Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Hogyan segítsük egyszerre a középosztályt és a nélkülöző családokat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlamentben megszokott, hogy érvek és ellenérvek csapnak össze, de azért a számok makacs dolgok, és van előttem két számadat, amit kormánypárti képviselőtársaink sem szoktak vitatni  hozzáteszem, hogy én sem.

Az első számadat szerint a februári infláció még mindig 25,4 százalékos volt. Minimális csökkenés után egy platón tetőzésnek tűnik ez a helyzet, tehát reméljük, hogy elindul minél hamarabb lefelé. Én lennék a legboldogabb, ha év végére egy számjegyű inflációt érnénk el, de hozzáteszem, ha decemberben 9 százalék lesz az infláció, éves átlagban még mindig 17 százalék fölötti átlagot fog jelenteni.

Ami viszont brutális, húsbavágó adat, az az élelmiszer-drágulás még mindig kiemelkedő mértéke. Itt, ugye, 40 százalék fölötti adatokkal találkozunk az utóbbi hónapokban sorozatban, és nem látunk olyan nyugdíjjellegű kifizetést, nem látunk a keresetek között sem nagyon olyan kategóriát, amely 40 százalékkal növekedett volna, márpedig, ahogy vizsgáljuk honfitársaink élethelyzetét  középosztálybelieket , azt látjuk, hogy minél szegényebb egy család, a keresetének annál nagyobb részét fordítja élelmiszerre, jellemzően alapvető élelmiszerre, és ahol az árdrágulás különösen irritáló: gyermeknevelési cikkekre.

És azt látjuk, hogy még a családtámogatások is inflálódnak, tehát nincsen olyan bevételi forma a magyar családok életében, amely ezzel a brutális drágulással tartaná a lépést. Kijelenthető tehát: a kormány képtelen megfékezni a brutális inflációt, sőt a Fidesz által bevezetett hatósági ársapkák hosszú távon tovább rontanak a helyzeten, még nagyobb terhet pakolva a magyar családokra (Dr. Lukács László György: Így van!), ráadásul, mint kiderült, áruhiányhoz vezetnek, a kiskereskedőket pedig adott esetben tönkreteszik.

Éppen ezért a Jobbik-Konzervatívok közössége eltökélt abban, hogy a hatósági ársapkákat azonnal el kell törölni, a nélkülözőket pedig célzottan kell segíteni. Miért is érdemes eltörölni az ársapkákat? Lehet hat-hét alapvető élelmiszerfajta árát rögzíteni, bár ahogy látom, a csirkemell esetében ez sem sikerült maradéktalanul. De amíg a kormány nem tesz semmit az ellen, hogy további hat-hét ezer termék árába a nagykereskedők és a multicégek akadálytalanul építhetik be a vélt vagy valós költségeiket, addig az egész rendszer drágulni fog, sokkal nagyobb mértékben, mint a néhány, egy-két rögzített árnak az adott esetben stagnálása, de mint mondtam, ez sem sikerült minden esetben.

És azt is tökéletesen látjuk, hogy ezenközben a válságon a magyar államkasszának mintegy 1500 milliárd forintos többlet-adóbevétele van. Ez a többletbevétel jórészt áfabevételből áll, de inkább abból, hogy az infláció adta magas árakat kényszerülnek kifizetni a családok. A magas árak adótartalma magasabb; ezt az inflációs extraprofitot pedig elteszi a kormányzat zsebre, elkölti más célokra: piramisépítésekre, cicomaberuházásokra.

Itt van közöttünk egy óriási filozófiai különbség: önök elköltik ezeket a pénzeket, mi ezt a többlet-adóbevételt egy az egyben, ahogy van, visszacsatornáznánk az érintett családok számára, és egy nemzeti élelmiszer-támogatási program, tehát egy NÉP keretein belül igazságos módon, a nélkülöző családokat is egészséges, jellemzően, és ahol lehet, hazai előállítású élelmiszerrel támogatnánk. Az egészséges hazai alatt értem a zöldséget, a gyümölcsöt, a gabonaféléket, a pékárut, a halat, a húst és még a tejtermékeket is, tehát egy igen széles palettán gondolkodunk, de az egészen biztos, hogy érdemes ezt valamihez viszonyítani.

A magyar szegénységi küszöb annyira rettenetesen alacsonyan van, hogy talán érdemes az európai mérések alapján mért szegénységi küszöböt megvizsgálni, és sajnos azt találjuk, hogy a magyar polgárok több mint fele az európai értelemben vett szegénységi küszöb alatt éli mindennapjait.

Én tehát a nemzeti élelmiszer-támogatási program felső határát nem húznám meg a KSH szegénységi küszöbénél. Egy tipikus élethelyzetben lévő pedagógus-házaspár, ahol két gyereket nevelnek, lehet, hogy fölötte van a KSH mérési szintjének, de biztos vagyok benne, hogy komoly segítséget nyújtana számukra, hogyha egy mérhető, akár több tízezer forintos támogatási összeghez tudnának jutni havonta. Hozzáteszem: a költségvetésben ennek forrása rendelkezésre áll. Az az extraprofit, az az extra adóbevétel, amire jórészt a kormány sem számított, mert nem tudta előre felmérni a válság hatásait, ott van, ebben az évben bekerül a kasszába.

