alá!

A minimálbér Magyarországon ’98-ban 19 500 forint volt, az első Orbán-kormány utolsó évében, 2002-ben már 50 ezer forint volt. Azt gondolom, hogy akkor is hangot adtak annak, hogy alapvetően ez hihetetlen hiba, és a magyar gazdaságra rendkívül rossz hatással lesz, ha ilyen mértékben növeljük meg a minimálbért. Ehhez tartották is magukat, hiszen 2002 és 2010 között a baloldal mindössze 23 500 forinttal emelte a minimálbért. 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, ’22-re viszont már 200 ezer forintra emelkedett. (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.) Nagyon megköszönöm, ha végig is hallgat, mert úgy gondolom, hogy én is rendkívül udvarias vagyok.

A garantált bérminimum 260 ezer forint jelenleg, vagyis az Orbán-kormányok folyamatos béremelésének köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint az önök baloldali kormányzása alatt az átlagbér volt. ’22 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 344 700 forint volt. Az is a tényekhez tartozik, hogy a baloldali kormányzás alatt folyamatosan nőtt a munkanélküliség, és 2010-re ez már közel 12 százalék volt, ’22-ben a munkanélküliség 3,5 százalék volt, idén nyáron több mint 4,7 millió fő dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta is rekord.

Arra szeretném önöket kérni, hogy ezeket a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos intézkedéseit a kormánynak inkább támogassák, mert azt gondolom, hogy a magyar emberek megtanulták azt, hogy kire tudnak számítani ezekben az időkben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

KORDÁS LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Államtitkár Asszony! Azzal kezdte a hozzászólását, hogy furcsa érzések vannak önben. Bennem is furcsa érzések vannak a válasza kapcsán, hiszen nem válaszolt a feltett kérdésemre. Megkérdeztem, mikor kezdik el a tárgyalásokat a szociális partnerekkel az uniós szabályozásnak megfelelő minimálbér-szabályozás bevezetésére. Ön erre nem válaszolt.

A másik, hogy ön azt állítja, hogy egy képletet fogalmazna meg ez a javaslat. Nem egy képletet fogalmaz meg, éppen a tárgyalást kellene önöknek elkezdeni a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, és önöknek kellene megállapodni abban a módszertanban, ami a tárgyalási alapot jelenti és ahonnan indulnak majd a minimálbér-tárgyalások. Önök ezt nem tették meg.

Körülbelül másfél éve a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége letett a kormány asztalára egy javaslatot, amit még csak napirendre sem voltak hajlandóak venni. Elnézését kérem ezért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a DK soraiban.)

Felszólalások:   53   54-59   60-65      Ülésnap adatai