Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Jakab Péter következik. Megadom a szót.

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tudják, az igazság azért is nagyon fontos dolog, mert aki nem ismeri az igazságot, aki téves információkat kap, az hajlamos téves döntéseket hozni. Na, önökkel pontosan ez történt.

Önök egytől egyig elhitték azt a kormányzati hazugságot, hogy ma már egy átlag magyar munkavállaló havi több mint félmillió forintot keres. Önök elhitték azt, hogy ilyen jól állnak a magyarok, és ezért azt gondolták, hogy agyon lehet őket terhelni, agyon lehet őket adóztatni. Azt gondolták, hogy el lehet venni a fizetésüknek majdhogynem a felét, ki lehet velük fizettetni a 480-as benzint, a 27 százalékos áfát, sőt, ha ilyen jól áll a magyar ember, akkor nyilván ki tudja fizetni az egyre dráguló élelmiszert is, nem kell itt semmiféle kormányzati beavatkozást eszközölni. Csak hogy tudják, képviselőtársak: az elmúlt egy évben a liszt ára 25 százalékkal, a tészta, a tojás, a paradicsom, a kávé ára több mint 50 százalékkal nőtt. Több mint 50 százalékkal, a fizetés meg 10 százalékkal! El is vitte az infláció.

Képviselőtársak, az a helyzet, hogy miközben önök luxusban élnek, addig az átlag magyarnak lassan már az élet is luxus. Persze, rá lehet kenni a drágulást mindenre, lehet mondani, hogy Brüsszel a hibás, az Európai Unió, meg az ellenzék, meg a háború a hibás, lehet másra mutogatni. De mi lenne, ha egyszer az életben nem másra mutogatnának, hanem elkezdenének cselekedni? Mondjuk, első körben megpróbálhatnák megismerni a magyar valóságot. Menjenek ki az emberek közé (Rétvári Bence: Testőrök nélkül járunk!), beszélgessenek velük, kérdezzék meg őket, hogy vannak, hogyan élnek, miből élnek, igaze, hogy Borsodban, Szabolcsban, Nógrádban, Somogyban egy átlag magyar melós havi több mint félmillió forintot keres! Kérdezzék már meg őket, hátha csak Rogán találta ki ezt a hülyeséget, önök meg bekajálták!

Az elmúlt években, az elmúlt pár hónapban több száz településen tartottam utcafórumot, több ezer emberrel beszélgettem, megkérdeztem őket, hogyan élnek. (Nyitrai Zsolt: Örülünk!) Tudják, nem arról számoltak be, hogy hű, de jó az élet, nem arról számoltak be, hogy már több mint félmillió forintot keresnek, hanem azt mondták, hogy egyre nagyobb a szegénység, egyre nagyobb a kilátástalanság. Arról számoltak be ezek a jó magyar emberek, hogy bizony már sok helyen a tejen meg a kenyéren is spórolni kell, hogy már nem az a kérdés, hogy 1,5-es vagy 2,8-as tejet vegyeneke, hanem az a kérdés, hogy vegyeneke egyáltalán. Képviselőtársak, menjenek, beszélgessenek az emberekkel, már ha van hozzá bátorságuk! Ha nincs, legalább böngészgessék az adóhatóság adatsorát, azzal is közelebb fognak kerülni az igazsághoz, a valósághoz.

A valóság ugyanis az, hogy jelenleg a magyarok közel fele havi kevesebb mint 160 ezer forintot visz haza. Tudják, ilyenkor nyílik ki a bicska a zsebemben; amikor Laci bácsi olyanokat mond, hogy a pedagógusok bérét elég minimálisan emelni úgy, hogy egy kezdő tanár havi 160 ezer forintért neveli a gyermekünket. Egy átlag felcsúti falábú több milliót visz haza havonta taós pénzből, közpénzből. A pedagógus meg elégedjen meg havi 160 ezer forinttal?! Igen, képviselőtársak, önöknek pontosan ennyit ér a magyar jövő: havi 160 ezer forintot. Mondjuk, a haza biztonsága sem ér sokkal többet akkor, amikor egy kezdő rendőr szemét kiszúrják havi kevesebb mint 200 ezer forinttal. A múltkor beszélgettem egy katonával, azt mondta, hogy 12 év szolgálat után havi 209 ezer forintért védi a hazát. Szégyen!

