Készült: 2024.05.08.23:34:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2022.10.03.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:24


Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezetőjének, Toroczkai László képviselő úrnak adom meg a szót.

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök úr a múlt héten világossá tette, hogy egyrészt a Mi Hazánk Mozgalom javaslatait a kormány nem akarja elfogadni, továbbra sem a közteherviselés felé mozdulnak el, hanem a globális nagyvállalatok érdekeit szeretné a kormány kiszolgálni akkor, amikor láthattuk az elmúlt napok során is, hogy milyen katasztrofális a helyzet az oktatásügy vagy éppen az egészségügy területén.

Látjuk azt, hogy éhbérért foglalkoztatnak az állami szférában rengeteg magyart, magyar embert, látjuk azt, hogy például azokat a határvadászokat, akik az életüket kockáztatják a déli határon  hiszen továbbra is, éppen a napokban éles lőfegyverrel tüzelnek a migránsbandák , 400 ezer forintos bruttó fizetésért küldik ilyen életveszélyes munkakörbe, és az sem érdekli ezek szerint a kormányt, hogy nem lesz majd, aki tanítja esetleg a gyermekeinket az iskolában. Annak örülünk, ha mondjuk, nem 18 fokos hidegben kell majd a gyerekeknek egész nap ülni, de nyilván kellenek azért tanárok is majd azokba a tantermekbe.

Tehát nagyon nagy a baj, nagyon sok a megoldandó probléma, ehhez képest a kormány továbbra is elzárkózik mindenféle olyan javaslatunktól, amely a közteherviselés irányába vezetne.

Amikor kértük a kormányt már a nyár elején arra, hogy például a rezsiszámlák esetében a rendszerhasználati díjat csökkentse vagy ebben a katasztrofális helyzetben engedje el, vagy ugyanezt kértük a rezsiszámlák, az energiaszámlák áfatartalmával kapcsolatban, akkor ezekre sem kaptunk érdemi választ. Az nem érdemi válasz, hogy a szintén állami tulajdonban, állami kézben lévő vállalatok profitját garantálni kell ezekből a bevételekből, hiszen éppen azt kérjük az államtól, hogy az állam vállaljon át terheket a magyarok, a magyar dolgozók vagy éppen a magyar nyugdíjasok helyett. Ezt az állam nem teszi meg, pedig számos konkrét javaslatot is tettünk arra vonatkozóan, hogy honnan lehetne az állami bevételeket növelni. Ott vannak azok a globális nagyvállalatok, amelyeket valamiért még mindig a tenyerén hordoz a kormány, minden ellentétes kommunikáció ellenére.

Nagyon szimbolikus volt, hogy miközben miniszterelnök úrral erről a kérdésről vitatkoztunk itt a parlamentben, ezzel egy időben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen arról számolt be, hogy az Audi Hungaria Zrt. ismét bővítette, ez esetben éppen a szerszámgyártást, és ezt a 3,8 milliárd forintos bővítést úgy sikerült a világ egyik globális nagyvállalatának Magyarországon végrehajtani, hogy 1,2 milliárd forint támogatást adott a magyar adófizetők pénzéből ehhez megint a kormány.

Tehát továbbra is azt lájuk, hogy a kormány ebben a válságos, nagyon nehéz helyzetben nem a pedagógusokat vagy éppen a határvadászokat, vagy nem a rendőröket, nem az állami szférában dolgozókat akarja segíteni, hanem, mondjuk, az Audit. Félreértés ne essék, még mielőtt megkapnám válaszként, hogy az Audi mennyi munkahelyet teremt, hadd tegyük hozzá, hogy egyrészt nem azt mondom, hogy az Audi vonuljon ki Magyarországról, csak azt kérem, hogy ebben a helyzetben már ne az Audit és ne más globális nagyvállalatokat támogasson az adófizetők pénzéből a kormány, illetve szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy még mindig a magyar kkv-szektor, még mindig a magyar vállalkozások a legstabilabb munkaadók Magyarországon.

Aztán miniszterelnök úr arra a felvetésünkre, hogy vessen ki a kormány rendkívüli vagyonadót azokra az oligarchákra, akik úgy nagyjából, körülbelül a száz leggazdagabb magyart jelentik  akikről pontosan tudjuk, hogy közük van akár a balliberális előző kormányokhoz, akár a jelenlegi kormányhoz vagy mondjuk, a Megoldás Mozgalomhoz , ezekre a milliárdosokra vessen ki vagyonadót, a miniszterelnök úr azt válaszolta, hogy ehhez az állampolgárok vagyontárgyait kellene nyilvántartásba venni, és ezt nyilván mi sem akarhatjuk.

(13.20)

Ehhez képest most indul a népszámlálás Magyarországon, és mint kiderült, itt nemcsak népszámlálásról van szó, hanem ezek szerint a kormányzat alaposan fel akarja mérni a magyar emberek vagyontárgyait is, hiszen a lakásukról, az ingatlanvagyonukról tesznek fel olyan kérdéseket, amelyeket egyelőre még nem nagyon értünk, hogy miért olyan fontosak. Tehát várjuk ezekre a kérdésekre a válaszokat.

Illetve továbbra sem kaptam érdemi választ arra, hogy a digitális adótól miért fél a kormány. Fél esetleg a Facebooktól? Miért nem meri azt megtenni, amit az osztrák kormány? Ausztriában van digitális adó. A Facebook bevétele 12 000 milliárd forint volt, ehhez képest 2021-ben 3,8 milliárd forint adót fizetett be. 3,8 milliárd forintért megvásárolta a Facebook az adómentességet? Egy magyar vállalkozás is örülne ilyen adómentességnek. Ezekre a kérdésekre várom a válaszokat. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: A válaszadás lehetősége Tállai András államtitkár úré.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem először szólal föl ebben a kérdésben az Országgyűlésben. Azonban szeretném önt emlékeztetni arra, hogy több kérdésben önök egyetértenek a kormánnyal, illetve az Országgyűlés többségével, például a globális minimumadó elutasításával, amit az országgyűlési határozati javaslat tárgyalásakor önök ki is fejeztek. Vagy abban is egyetértenek, hogy a kormány ebben a nehéz gazdasági helyzetben extraprofitadót vezetett be több ágazatra, ahol nem várt jövedelem keletkezett, és abból a jövedelemből többletadót szed be az állam azért, hogy a politikailag meghatározott céljait, így a rezsicsökkentés támogatását, a családok támogatását, munkahelyek létrehozását vagy a nyugdíjak értékének a biztosítását tudja politikai szempontból pénzügyileg a költségvetésen keresztül finanszírozni.

Ön az elmondottak szerint a kiküldött számlákban keres megoldásokat. Ezzel szemben én azt mondom önnek, a magyar kormány nem tehet arról, hogy jelenleg ilyen súlyos gazdasági nehézség van az energiaárak szempontjából. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió ezt a szankciós politikájával érte el, és ha jól látjuk, akkor ennek még nincs is vége, a következményei pedig egész Európát tekintve beláthatatlanok. A magyar kormány viszont az átlagfogyasztásig biztosítja a válság előtti árakon a rezsiszámlák támogatását. Ezzel Európában teljes egészében egyedül van. Egyedül van azzal, hogy arra ösztönzi az embereket, hogy csökkentsék az energiafogyasztásukat, és ha ezt megteszik, akkor nyilvánvalóan még kevesebb rezsiszámlát fognak befizetni.

Ami a globális nagyvállalatok megadóztatását illeti: ön mindig fölhoz egy példát  ezt a digitális példát, ezt az osztrák példát , amiről szeretném elmondani, hogy annál Magyarországnak egy sokkal jobb, kidolgozottabb és az Európai Unió által is elfogadott adója van, és ezt úgy nevezik, hogy reklámadó. Igaz, a reklámadó kérdését a gazdasági nehézségek miatt a magyar Országgyűlés felfüggesztette, így 2022. december 31-éig nem kell fizetni. De a reklámadó újbóli bevezetése napirendre kerülhet ősszel az adótörvények tárgyalásánál, s ezt már az Európai Unió is elfogadta. Ugyanakkor pedig az osztrák mintáról  amiről nem tudjuk, hogy működike és mennyi bevételt hoz Ausztriának; lehet, hogy önnek jobb rálátása van az osztrák költségvetésre  mi nem tudjuk, hogy az egyáltalán működőképese, azt viszont tudjuk, hogy nem felel meg az Európai Unió előírásainak és szabályainak.

Amikor ön a miniszterelnök úrral vitázott, az is elhangzott, hogy akkor tudjuk bevezetni a digitális cégekre az általános adót, ha az Európai Unióban ebben egység van. Önök pontosan azért utasították el a globális minimumadó bevezetését, mert az eredeti elképzelés szerint ennek része lett volna ez az adóztatási forma is, azonban a tárgyalások során hogy, hogy nem, valamilyen érdekek mentén ez kikerült ebből, és csak a társasági adó 15 százalékra való emelése maradt benne, ami Magyarország számára az adózás tekintetében megszerzett versenyelőny elvesztését jelentette volna. Azt a vádat vagy kritikát, hogy a magyar kormány a multik mellett állna és nem adóztatja meg őket, vissza kell hogy utasítsam, hiszen pontosan a tények, a bevezetett törvények és jogszabályok bizonyítják ennek az ellenkezőjét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai