Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel. Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az LMP frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így a miniszterelnök úrnak távolléte miatt a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Most az LMP-frakció soron következő kérdést feltenni kívánó képviselőjének kérdése következik. Az pedig Bakos Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, aki azonnali kérdést kíván feltenni az energiaügyi miniszternek: „Mit gondol erről, Miniszter Úr?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Koncz Zsófia miniszterhelyettest, államtitkár asszonyt jogosította fel. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadjae a válaszadó személyét. (Bakos Bernadett igent int.) Köszönöm szépen, jelzi számomra, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Bakos Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Orbán Viktor november 18-án a kongresszusi beszédében felfedezte magában a zöldpolitikust. Idézem őt: „Ha zöld világot akarunk, akkor a hagyományos ipari gazdaságunkat új, modern, természetbarát gazdasággá kell alakítanunk. Meggyőződésem, a magyar gazdaság jövője a zöldenergia.”

A miniszterelnök úr kicsit későn ébredt, hiszen a klíma- és ökológiai válság már javában zajlik. Emlékezhetünk, hogy néhány éve még azzal büszkélkedett, hogy a klímacélokat megvétózta Magyarország, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy a klímacéloknál fontosabb az autóipar versenyképessége. Kicsit olyan ez, mint amikor augusztusban a KDNP csatlakozott a műanyagmentes júliushoz: nagyon örülünk neki, csak éppenséggel az őszinteség kicsit megkérdőjelezhető.

Különösen annak fényében megkérdőjelezhető ez, hogy a zöldenergia hazánkban milyen rossz helyzetben van. Lehet, hogy ez a magyar gazdaság jövője a miniszterelnök úr szerint, azonban a jelent sokkal inkább a fosszilis és az atomenergia uralja. Most akarják meghosszabbítani a lignittüzelésű Mátrai Erőmű üzemidejét 2029-ig, ami az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Ez jelentené a zöldenergiát, vagy azok az új gázturbinás erőművek, amelyeket az akkumulátorgyárak többletenergia-igényére telepítenének?

A megújuló energiaforrások aránya egyébként az áramfogyasztásban mindössze 14 százalék, amikor az Európai Unió egészében már 38 százalék. Tizenkét éve nem épült egyetlenegy szélerőmű sem, kormányzati ígéretek ellenére ugyanis továbbra is tiltják a tiszta szélenergia hasznosítását. A napenergiánál sem jobb a helyzet, ugyanis az indokolatlan országos visszatáplálási tilalom miatt gyakorlatilag leálltak a háztartási napenergia-beruházások.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt szeretném öntől kérdezni, hogy hogy lesz így a magyar gazdaság jövője a zöldenergia. Érdemi válaszát előre is köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Koncz Zsófia miniszterhelyettes, államtitkár asszonynak. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a klíma- és természetvédelmi akciótervet már 2020-ban elindítottuk, és biztos megtalálta ebben képviselő asszony azt, hogy az egyik legnagyobb szennyező, a közúti forgalom zöldítését kiemelt célként kezeli ez az akcióterv, egyebek mellett a „Zöld busz” programot is.

Amúgy ezen a téren már nagyon sok eredményt el tudtunk érni, és nyilván ezeket szeretnénk a jövőben is folytatni. Arra is felhívnám a figyelmét, mert úgy látom, hogy napenergia terén ez az adat elkerülte az ön figyelmét, hogy idén nyár végéig  idén  több napelemes kapacitás létesült Magyarországon, mint bármelyik teljes évben eddig. Úgyhogy ez az állítás sem igaz, hogy a napenergia térnyerése ne folytatódott volna. Ez folyamatosan folytatódik.

(17.10)

Sőt, ahogyan ezt már elmondtuk többször, gyakorlatilag a 2030-as célszámot, az elérendő 6 ezer megawattot 12 gigawattra növeltük. Tehát ezt a részarányt is folyamatosan szeretnénk bővíteni.

Ugye, önök támadják egyébként a nukleáris energiát. Na már most, ha összekapcsoljuk ezt a károsanyag-kibocsátással, néhány adatra hadd hívjam fel a figyelmét. Paks I. évente 14 millió, Paks II. további 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesít, Paks II.-vel éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgáz energetikai célú elégetését tudjuk megspórolni. Ez jelentősen hozzájárul a zöldátmenethez, a klímapolitikai céljainkhoz és összességében ahhoz, hogy az Európai Unió által és Magyarország által is kitűzött 2050-es karbonsemlegesség célját el tudjuk érni.

A teljes magyar közlekedési szektor egy év alatt 12 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, tehát annak nagyjából másfélszeresét tudjuk megspórolni károsanyag-kibocsátásban, és ez körülbelül háromszorosa annak a kibocsátásmennyiségnek, amit a magyarországi erdők el tudnak nyelni. Úgyhogy én kérem képviselő asszonyt, hogy ezekben az elképzelésekben támogassa a magyar kormányt. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg képviselő asszonyt is. Parancsoljon!

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Nagyon örülök egyébként, hogy államtitkár asszony kiemelte a közlekedés területét, ugyanis valóban kulcsfontosságú itt az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mérséklése. Sajnos nem lehetünk olyan nagyon büszkék, ugyanis ez problémás terület: 2013 óta 39 százalékkal nőtt a közlekedési ágazat kibocsátása, és 2010 óta nagyjából egymillióval több autó fut a magyar utakon, tehát nyilván ez okozza ezt.

Nyilván itt a közlekedésben kulcsfontosságú lenne a vasútfejlesztés, csak nem nagyon látjuk ezt megtörténni egyelőre, de őszintén nagyon várjuk Lázár János minisztériumának az előterjesztését.

A napenergia-beruházások az elmúlt években sajnos kevéssé a háztartásokban valósultak meg. Ezen a téren is mindenképpen fejleszteni kellene. Egy sokkal egészségesebb energiamix irányába kellene elmozdulni, Paks II. helyett a nap, a szél, a biogáz kombinációja egészségesebb lenne az egész országra nézve. Kérem, fontolják meg a javaslatainkat. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg Koncz Zsófia miniszterhelyettes asszonyt. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. A jó hír az, hogy de igen, a lakosság is nagyon sok napelemet tudott az elmúlt időszakban telepíteni. 2030-ig ott is egy ilyen 200 ezres számot tűztünk ki, most már több mint 245 ezer 50 kilowatt alatti napelem került felhelyezésre. Úgyhogy az a helyzet, hogy ebben is gyakorlatilag előre tudtunk haladni, sokkal inkább előrébb, mint amit eredetileg kitűztünk célul.

2017 óta több mint 1100 elektromos jármű beszerzését segítette a fontos közfeladatokat ellátó intézményeknél a magyar kormány. A „Zöld busz” program is nagyon előrehaladott, melynek keretében a kormány 139 elektromos autóbusz beszerzéséhez járult hozzá. Mi hiszünk abban, hogy folytatni kell ezt az utat, éppen ezért a kormány 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének további támogatására. Ebből egyrészt a töltőhálózatot fogjuk fejleszteni, másrészt kedvezményt nyújtunk elektromos járművek vásárlására. Úgyhogy kérem képviselő asszonyt és a frakciót, hogy ezekben támogasson minket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   161   161-168   169-176      Ülésnap adatai