A mi célunk tehát az, hogy ez az összeg, ez az 1500 milliárdos többlet egy az egyben kerüljön vissza az érintett családokhoz, csatornázzuk vissza ezt különböző jogcímeken. A nemzeti élelmiszer-támogatási program ennek zászlóshajója, de természetesen további ötleteink is lesznek. A kérdés az, hogy a kormány és közöttünk ez a filozófiai különbség feloldhatóe, önök tehát el kívánják költeni más célokra ezt az extra, váratlan és a családoktól az infláció, a válságok miatt beszedett adóbevételt, vagy partnerek a gondolatban, hogy ezt azt egészet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) csatornázzuk vissza az érintett és közöttük a nélkülöző családok számára is, mind a középosztálynak, mind pedig a nélkülözőknek is kedvezve. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Vitályos Eszter államtitkár asszony kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár asszony.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Rendkívül fontos dolgot hozott a Ház falai közé, azt gondolom, nem telik el olyan nap, amikor a kormány ne foglalkozna ezzel, és amivel kapcsolatban az elmúlt hónapokban számos intézkedést hoztunk meg.

De tisztázzunk valamit rögtön az elején! Én ugyanis egy kicsit másképp látom azt, hogy milyen filozófiai különbségek vagy nézetkülönbségek vannak a pártjaink között. Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy ha munka van, akkor minden van. A családtámogatási rendszerünket is ezzel próbáljuk meg alátámasztani, és próbáljuk megsegíteni. És tisztázzunk szerintem még valamit! Az élelmiszerek árának növekedése nemcsak a magyar embereket érinti sajnálatos módon, hanem egész Európa-szerte megfigyelhető, amiért egyrészt a történelmi mértékű, léptékű aszály, másrészt az orosz-ukrán háború hatásai, de még inkább az arra válaszul érkező, elhibázott szankciós politika tehetők felelőssé.

Egyébként nem volt még olyan képviselő, aki például a rezsicsökkentés fenntartását értelmetlen cicomának minősítette volna, hiszen éppen hogy a rengeteg olyan állami bevétel… (Dr. Brenner Koloman közbeszólására:) Ha megengedné, képviselő úr, szeretnék válaszolni. (Dr. Brenner Koloman ismét közbeszól.) Azt majd meglátjuk, hogy mit fog megengedni önnek a házelnök úr. (Zaj, közbeszólások a Jobbik padsoraiban.)

A másik kérdés az, hogy míg 2010 előtt a balliberális kormányok válságkezelése többek között éppen abból állt, hogy megszüntették vagy szűkítettek (Az elnök csenget.) számos családtámogatást, és lakossági megszorításokat vezettek be, addig mi azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ebben a mostani gazdasági válsághelyzetben is megőrizzük és lehetőség szerint bővítjük a családoknak járó juttatások körét.

Míg az önök baloldali szövetségese adót emelt, addig mi a gyermekeket nevelő családok befizetett személyi jövedelemadóját fizettük vissza, fenntartottuk a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig, bevezettük a kamatstopot; 2021 őszén árstopot vezettünk be egyes alapvető élelmiszerek esetében, amelyet 2022 novemberében kibővítettünk, és meg is hosszabbítottunk. Számos alapvető élelmiszer áfáját csökkentettük 5 százalékra, mint a sertés-, a baromfihús, a tej, a tojás és a hal. A 350 ezer családot védő lakossági kamatstopot is meghosszabbítottuk, és kiterjesztettük, és megtartjuk a kamatok csökkenéséig.

Úgyhogy olyat mondani, hogy nem történik semmi a családok megvédése érdekében, azt gondolom, hogy felelőtlenség ebben a helyzetben. Több mint húsz olyan intézkedést hozott meg a kormány az elmúlt időszakban, amelyekre igenis büszkék vagyunk, és azt gondoljuk, hogy mind-mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a családokban a családtagoknak megmaradhasson a munkahelye, és nyugodtan élhessenek.

A szociális gyermekétkeztetésre minden korábbinál több forrást, százmilliárd forintot fordítunk 2023-ban, ami 70 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. Több százezer gyermek jut friss tejtermékhez és gyümölcshöz a különböző iskolatej-, iskolagyümölcs-programokon keresztül.

A minimálbér idén januártól 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 ezer forintra emelkedett, ezzel is elértük az, hogy magasabb a jelenlegi minimálbér, mint volt a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején az átlagbér.

2015-höz képest 50 százalékkal, tehát több mint másfél millió fővel csökkent azok száma, akiknek a váratlan kiadások jelentős nehézséget okoznak.

(13.50)

Az Eurostat szerint ez az egyik legnagyobb csökkenési arány az Unióban. De nem hagyhatom szó nélkül az önök álságos politikai hozzáállását sem, az önök szociális érzékenysége ugyanis csak a szavak szintjén érhető tetten. Emlékeztetnem kell, hogy önök nem szavazták meg a családi adózás bevezetését, mind a négy alkalommal nemet mondtak a családi adókedvezmény növelésére is, nem támogatták a négygyermekes anyukák szja-mentességét sem, nem támogatták, hogy ismét három évig kaphassák a gyest a kismamák, továbbá tartózkodtak a családi járulékkedvezmény bevezetésének a szavazásakor is.

A kormány ebben az évben több mint 3300 milliárd forintot, azaz a GDP 4,3 százalékát fogja családtámogatásokra költeni, mert úgy gondoljuk, hogy a válság idején nincs fontosabb, mint az, hogy a magyar családok biztonságban élhessenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai