Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszter úrhoz: „Felmértéke, hogy milyen hátrányok érik a hazai méhészeket a beömlő ukrán méznek köszönhetően?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Önök ismét bort ittak és vizet prédikáltak, ami önöknél sajnos már rendszeresnek és rutinosnak mondható. Hogy csak néhány példát hozzak az elmúlt időszakból: önök gátolták a svédek NATO-csatlakozását, majd azt ma, nagykoalícióban a DK-val, megszavazták.

Nemzeti konzultációt indítottak, majd szembementek a saját kérdéseikkel és a konzultáció eredményével, hiszen támogatták Ukrajnát ismételt forrásokkal, és az ukrán termékeket gyakorlatilag beengedték Magyarországra.

Gazdatüntetés helyett csak bábszínházat tartottak, ahol rengeteg méhész is ott volt, akiket hidegzuhanyként ért az az egy héttel korábbi kormányhatározat, amit maga Orbán Viktor jegyzett és a Magyar Közlönyben megjelent, miszerint mostantól ismét lehet ukrán mézet behozni a magyar piacra.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke így fogalmazott a záhonyi tüntetésen: „Lássuk be, sokszor alapvetően a gabonáról beszélünk, de messze nem csak a gabonáról van szó. Baromfihús, tojás, és látjuk a hírekben, hogy a méltán híres és keresett magyar méz is várja, hogy exportpiacot találjon. Szörnyű, hogy ez van.”

És valóban szörnyű, hiszen ma a méhészszakma  az önök által most meghozott, számukra hátrányos döntés nélkül is  a túlélésre játszik. Önök ezt tetézték még, utolsó szöget verve a magyar méhészet koporsójába. Az ukrán méz letöri a felvásárlási árakat, melyek következtében azok a termelési költség alá kerülnek, és így már eladni sem éri meg az első osztályú magyar mézet. Rengeteg termelőnél hordószámra áll otthon a méz, így a miniszter úr védekezése a behozatali engedélyre sem igaz, mely szerint elfogyott itthon a vegyes méz. A valóság az, hogy ilyen áron nem tudják eladni a termelők.

Tisztelt Miniszter Úr! A magyar méhészek válaszokat várnak: felmértéke, hogy milyen hátrányok érik a hazai méhészeket a beömlő ukrán méznek köszönhetően? Miért nem védik meg a magyar méz számára legalább a belső, hazai piacot? Tervezneke további kivételeket tenni az ukrán termékek behozatalával kapcsolatban? És tervezike, hogy kárpótolják valahogy a magyar méhészeket? Hiszen egész egyszerűen az a vesszőfutás, amelyre önök most ítélték őket, nagyon könnyen ennek az ágazatnak a végét és hanyatlását hozhatja el, pedig láthattuk, hogy az elmúlt években, évtizedekben milyen sikerágazat volt ez és mennyi magyar családnak biztosított tisztes megélhetést.

Ezekre a kérdésekre várnám miniszter úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Nagy István miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen a szót. A méhészet a magyar agráriumban bár a legkisebb, de az egyik legfontosabb ágazat; számomra pedig a legkedvesebb, hiszen én is méhész vagyok. Felháborítónak tartom és a leghatározottabban visszautasítom, hogy bábnak nevezze valaki is a gazdákat és a méhészeket egy olyan ügyben, amely a biztonságos élelmiszer-ellátást és a termelők mindennapi megélhetését veszélyezteti. Brüsszel a felelőtlen döntéseivel a termelők mindennapi megélhetését veszélyezteti. (Tordai Bence: És a kormány?)

A kezdetektől fogva felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság intézkedései tönkreteszik az Európai Unió piacait. A méhészek értékesítési gondjait és elsősorban az alacsony árakat nagyban a kínai kétes eredetű műméz okozza. Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel szemben uniós szinten is határozottabban fel kell venni a harcot. Ezt tesszük mi is: zászlóvivői vagyunk ennek a küzdelemnek.

Az Európai Unióban süket fülekre találtunk a probléma felvetésekor. Sajnos egyedül vagyunk ezzel a témával. A magyar kormány eddig is mindent megtett a magyar méhészekért. Nézzük csak sorjában!

Európában egyedülálló módon lehetővé tettük a méhészeti tevékenység adómentességét. Az Európai Unióban először Magyarországon vezettünk be állatjóléti támogatást a méhészek számára, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.