Na, képviselőtársak, most, hogy egy kicsit közelebb kerültek a magyar valósághoz, kérdezem önöket: ha az átlag magyar munkavállaló nem havi félmillió forintot keres, ahogy önök azt gondolták, hanem csak 160 ezret vagy 200 ezret, akkor önök szerint agyon lehet terhelni, agyon lehet adóztatni? Ezek az emberek ki tudják fizetni a 480-as benzint, a 27 százalékos áfát? Meg tudják vásárolni lazán a méregdrága élelmiszert, a zöldséget meg a gyümölcsöt? A válasz az, hogy nem. Na, akkor ennek az igazságnak a fényében és birtokában hozzanak most már végre helyes döntéseket, ne nyerészkedjenek tovább a magyar embereken, ne akarjanak róluk lehúzni egy huszadik bőrt is!

Az üzemanyag vonatkozásában radikálisan csökkenteni kell a benzint és a gázolajat terhelő adókat, legyen szó jövedéki adóról vagy forgalmi adóról. A 480-as üzemanyagár fele még mindig adó, képviselőtársak. Ne nyerészkedjenek az autósokon, a fuvarozókon, a szállítmányozókon, mert mindenki megérzi a hatását! Az alapvető élelmiszerek vonatkozásában egy az egyben el kell engedni az áfát, el kell engedni a szegények adóját, amit jelenleg mindenki, a legszegényebb kisnyugdíjas is fizet minden egyes bevásárlása alkalmával. Engedjék el! A hatósági ár itt már édeskevés. Az nem elég, hogy befagyasztják a csirke far-hát árát és azt mondják a boltosnak, hogy nyeld le a veszteséget. Ne a boltos zsebében turkáljanak, hanem a sajátjukban!

Engedjék el az alapvető élelmiszerek áfáját, ne szedjenek be se 27, se 18, se 5 százalékot! Mondjanak le erről a bevételről! Persze, tudom, így sokkal kevesebb fog jutni stadionra meg lószoláriumra, meg ki tudja még, milyen marhaságra, de több marad az emberek zsebében, és most ez a legfontosabb. Hagyjunk több pénzt a magyar emberek zsebében, hogy túl tudják élni az előttünk álló válságos időszakot! Ha önöknek valóban Magyarország az első és nem saját maguk, akkor zokszó nélkül megteszik. Lássanak hozzá! Fizessenek meg a tolvajok! Jólétet minden magyarnak! (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(14.00)

ELNÖK: Ismét Dömötör Csaba államtitkár úré a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Frakcióvezető úr úgy folytatja, mintha mi sem történt volna (Jakab Péter: Mindjárt jön a Gyurcsány-lemez!), mintha nem futott volna bele a Jobbik egy óriási…

ELNÖK: Képviselő úr, nem önnél van már a szó, ha nem vette volna észre! Nyugi!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: …kudarcos eredménybe. Lelke rajta, hogy a jövőben is így teszi-e. Örülünk mindenesetre, hogy másfél hónappal a választás után veszi a bátorságot, és felszólal itt a parlamentben. Van miről beszélnünk.

Azért is, mert a magyarok és az európai állampolgárok megélhetését most alapvetően egy háborús helyzet befolyásolja. És már a háború kitörése előtt is egy óriási áremelkedési hullámot láttunk, már a háború kitörése előtt is több mint 20 százalékkal nőttek az energiaárak nem Magyarországon, hanem egész Európában, és ha van egy elhibázott szankciós politika, akkor az csak rátehet erre egy lapáttal. Hogy a számokat mondjam: több mint 40 százalékkal nőttek az energiaárak, ez már a háború kitörése utáni állapot európai összehasonlításban az egy évvel ezelőttihez képest, és ez minden európai ország mozgásterét befolyásolja.

Tehát közös érdekünk, hogy ne lépjenek életbe olyan intézkedések, amelyek nekünk egyébként jobban fájnak, mint a katonai agresszióval vádolható Oroszországnak. Csak hogy egy intő tényt mondjak: Oroszország energiahordozókból már áprilisig megkereste azt az összeget, amit tavaly egész évben. Tehát ezek a szankciók nekik nem annyira fájnak, nekünk meg nagyon is. Éppen ezért most a legfontosabb feladatunk az, hogy ne léphessenek életbe olyan szankciók, amelyek brutálisan fájnak az egész európai gazdaságnak és benne Magyarországnak. Ez számunkra magától értetődő, de másoknak nem. Mert például a holland miniszterelnök úgy beszélt, hogy a szabadságnak ára van, amit nekünk meg kell fizetni, az olasz miniszterelnök szerint pedig el kell dönteni, hogy békét akarunk vagy légkondicionálást. Ez szerintünk téves megközelítés, mert úgy kell küzdenünk a békéért, hogy közben nem lőjük lábon magunkat gazdaságilag, mert ha lábon lőjük, akkor nem lesz erőnk ahhoz, hogy a békéhez hozzájáruljunk.

Ezért ilyen körülmények között  és itt szeretnék visszautalni az önök, az ön kívánságaira  a legfontosabb feladatunk az, hogy védelmet nyújtsunk a magyar családoknak, és ha ön azt mondja, hogy nem történt semmi, az egész egyszerűen nem igaz. Kamatstop lépett életbe, benzinárstop lépett életbe, fenntartjuk a rezsicsökkentést, élelmiszerárstop lépett életbe, és a baloldal ezeket, benne a Jobbikkal, nem támogatta.

Csak hogy egy dolgot mondjak: utalt itt a benzinárra, önöknek volt egy írásban leadott javaslata 500 forintos benzinárról, ehhez képest most követeli, hogy sokkal alacsonyabb legyen. Hát a saját javaslataikat sem veszik komolyan! Mint ahogy korábban nem támogatták a családi adó-visszatérítést, az szja-csökkentést és a 13. havi nyugdíj visszaépítését sem. Lelkük rajta, frakcióvezető úr, de ezek után arra kérem, hogy ne lóbáljanak itt mindenféle élelmiszereket a Házban.

Vegyük külön az áfacsökkentéseket, kérem, figyeljen! Sokszor szavaztunk már itt a Házban ilyenről, és maguk nem támogatták. 2014, sertésáfa-csökkentés: a Jobbik nem támogatta, mint ahogy az egész baloldal nem támogatta. 2015, nagytestű élőállatok áfacsökkentése: a Jobbik nemmel szavazott. 2017, baromfi- és tojásáfa-csökkentés: az egész baloldal nem támogatta. Friss tej és UHT tej áfája is csökkent, 2017-ben és 2019-ben szavaztunk róla. Mi történt, frakcióvezető úr, na, mi történt? A Jobbik nem támogatta. Maguk legalább ötször nem támogatták az áfacsökkentési javaslatunkat  ezek után jön Jakab Péter, és követeli azt. Ha lenne a komolytalanságnak zászlaja, akkor az valahol a Jobbik-frakció felett lengedezne.

A hétvégén ön egyébként úgy fogalmazott  miután végrehajtót küldött az egyik képviselőtársamra , hogy az igazi végrehajtó majd úgyis a nép lesz. Ezzel egyetértek, és áprilisban el is döntötték, hogy mit akarnak: kiszavazták önöket, ennek következményeként a Jobbik frakciója közel harmadára csökkent. Idevezetett ez a hangnem, a provokációs politika, a fenyegetések és leginkább az, hogy összeálltak nemzeti pártként a baloldallal. A hatalom a népé, a kudarc a Jobbiké, a felelősség személyesen az öné.

Még egy dolgot szeretnék mondani: továbbra is várjuk a tájékoztatását arról a rendezvényről, amelyen a hírek szerint meg akartak erőszakolni egy jobbikos munkatársat. Ebben az ügyben kétféleképpen beszéltek: össze meg vissza. Szóval, továbbra is várjuk a részletes tájékoztatását, úgy tudjuk, hogy jelen volt ezen a rendezvényen. Ebben legyen bátor, tisztelt frakcióvezető úr, ne az üléstermi fenyegetésekben! Sok erőt kívánok ehhez. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   17-20   21-26   27-30      Ülésnap adatai