Készült: 2024.05.08.22:33:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2022.07.11.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:16


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a KDNP frakcióvezetőjének, Simicskó István képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az orosz-ukrán háború végeláthatatlanul zajlik, megjósolni sem lehet, hogy még meddig, katonai értelemben sem, de ami talán legalább ennyire súlyos, gazdasági értelemben végképp nem tudjuk megmondani, hogy ennek a hatásai, káros folyamatai meddig tartanak még. Mindenki számára ez óriási kihívást jelent, és én azt hiszem, hogy alapvetően azok a kihívások, amelyek az energiaválságra, az élelmiszerválságra, gazdasági válságra, ipari válságra és egyáltalán az egész világválságra vonatkoznak, ebben ma tisztán látni nagyon-nagyon nehéz. Azt biztosan láthatjuk, hogy ennek két oka van: elsősorban a háború maga; azon túl pedig az az elhibázott brüsszeli szankciós politika, amellyel saját magunk helyzetét is megnehezítjük, és leginkább egész Európát nehézségek elé állítják.

Azt is látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2022-re az energia és az energetika vált szinte a legfontosabb kérdéssé. Ez izgatja ma a világ közvéleményét és lakosságát leginkább, hogy a háborúnak és az elhibázott szankciós politikának milyen hatásai lesznek az energetikára, az energetikapolitikára és az energiaárakra.

Magyarország folyamatosan a béke mellett állt ki, és ma is a békéért kiált, és a világ számos országa, akik józanul látják ezt a helyzetet, mindenki békét szeretne. Nyilván vannak, akik egyébként nem, vannak, akik fegyverszállítmányokkal, háborús uszítással, médiában való hangulatkeltéssel a háború mellett teszik le a voksukat, és hihetetlen erőszakos, háború melletti kiállásokról szónokolnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszelben azt látjuk és azt halljuk, hogy újabb és újabb szankciókban, embargókban gondolkodnak. A szankciókat jól láthatóan Oroszország hatékonyan kezeli és orvosolja. Egy biztos, hogy az eddigi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy Oroszországot háborús céljainak feladására nem fogja kényszeríteni a brüsszeli szankciós politika, sőt egyre inkább elmélyülő energiaválságot okozhat, élelmiszerválságot, és a háborús inflációt láthatjuk súlyosbító körülményekként. Úgy tűnik, hogy Európa ezzel a politikájával lassan helyet bérelhet a vesztes csapat kispadján. Vélelmezni lehet, hogy kik lesznek a háború nyertesei, vagy ki vagy kik lesznek a háború nyertesei. Egy biztos azonban, hogy Európa ezzel a hozzáállásával, ezzel a politikájával csak vesztes lehet, és ez nem öröm számunkra, hiszen mi is az Unió tagjai vagyunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mire volt jó például az olajembargó? Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a következőket nyilatkozta az embargó elrendelését követően: az Európai Unió ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében. Ezzel szemben mi történt? Mit mutatnak a tények, tisztelt képviselőtársaim? Miután a Nyugatról kitiltott orosz olaj Ázsiában talált magának másik piacot, Oroszország rekordbevételt könyvelhetett el kőolajeladásokból. Ennyit Brüsszel bölcsességéről. Láthatjuk, most egy újabb eszement ötlet jött elő Brüsszelben, mégpedig a gázembargó. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy azt senki sem képviselheti itt hitelesen ebben a parlamentben és ebben a hazában, hogy a magyar családok fizessék meg ennek a háborúnak az árát. Nem lehet azt megengedni, hogy a magyar családok télen ne tudjanak fűteni gázzal, nem lehet, ezzel szemben tenni kell, hogy ne tudjanak éppen főzni. Én úgy látom, hogy Brüsszelben az a régi, jó módszer, mint a középkori orvoslásban, hogy mindenre mindig az érvágást javasolták, most, úgy tűnik, hogy szankció, szankció, szankció, ez lehet a megoldás. De látjuk, hogy nem ez a megoldás, ezért támogatjuk a kormányt abban a törekvésben, hogy továbbra is álljon ki a magyarok érdeke mellett, ne engedjen ezeknek az eszement ötleteknek Brüsszelben, hiszen látható, hogy a józanság, az érvek, a tények teljesen a magyar kormány álláspontját támasztják alá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én bízom benne, hogy a baloldal is látja ezeknek az érveknek az igazát és a jelentőségét, bár látjuk, hogy a brüsszeli bürokratákat támogatja, és asszisztál a szankciós politikához. Mi, kereszténydemokraták nem így viszonyulunk ehhez, Magyarország biztonsága és a gazdaság biztonsága és energiabiztonsága is kulcsfontosságú. Ne hagyjuk, hogy az energiaárak elszálljanak, mindent tegyen meg továbbra is a magyar kormány a magyar családok érdekében, a rezsicsökkentés védelme érdekében! Ebben továbbra is számíthat a Kereszténydemokrata Néppárt támogatására. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra Szijjártó Péter miniszter úré a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és az egész európai kontinens olyan kihívásokkal néz most szembe egy időben párhuzamosan, amely kihívások közül egy is bőven sok lenne. Az Ukrajnában zajló háború rendkívül komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára. Ezt mi pontosan jól tudjuk, akiknek a szomszédjában zajlik a háború. Ám amikor biztonsági kihívásokról beszélünk, akkor mindezek alatt csak részben értjük a fizikai biztonsági kihívásokat. Az is éppen elég lenne, sőt sokkal több lenne, mint amire szükségünk van. Hanem itt van az energiabiztonságunkat és a gazdasági biztonságunkat érintő kihívás. Ezeket a kihívásokat egyszerre kezelni az Európai Uniónak jól láthatóan egyelőre nem sikerült. Azok a válaszok, amelyeket eddig adtunk, nem segítették egyrészt a háborús konfliktus megoldás irányába történő terelését, másrészt pedig Európa versenyképessége jelentős mértékben romlott az elmúlt időszakban. És ez sajnos igaz abszolút értékben, de még inkább igaz akkor, amikor megpróbáljuk az európai versenyképesség alakulását akár az amerikai, akár az ázsiai gazdaságok elmúlt időszakban nézett versenyképesség-változásához és alapvetően versenyképesség-javulásához mérni.