890 ezer méhcsalád után igényeltek kifizetést az egységes kérelem keretei között, melynek kifizetése még decemberben megkezdődött azok számára, akik megfelelő módon eleget tettek vállalásuknak, és igazolt módon visszahagyták a megfelelő mennyiségű mézet, valamint lezárult ennek ellenőrzési folyamata. Öt éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi válságtámogatást, melyet egymillió méhcsalád-tulajdonos igényel évente; mértéke 1000 forint családonként.

Magyar siker, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Hazánk tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. A magyar kezdeményezésről most a Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. Ezentúl konkrétan fel kell tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban, mely országokból származó mézkeverék van.

(19.20)

Évek óta folyamatosan szervezünk mézmarketingkampányokat a hazai mézfogyasztás növelése érdekében. Mivel a döntés alapvetően a magyar vásárlók kezében van, most is arra kérjük a hazai fogyasztókat, hogy legyenek tudatos vásárlók, és vásároljanak közvetlenül a termelőktől magyar mézet. A fogyasztók számára fontos, hogy a hatóságok az olyan mézet, amely nem nyomon követhető, tehát nem lehet róla tudni, hogy milyen alapanyagok felhasználásával készült, és azt sem, hogy ezen alapanyagok honnan származnak, kivonják a forgalomból. Éppen ezért végez rendszeres vizsgálatokat a Nébih, a vásárlók eligazodását pedig az OMME egységes üvegei, címkéi és zárjegyei segítik.

Összesen évente 7 milliárd forint támogatásban részesül a hazai méhészeti ágazat olyan forrásokból, amelyeknek nagy részét a mi kormányunk vezette be. Az intézkedések eredményét jól jelzi, hogy az egy főre jutó éves mézfogyasztás 40 dekáról 1 kilogrammra emelkedett. Magyarország a legelkötelezettebb és a legaktívabb zászlóvivője az európai mézpiac rendbetételének. Többek között ezért is vezettük be tavaly júniusban a behozatali tilalmat az Ukrajnából érkező mézre akkor, amikor az Európai Unió újra lehetővé tette, hogy Ukrajnából minden mezőgazdasági termék mennyiségi korlát nélkül érkezhessen; tettük ezt azért, hogy amíg a hazai termelők a mézet pergetik, védve legyenek a piacaink.

A karácsonyi ünnepi főszezonban is tartottuk a tilalmat, a méhészeti ágazattól azonban februárban olyan jelzéseket kaptunk, hogy a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem eladó. A tilalmi intézkedést azért vontuk vissza, hogy a mézágazat ne omoljon össze (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a kereskedők pedig az exportszerződéseket tudják teljesíteni annak érdekében, hogy ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból. A döntést az indokolta, hogy a méz reexportját segítsük (Az elnök ismét csenget.), és a hazai vállalkozások ne veszítsék el a nyugat-európai piacokat. A jövőt védjük ezzel a döntéssel, monitorozunk, és amikor szükséges, újra és újra beavatkozunk, mert mindig meg kell védeni a magyar mezőgazdaságot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszter úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszteri választ. Öné a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. A választ agrárminiszter úr legnagyobb igyekezetére sem tudom elfogadni. Az érdemeket nem vitatom, a felháborító viszont az, hogy önök alig egy héttel a záhonyi gazdatüntetés után ezzel a kormányhatározattal gyakorlatilag hátba szúrták a magyar méhészeket. A felháborító az, hogy önök Brüsszelre mutogatnak folyamatosan akkor, amikor a magyar kormányfő jegyezte ezt a kormányhatározatot, és egészen elképesztő az a hozzáállás is, miszerint önök azt mondják, hogy a magyar vállalkozásokat meg kell menteni, de olyan áron, hogy közben a magyar termelők tönkremenjenek.

Én azt szeretném kérdezni  majd a folyosón, ahogy a múltkor agrárminiszter úr utalt rá, megbeszéljük , hogy milyen érdekképviseletre számíthatnak a magyar gazdák akkor, ha a közismerten méhészkedéssel is foglalkozó agrárminiszter még a saját ágazatát sem tudta sajnos hathatósan megvédeni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   108-113   114-119   120-125      Ülésnap adatai