Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Banai Péter Benő államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/2030. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

(19.10)

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/2030. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja egyrészt a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, másrészt a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli; harmadrészt pedig az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok rögzítése.

A Magyar Nemzeti Bank feladatait rögzítő jegybanktörvény alapján az MNB elsődleges célja és küldetése az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez a gyakorlatban egyébként a nemzetközi szinten is elismert, bevált és széleskörűen használt, inflációkövető monetáris politika keretein belül valósulhat meg.

A törvényjavaslat célja a maga idejében korszerű, sőt innovatívnak számító volt, azonban szükségesnek bizonyul a lassan tízéves szabályozás korszerűsítése, illetve az azóta lezajlott pénzügyi és gazdasági turbulenciák tapasztalatainak adaptív integrálása a hazai monetáris politika keretrendszerébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás által célzott körbe beletartozik tehát a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a maga idejében előremutató adósságféklimitek modernizálása és jövedelemarányos adósságféklimitekkel történő leváltása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi szintű rögzítése is.

Korszerűsítést jelent például az adósságfékszabályok jövedelemhez történő kötése, ami a pénzügyi stabilitás megóvása mellett lehetővé teszi az életszerűbb, de továbbra is biztonságos hitelezési gyakorlatot, ami a gazdasági teljesítményre, valamint a hazai hitelezésre is várhatóan pozitív hatással lehet.

Úgy vélem, hogy a jegybanki tőkemutatók szabályozása, valamint az eredményfelosztási rendjének rögzítése mind a Magyar Nemzeti Bank működése, mind pedig a magyar költségvetés és pénzügyi folyamatok biztonsága, előre tervezhetősége és átláthatósága szempontjából további előrelépést jelent. Az elhangzottak ismeretében az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Héjj Dávid képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután az előterjesztő jelezte, hogy később kíván felszólalni, a kijelölt Gazdasági Bizottság előadót nem állított, képviselői felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért megadom a szót mégis Tóth Tibor államtitkár úrnak.

TÓTH TIBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank feladatait rögzítő 2013. évi jegybanktörvény szerint a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja és küldetése az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez a gyakorlatban egyébként a nemzetközi szinten is elismert, bevált és széleskörűen használt inflációkövető monetáris politika keretein belül valósul meg. A központi bank további mandátuma, hogy az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt tíz évben, a hazai és  talán mondhatni áttételesen  az unió monetáris politikai eszköztárát is megreformálva számos innovatív eszközt vezetett be, több programot indított, valamint a hazai aranytartalékot is jelentősen növelte. Mint központi banknak, az MNB-nek is fő feladata a monetáris politika megvalósításaként az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, valamint a devizatartalékok kezelése. Emellett a jegybank egy különleges szervezet, amelynek függetlensége nemcsak szakmai elvárás, de közös érdekünk is. Így az MNB a törvény adta keretek között, az ott rögzített cél- és feladatrendszer mentén, de a kormánytól függetlenül működik.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos, hogy a központi bankok, köztük az MNB is zavartalanul, maximális pénzügyi függetlenség biztosítása mellett végezhessék továbbra is tevékenységüket. Ennek érdekében kezdeményezte a kormány  a Magyar Nemzeti Bankkal és az Európai Központi Bankkal is egyeztetett módon  az MNB működését szabályozó törvénymódosítás napirendre tűzését. A folyamat szakmai megalapozottságát és egyben átláthatóságát az érintett szervezetekkel való többszöri egyeztetés mellett a társadalmi egyeztetés is szavatolja.

Érdemes megemlíteni, hogy az egyeztetések során például az MNB tőkehelyzete biztosításának fontosságára az Európai Központi Bank is felhívta a figyelmet a véleményében. Az EKB jelzése szerint a jelenlegi tőkepótlási és -térítési szabály a központi bank tényleges szükségleteitől függetlenül is megkövetelheti a nagyobb költségvetési mozgásteret.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tervezett módosításai ennek megfelelően egyrészt az MNB megfelelő tőkeellátottságát és pénzügyi függetlenségét biztosítják amellett, hogy a javaslat egyben tervezhetőbbé teszi az MNB működésének költségvetési kihatásait. Másrészről a tervezet középtávon is nagyobb mozgásteret biztosít azáltal, hogy amennyiben a saját tőke a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, a költségvetés a különbözetet nem egy összegben, hanem öt év alatt lenne köteles megtéríteni.

A jelenlegi szankciós válság közepette a javaslat különösen felértékelődik, miközben kiemelkedő előrelépést jelent a költségvetés tervezhetőségében, növelve a gazdaságpolitika mozgásterét a váratlan eseményekkel szemben. Ráadásul úgy lép előre, hogy az MNB működési feltételeit egyáltalán nem rontja.

Tisztelt Ház! A javaslatcsomag kiemelt részét képezi az MNB osztalékfizetésre vonatkozó szabályozásának módosítása is. Jelenleg az osztalékfizetésről a jegybank igazgatósága egyedi mérlegelés alapján dönthet. Ezt követően, az új szabályok szerint a nyereség fele automatikusan kifizetésre kerülne a tulajdonos állam felé, kiszámítható pénzáramlást garantálva a költségvetésnek.

Tisztelt Képviselők! A fentieken túl a javasolt módosítások túlnyomó része technikai jellegű, a jelenlegi MNB-gyakorlat jogi hátterét rendező, illetve egyértelműsítő rendelkezés. A javaslat számos anomáliát kezelni tud, szem előtt tartva a rendelkezések egymáshoz közelítését.

Egyebek mellett a módosítás kitér a készpénzforgalmi infrastruktúra biztosítására, de számos monetáris, illetve pénzügyi felügyeleti feladat ellátására is. Azaz a javaslat többek között hatósági, piacfelügyeleti, követelések behajtásával kapcsolatos eljárások, valamint statisztikai, pénzkibocsátási, felvigyázási feladatok módját pontosítja. Így egyebek mellett az MNB szabályozási és hatósági feladat- és hatásköre kibővül a készpénzforgalom lebonyolításához szükséges infrastrukturális hálózat kialakításával.

Csak néhány elemet kiemelve a módosítások közül: a hatósági jogkör gyakorlójának meghatározása kapcsán az MNB felvigyázási és felügyeleti feladatkörébe tartozó feladatok jelenleginél pontosabb elhatárolása valósul meg. Az értékpapír-elszámolást és a -kiegyenlítést végző intézmény, a Központi Értéktár esetében az átfogó felügyeleti vizsgálati ciklus módosul, arra egy helyett kétévente kell hogy sor kerüljön. Mivel a központi értéktári tevékenységet végző intézmény hazai mellett uniós szabályozás hatálya alá is tartozik, indokolatlan az éves teljes felülvizsgálat terhe. Az EKB véleményében pozitívan nyilatkozott az intézkedést illetően.

A befektetésialap-kezelői szektorban szintén indokolt az átfogó vizsgálatokat érintő ciklusidő racionalizálása. Így a kisbefektetők részére is elérhető, nyilvános alapokat is kezelő alapkezelők esetében marad az eddigi hároméves periódus. Azonban az alacsonyabb kockázatra tekintettel a szűk érdekkörhöz tartozó, zártkörű alapokat kezelő alapok esetében a hároméves ciklus helyett az ötéves ciklus is elégséges.

Mindemellett a Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott, pénzmosási szempontú felügyelési feladatainak pontosítása is szükségszerűvé vált. A feladat jellege miatt az e körben felügyelt intézményekkel szemben a központi bank jelenleg csoportszintű vizsgálatot nem tud indítani, ugyanakkor a gyakorlatban erre szükség van.

Tisztelt Képviselők! A központi bank piacfelügyeleti eljárásai esetében is számos előremutató intézkedést tartalmaz az előterjesztés. Így az MNB piactisztító szerepének hatékonyabb ellátását fogja segíteni, ha az MNB folyamatos felügyeleti tevékenységének részeként nem kell minden esetben piacfelügyeleti eljárást lefolytatni.

(19.20)

A várhatóan emelkedő ügyszám és az eljárások összetettsége miatt indokolt egyes piacfelügyeleti eljárásoknak a határidejét is meghosszabbítani. Jelenleg ugyanis a shortügyletekre vonatkozó szabályok, illetve a hitel-nemteljesítési csereügyletek vonatkozásaiban a piacfelügyeleti eljárásra nyitva álló határidő túl rövid. Összegezve tehát: a javaslat biztosítja, hogy az eljárások megfelelő módon és minőségben, egyben ellenőrzötten valósuljanak meg.

Tisztelt Képviselők! Mint ismeretes, a jegybank feladatkörébe nemzetközi tekintetben is fontos statisztikai feladatok is tartoznak. A tervezet ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank által statisztikai célból kezelt személyes adatokkal kapcsolatos jogok gyakorlását is pontosítja, figyelembe véve a hazai és uniós adatvédelmi normákat is.

A módosítás az általános adatvédelmi rendelet vagy közismertebb nevén GDPR szerint személyes adatnak minősülő adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét kívánja megteremteni. A pénzügyi szektor stabilitásának javításához tartozó feladatok is hangsúlyos részét képezik továbbá az előterjesztésnek. Ezek esetében az MNB adósságfék-jellegű eszközei bővülnének a jövedelemarányos adósságféklimitek bevezetésével. A nemzetközi gyakorlatban a három eszközből jellemzően egyszerre kettő használatos. A magyar javaslattal Magyarország egy még biztosabb szintre emelné hitelkihelyezési szabályait. Azaz, Magyarország úttörő szerepet vállal abban, hogy megvédje a családokat és az egyéneket is a túlzott eladósodás veszélyeitől.

Az EKB véleménye szerint a jövedelemarányos adósságlimitek bevezetése indokolt, az Európai Rendszerkockázati Testület javaslatával összhangban áll. A központi bank bankjegy- és érmekibocsátási feladatait illetően az egyébként sem a mindennapos készpénzforgalomra szánt érmék használata a velük való fizetéseknél esetenként problémát okozott. Ezért a jegybanktörvény kiegészítésével a fizetés során nem lesz kötelező elfogadni a továbbiakban az emlékérméket. Az emlékérmével való fizetés nem szerencsés, bizonyos helyzetben problémát, félreértéseket is hordozhat magában, valamint zavarhatja a készpénzforgalmat.

Emellett pedig fontos a készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása és elvárt működési jellemzőinek meghatározása is, hiszen a magyar emberek ragaszkodnak ehhez a fizetési módhoz. Az EKB szintén üdvözli a készpénzellátásnak az ösztönzését, és a magyar társadalom készpénzhez való hozzáférésének a folytonosságát és biztonságát.

Tisztelt Ház! Nem kevésbé fontos téma a jegybank könyvvizsgálókkal való kapcsolatának hatékonyabbá tétele sem. Szükséges ennek érdekében egyrészt a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok tematikus kezelése, illetve az MNB-törvény szerinti titkok átadásának lehetővé tétele a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság, a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére. A pénzügyi intézmény könyvvizsgálója ugyanis védelmi funkciót tölt be, munkájának hatékonysága pedig a javasolt módosítások révén fokozható.

Fontos ismételten hangsúlyoznunk, hogy a javaslatok a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel egyeztetett, a monetáris hatóság tapasztalatait figyelembe vevő módosításokat tartalmaznak.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt közel tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Ez önmagában is tekintélyes idő, ami a felhalmozódó tapasztalatok, jó gyakorlatok mellett új kihívásokat is hozott. Az időközben megváltozott viszonyokat is figyelembe véve természetes módon körvonalazódtak olyan területek, amelyek módosításra vagy pontosításra szorulnak, vagy bizonyos esetekben idejétmúlttá váltak.

Mindezek figyelembevételével a javaslat célja, hogy a jogszabályok finomhangolásával, a felügyeleti tevékenységben a megfelelő jogosítványok biztosításával segítse a Magyar Nemzeti Bank alkalmazkodását a változó környezethez. Jelen törvénymódosítás ennek megfelelően elsősorban hatékonyságnövelő módosításokat tartalmaz.

A kormány ezzel a törvénymódosítással egyszerre kívánja tehát támogatni a költségvetési mozgástér szélesítését a kívánatos gazdaságpolitikai lépések megtétele érdekében és a Magyar Nemzeti Bank megfelelő és egyben hatékony feladatellátását is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   239-244   245-248   249-252      Ülésnap adatai