Itt, Európában az energiaellátás biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött már a háború előtti időszakban is. Emlékezzünk rá, a tavalyi esztendő végén merült fel először az a kérdés, hogy lesze elég energiahordozó. Ez volt az első olyan alkalom Európában, amikor az energiahordozók vásárlásakor nem az ár volt már elsősorban a kérdés, hanem az, hogy lesze elég energiahordozó.

(14.20)

Most sajnos szintén egy hasonlóan nehéz helyzetben vagyunk, tekintettel arra, hogy az Európába Oroszországból irányuló gázszállítások rendkívüli mértékben lecsökkentek, ráadásul a földgáz ára oly mértékben növekedik, hogy az az európai gazdaságokat gyakorlatilag térdre tudja kényszeríteni.

Tisztelettel tájékoztatom frakcióvezető urat és az országgyűlési képviselőtársaimat, hogy a Magyarországra irányuló földgázszállítások a következőképpen alakultak az elmúlt napokban. A szállítás súlypontja egyértelműen áttevődik a déli szállítási útvonalra. Magyarországra egy nap mintegy 30 millió köbméternyi földgáz érkezik, ebből a 30 millió köbméternyi földgázból több mint a fele, több mint 16 millió köbméter a déli szállítási útvonalon, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik meg Magyarországra.

Emlékezzünk rá, micsoda támadásoknak voltunk kitéve akkor, amikor beruházásokat hajtottunk végre annak érdekében, hogy délről nagy mennyiségű földgáz érkezhessen Magyarországra. Most érdemes visszagondolni arra az időszakra és föltenni a kérdést; ha nem álltunk volna ellen a nyomásnak, és nem hajtottuk volna végre ezeket a beruházásokat, óriási bajban lennénk a földgázellátás tekintetében.

Az Oroszországgal megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás keretében a Magyarországra szerződésszerűen nominált mennyiségeknek naponta a 88-89 százaléka érkezik meg. Ez a csökkenés abból ered, hogy az Ausztrián keresztül érkező mennyiség az eredetileg nomináltnak a felére csökkent mintegy egy-másfél hónappal ezelőtt. Pontosan tudjuk az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázellátási rendszeren jelenleg előttünk álló kihívásokat.

Tisztelettel tájékoztatom a frakcióvezető urat, hogy döntés született arról, hogy az MVM-nek, illetve az MSZKSZ-nek felhatalmazást adtunk arra, hogy még vegyen a hosszú távú szerződéseken felül is földgázt, annyit, amennyit fizikailag a fűtési szezon kezdetéig be tudunk tárolni a magyarországi földgáztárolókba.

Végezetül pedig szeretném itt és most ismételten világossá tenni a frakcióvezető úrnak és a magyar Országgyűlésnek, hogy Magyarország Kormánya még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargó kérdéséről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai