Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm elnök úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a honvédelmi adatkezelésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/211. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 7-én tartott ülésén megtárgyalta a honvédelmi adatkezelésről szóló T/211. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy újabb lépés hazánk védelmi és biztonsági struktúrájának megújításában. A struktúra megújításának célja, hogy egy egységes, a jelenkor biztonsági kihívásaira hatékonyabb reagálást lehetővé tevő jogszabályi környezet jöhessen létre. A reform az Alaptörvény kilencedik módosításával vette kezdetét még 2020-ban. Azóta pedig számtalan új vagy jelentősen megújított jogszabályt fogadtunk el a folyamat részeként itt a tisztelt Házban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat a tavaly elfogadott új honvédelmi törvényhez illeszkedik, és nagyrészt a jelenleg hatályos honvédségi adatkezelési törvényre épül. Új adatkezelést tehát nem generál, a honvédelmi adatkezelés szabályait viszont egy logikusabb, áttekinthetőbb rendszerbe szervezi. A benyújtott javaslat megfelelően lehatárolja az adatkezelői, adatszolgáltatói köröket és felelősségeket. Továbbá korrigálja a jelenlegi szabályozás alkalmazása során felmerült kisebb hibákat.

Szeretném megjegyezni, hogy a Törvényalkotási Bizottság egy viszonylag terjedelmesnek mondható, ám döntően jogtechnikai, nyelvhelyeségi és jogszabályi koherencia megteremtését szolgáló pontosításokból álló módosító javaslatot fogadott el a benyújtott tervezethez. Érdemi kiegészítésként említeném meg a fegyveres katonai szolgálatot nem vállaló személyekkel kapcsolatos adatkezelés lehetőségének megteremtését, a hadkötelezettség érintetti körének pontosabb, életkor alapján történő lehatárolását, valamint néhány adatkezelésiidőtartam-pontosítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi, háborútól és válságoktól sújtott nemzetközi környezetben rendkívül időszerű a védelmi és biztonsági rendszerünk mielőbbi megújítása. Az új struktúra jogszabályi elemei eredetileg 2023. július 1-jén léptek volna hatályba, a folyamatot azonban szükséges felgyorsítani. Az új céldátum 2022. november 1-je, amelyhez már a jelen javaslat is alkalmazkodik.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország biztonsága múlik az említett reform sikerén. Mindezekre tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Vargha Tamás államtitkár urat, a vita e szakaszában kíváne szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván szólni a vita e szakaszában. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kijelölt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nem állított előadót.

Most képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. Parancsoljon!

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat nem tágít. Sajnos a 35 oldalas törvényalkotási bizottsági összegző módosító javaslat után is azt láthatjuk, hogy szinte az egész társadalomról nyilvántartanák azt, hogy beoltattae magát a koronavírus ellen vagy pedig nem.

Hiszen van egy súlyos mondat a törvényjavaslatban: „A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának céljából a kiképzetlen hadkötelesekről békeidőszakban és különleges jogrendben nyilvántartást kell vezetni.” És itt szerepel a felsorolásban a védőoltás felvételére vonatkozó információ.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem azon szeretnék rugózni, hogy ez a védőoltás valójában mennyire véd a koronavírus ellen  bár megtehetném, de lehet, hogy nem volna ez most sportszerű , viszont azt mindenképp szóvá kell tegyem, hogy lényegében alkalmatlannak minősítik katonai szolgálatra azokat  akiknek hadkötelezettsége sem lesz ezáltal , akik nem vettek fel védőoltást.

(20.00)

Miközben az Alaptörvény szerint minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, azt látjuk, hogy egy ilyen kibúvóval egyébként kvázi lehetőséget is adnak az alkotmányos kötelezettség negligálására, de kérdésként merül fel, hogy biztos, hogy jó ötlet volte már eddig is fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a katonákat és rendőröket, akik nem adatták be az oltást, különös tekintettel arra a létszámhiányra, amit persze titkosítanak 2016 óta, de konkrét számok nélkül is köztudomású. Vajon Ukrajnában sem viselhet egyenruhát az, aki nem oltatta be magát? Sajnos nem kaptunk még erre választ. Sőt, tapasztalatunk szerint, bár a törvényjavaslat, úgy tűnik, nem néz szembe a valósággal, és nem írják le azt a gyakorlatot, miszerint politikai világnézetet is nyilvántartanak a honvédségnél, hiszen számos alkalommal a nemzeti elköteleződése miatt, nemzeti radikális szervezetekben való közreműködése miatt, például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz való kötődése miatt érhetett több személyt a honvédség részéről elutasítás, még akár egy önkéntes tartalékos honvédségi szolgálat esetében is. Rendkívül fájó, hogy ezzel még mindig nem szakítanak, több évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után sem.

