Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Mostanában némiképp megszaporodtak az Európai Unió irányából érkező különböző rendeletekkel, irányelvekkel kapcsolatos javaslatok. Nyilván az irányelveknél van a jogalkotónak olyan cselekvési szabadsága, hogy az átültetés módját, mikéntjét azért meghatározhatja, hiszen itt azért nem közvetlenül hatályosuló témákról van szó. Én üdvözlöm azt, ha egy ilyen európai rendszer létrejöhet. Valóban sokszor és sok társaság a zavarosban halászott az utóbbi időben.

Ami előtt értetlenül állok  és ez egy valóban furcsa téma , hogy a különböző digitális szolgáltatók, tartalomszolgáltatók esetében miért nem bátrabb egy kicsit a kormány. Tehát azt látjuk, hogy nagyon sok cég működik Magyarországon, realizál itt profitot igen nagy mértékben, és az említett közteherviselésből nem igazán veszi ki a részét. Ha nemcsak a portfóliót diverzifikálják okosan, hanem a vélt vagy talán valós adófizetésnek az országát is maguk választhatják meg, akkor bizony Magyarország ennek a folyamatnak egészen biztosan csak a kárvallottja lesz.

Az is látható, hogy nagyon sok szolgáltatás esetében  itt ugye, a Booking, az Airbnb és társai esetében  magát a szolgáltatás jellegét is vizsgálni kellene, lehetne, nemcsak azt, hogy a különböző pénzügyi tranzakciók mégis megfelelő körülmények között zajlanake vagy sem. Engem például nagyon irritál az, hogy ennek a kormánynak nincs egy látható Airbnb-koncepciója, miközben önmagában az, hogy ezt a szolgáltatást lehet folytatni, a budapesti albérletpiacról több mint háromezer ingatlant vett ki, erőteljes kínálati szűkösséget okozott egy piacon, nagymértékben hozzájárult az árak felveréséhez, tehát nagymértékben járult hozzá az Airbnb működése ahhoz, hogy az albérletárak 170, 180, 190 ezer forintra nőttek. Nem lehet mindezt úgy elintézni, ahogy a kormány próbálta, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően  mondja ő  bízzuk ezt az önkormányzatokra, majd ők megoldják, azokra a forráshiányos, kivéreztetett önkormányzatokra, akik rá vannak szorulva ezeknek a cégeknek a minimális mértékű befizetéseire is.

Tehát azt látom, hogy itt központi, országos jogalkotói feladat lenne, nemcsak a különböző pénzügyi tranzakciók, manőverek irányultságát és szabályszerűségét vizsgálni  ez nagyon fontos, ezt támogatjuk , de ezenfelül elengedhetetlen lenne az is, hogy magukat ezeket a szolgáltatásokat nemzetgazdasági hasznosság szempontjából vizsgáljuk meg. Ha képesek voltunk a lakhatás frontján a budai Vár bérlakásairól hosszú vitákat folytatni  és szerintem ezt helyesen tettük , akkor meg kellene tennünk, mondjuk, egy Airbnb kapcsán is. Azt látjuk, hogy ezek a különböző szolgáltatók egyre inkább a digitális térben változtatják a szolgáltatások gyakorlásának állítólagos helyszínét. Azt, hogy hova fizetnek adót, sokszor pedig egyáltalán nem látjuk. Vannak itt a környező országokban is nagyon pozitív példák erre. Én bátorítom a kormányt, hogy ha most egy válságidőszakban a bevételi oldalon némi hiányérzete van, akkor az érintett cégek közteherviselésbe való bevonásával csillapítsa ezt a hiányt, amellett, hogy alapvetően most a Tanácsnak egy olyan irányelvéről van szó, ami pozitív irányú. De azért azt jegyezzük meg, hogy tanácsi irányelvnek megfelelő módon kellőképpen általános, dagályos és híg a megfogalmazása bizonyos területeken. Az itt ülők jogalkotói felelőssége ezt a megfelelő tartalommal feltölteni.

Tehát én sokkal radikálisabb törvénycsomag kidolgozását javaslom, ahol az érintett szolgáltatók tevékenységét is megvizsgáljuk. Ahol pedig azt találjuk, hogy nemzetgazdasági hasznosság adott esetben nem is mutatható ki, ott el kell gondolkodni, nyilván nem a cégek kitiltásán, betiltásán  mert a kormány nagyon gyakran átesik a másik végletbe, ugye, az Uber esetében ez történt annak idején , hanem az egész sharing economy kérdéskörnek a közteherviselés és a közös szabályok alá vonásán. Úgy gondolom, hogy ebben rejlik a jövő. Köszönöm a figyelmet.