És tekintettel erre a permanens veszélyhelyzetre, amit itt folyton a nyakunkra erőltetnek különböző rendkívüli jogrendek keretében, és a permanens létszámhiányra tekintettel, nem volnae jó felvenni azokat a nemzeti érzelmű fiatalokat is a honvédség kötelékébe, akik önként jelentkeznének egyébként, de valójában nemzeti radikális kötődésük miatt elhajtották őket?

Vajon egyébként Ukrajnában is elhajtják a radikálisabb hazafiakat, amikor katonának jelentkeznek? És csodálkoznak ezek után, hogy a Magyar Gárda és hasonló szervezetek erősödnek meg, miután a honvédség tárt karok helyett két lábbal rugdossa ki a szervezetből a nemzeti elkötelezettségű fiatalokat? Szembe kellene végre nézni ezzel, és jó lenne, hogyha a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény őszintébben tükrözné a valóságot, és ilyen értelemben nem törvénytelenül folytatnák azt a gyakorlatot, amelyet persze tagadnak, de az előző honvédelmi miniszternek is konkrét példákat kínáltunk fel annak megvizsgálására, hogy miért utasították el a nemzeti elkötelezettsége miatt az egyébként alkalmas, honvédségi önkéntes, tartalékos honvédségi vagy akár szerződéses, akár hivatásos honvédségi szolgálatra jelentkezőket is a honvédség állományából.

És miközben az Alaptörvény szerint minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, az állam nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, úgy általánosságban, és különös tekintettel azoknak sem, akik pedig jelentkeznének a honvédség kötelékébe, de mondjuk, nemzeti radikális kötődésük miatt vagy akár oltatlanságuk miatt alkalmatlannak minősíttetnek, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, és így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének.

Mondjuk ki, a honvédség jelenlegi állapotában Magyarország védelme nem biztosított, hiszen a korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra.

A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával jár, leginkább amerikai érdekeket szolgál. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség, gondoljunk csak a görög-török konfliktusra, és mondjuk ki azt is, hogy szerződéses kötelezettségünk elvileg csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de a titkos ukrajnai magyar honvédségi látogatás is azt támasztja alá, amit az eddigi kormányaink túlbuzgósága is, hogy több külföldi szolgálatban, megszállásban, például Afganisztánban, Irakban vettünk részt; a hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, gondoljunk csak a Gripenek légi utántöltésére, miközben egy tankkal berepülhetik az egész Kárpát-medencét, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Itt a 35 oldalas törvényalkotási bizottsági összegző módosító javaslatból több dolgot is hiányolok, amire pedig itt felhívtam a figyelmet, azonban az elvi, méltányossági és jogtechnikai szempontokat is figyelmen kívül hagyták, pedig felhívtam a figyelmet például a veterán katona definíciójára. Illő tisztelettel akkor kezdjük ezzel az egyik konkrét kritikát, hiszen az, hogy veterán katona az, aki a honvédségből (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) méltó módon vált ki, és erkölcsileg feddhetetlen, az, azt gondolom, egy olyan szűkítő korlátozás, ami ugyanúgy nem elfogadható, mint a többi módosító indítványunk figyelmen kívül hagyása. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Nehéz helyzetben vagyunk mindannyian, hiszen a szomszédban háború dúl, és több hazai és nemzetközi szakértő is egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy ebben az évtizedben a biztonsági kockázatok jelentős mértékben növekedhetnek az egész világban.

Nekünk pedig egyértelműen csak az lehet a célunk, hogy megvédjük Magyarország békéjét és biztonságát, és ennek a folyamatnak az egyik építőkockája vagy fogaskereke ez a javaslat, amely most előttünk fekszik, amely ugyan technikainak tűnik, ámde rendkívül fontos, és amelynek van egy előzménye, amely egy alaptörvény-módosítás a védelmi és biztonsági feladatok tekintetében. Ez hozta magával több területnek a felülvizsgálatát, és ilyen módon a katonai-honvédelmi adatkezeléssel összefüggő jogszabály felülvizsgálata is szükségessé vált. Erre ad egy választ a kormány részéről ez a jogszabály.

Az, amit javasol az előterjesztő, egyértelműen átláthatóbbá, logikusabbá, egyértelműbbé teszi az adatkezelést az állampolgárok, az önkéntes tartalékos állomány tekintetében.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy lépést kell tartani a korral minden területen, így napjainkban a honvédelem területén pedig különösen meg kell tennünk ezt.

Szintén célja az előterjesztésnek az adatvesztés elkerülése. Én azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, a magyar Országgyűlésnek, hogy támogassák ezt a javaslatot. A TAB valóban megfogalmazott több felvetést, de azok megítélésem szerint elsősorban technikai jellegűek voltak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Egyúttal megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a fennmaradt időkeret terhére. (Jelzésre:) Ügyrendben jelentkezett Novák Előd képviselő úr. Parancsoljon, megadom a szót.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt javasolni, hogy valamelyik párt adjon át időt a saját időkeretéből a Mi Hazánk Mozgalom frakciójának, annál is inkább, mert egyedüli képviselőként jelentkeztem az összegző módosító javaslat vitájára.

Egy 35 oldalas törvényalkotási bizottsági módosító javaslat fekszik előttünk, és mivel egyedüli képviselőként jelentkeztem, és volna még bőven mondandóm, és a legtöbb frakció hozzá sem kíván szólni, ezért arra kérem föl (Dr. Szűcs Lajos: Ez nem ügyrendi!) legalább a jelen lévő frakciók képviselőit, amennyiben frakcióvezető-helyettesként nyilvánvalóan van erre joguk, hogy legyenek szívesek az időkeretükből a bajtársi szolidaritás jegyében a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény vitájához egy kis időkeretet átadni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő úr, a felszólalása nem ügyrendi hozzászólás volt. Egyúttal jelzem, hogy egyetlen jelentkezőt sem látok, aki át szeretne adni a saját időkeretéből a Mi Hazánk Mozgalom frakciója részére időt, ezért az előterjesztőt kérdezem meg, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Vargha Tamás államtitkár úr jelzi, hogy kíván, ezért megadom a szót, parancsoljon!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a képviselőtársaimnak a hozzászólásait, amelyekkel támogatták ezt a törvényjavaslatot.

Két dolgot szeretnék elmondani. Létezik az alapkiképzés rendszere a Magyar Honvédségben, és ez éppen most, júliusban nagyon is időszerű, hiszen augusztus 15-éig lehet jelentkezni arra az önkéntes katonai szolgálatra, amely hat hónap időtartamú, és amelyből két hónap alapkiképzés és négy hónap szakkiképzés, és az önkéntes szolgálatra jelentkező vagy az önkéntes szolgálatot teljesítő újabb 6 hónappal meghosszabbíthatja.

(20.10)

Ez önkéntes, de természetesen fizetség is jár érte, két hónapig a minimálbér, és a szakkiképzés idején a szakmunkás-bérminimum jár ellenszolgáltatásként ezért a szolgálatért. Augusztus 15-éig lehet rá jelentkezni, és várjuk a magyar fiatalok jelentkezését a magyarországi toborzóirodákban.

Még egy gondolat: ma itt a Házban több vitában is elhangzott egy bizonyos titkos ukrajnai látogatás rémképe. Azért rémkép ez, mert hogyan lehetne titkos egy látogatás, amely a Magyar Honvédség Facebookján szerepel, és teljesen nyilvános Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úr látogatása, amit Ukrajnában tett az ukrán vezérkari főnök meghívására. Tehát semmilyen titkos látogatásról szó nem volt.

Köszönöm szépen a támogatást, és bízom benne, hogy az Országgyűlés támogatni fogja ezt a javaslatunkat. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a későbbi ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/152. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A költségvetésitörvény-javaslat részletes vitáját a bizottságok lefolytatták. A Költségvetési Bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentése T/152/457. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslata T/152/456. számon, a vitához kapcsolódó bizottságok jelentései pedig T/152/444., 445. és 447-455., 457-460. számokon az informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalása során a Törvényalkotási Bizottság szerepkörében eljáró Költségvetési Bizottság összegző módosító javaslata T/152/462. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/152/463. számon a honlapon elérhető. A vitában elsőként a Költségvetési Bizottság előadói kapnak szót.

Emlékeztetem önöket, hogy a házszabály rendelkezései szerint a bizottság előadója a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva, valamint a kisebbségi vélemény ismertetője az írásban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket összefoglalva összesen 60 perces időkeretben szólalhatnak fel úgy, hogy a kisebbségi vélemény ismertetésére 30 percet kell biztosítani.

Megadom a szót Szűcs Lajosnak, a Költségvetési Bizottság előadójának. Parancsoljon!

Felszólalások:   238-263   264-274   274-299      Ülésnap adatai