Felszólalás adatai

Felszólalások:   59-88   89-104   105-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig.

(13.10)

A kormány-előterjesztés T/3268. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Vargha Tamás miniszterhelyettes úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, öné a szó.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Törökország hazánk kiemelt stratégiai partnere, a két ország közötti kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Ezt a két nép és a két nemzet közötti rokonszenvet és megbecsülést rögzítette 1923. december 18-án a Török Köztársaság és a Magyar Királyság között megszületett barátsági szerződés, amely száz év távlatából visszatekintve is időtálló, a kétoldalú elismerésre és bizalomra épülő kapcsolat maradt.

Törökország hazánk egyik legfontosabb, kulcsfontosságú stratégiai partnere, amely a szövetségi rendszerből fakadó együttműködésre, valamint a kiváló kétoldalú katonai kapcsolatokra is épül. Törökország fontos szövetséges a terrorizmus elleni fellépés terén, és alapvető szerepe van a régió, valamint az európai biztonság szavatolásában, továbbá Európa migráció elleni védelmében. Magyarország el is ismeri Törökország ez irányú erőfeszítéseit. Nagyra értékeljük a török hozzájárulást a magyar vezetésű eVA fokozott éberségi harccsoport tevékenységéhez, és mindkét fél fontos gyakorlatokon kölcsönösen részt is vesz.

Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként szeretném megemlíteni, hogy a Székesfehérváron települő NATO-parancsnokságok kézzelfogható példái annak a szerepvállalásnak, amivel Magyarország a NATO kollektív védelmi feladataihoz sikeresen hozzájárul, és ebben is Törökország az egyik fontos partnere.

A védelmi együttműködésünk egyik fontos pillére a magyar-török kétoldalú kapcsolatoknak, amelyekben intenzív fejlődés indult meg az utóbbi években. Törökország egy megkerülhetetlen regionális tényező mind a gazdaság, mind az energiaelosztás területén, stabilitása nemcsak a közvetlen régió biztonságát jelenti, hanem Európa biztonsága szempontjából is kiemelten fontos. Gondoljunk csak az ukrán-orosz háborúban folytatott békítő szerepére Törökországnak, amely, azt hiszem, megkérdőjelezhetetlen eredmény az elmúlt időszakban.

A török haderő a NATO szövetségének második legnagyobb hadereje, amely kiváló tapasztalatokat szerzett a térségében lévő műveleti területeken. Ankara az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket költött saját hadiipara fejlesztésére, amelyek közül számos eszköz ma már világszínvonalú. A páncélozott harcjármű különböző platformokkal történő felszerelésével létesített kaposvári gyár előrevetíti a védelmi ipar területén lévő szoros együttműködésünket, amelyben további lehetőségeink vannak, és ezeket a lehetőségeket szeretnénk és fogjuk is fejleszteni. A kapcsolatok dinamikus fejlődésének fenntartása érdekében 2023 nyarától két főre növeljük az Ankarában állomásozó katonadiplomaták számát is.

Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság kormánya közötti katonai keretmegállapodást kihirdethessük. 2020. november 9-én érkezett megkeresés a török fél részéről, hogy szeretnének egy új katonai keretmegállapodást kötni országunkkal, amely hatálybalépésével felváltaná az 1995. október 25-én aláírt, a két fél közötti katonai kiképzést és hadiipari együttműködést érintő egyezményt. Magyar részről a kormány a keleti nyitás politikájával összhangban folytatja a védelmi ipari együttműködést Törökországgal, amely megfelelő alapot fog biztosítani a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez. Ezen fejlesztések kiemelt programjai a közös kiképzések és a gyakorlatok, valamint az információ- és a tapasztalatcserékben rejtező potenciál teszi indokolttá az általános keretmegállapodás megkötését. Ennek a megállapodásnak fő célja, hogy keretet biztosítson a felek közötti kapcsolatoknak, fejlessze és hozzájáruljon a felek közötti együttműködéshez.

A megállapodás 30 nappal az utolsó olyan írásbeli értesítés kézhezvételének napját követően lép majd hatályba, amellyel a felek diplomáciai úton értesítik egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárásaik befejezéséről.

Ez tehát az a javaslat, ami önök előtt fekszik. Kérem, hogy támogassák szavazatukkal a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Fazekas Sándor képviselő úr, aki felszólalását itt az emelvény szószékéről mondja el. Megvárjuk, amíg képviselő úr fölérkezik a szószékre. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarország és Törökország között fennálló kétoldalú kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, kölcsönös bizalmon alapulnak, emellett rendszeresek a magas szintű találkozások is.

Magyarország és Törökország jövőre ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóját. Ez egy nagyon jeles esemény lesz.

A közelmúltban a fennálló jó kapcsolat egy szomorú okból is mélyült: a török kormány képviselői elismeréssel szóltak a magyar mentőcsapatok földrengés utáni gyors megérkezéséről, hősiességéről, nagy létszámáról. Ezenfelül hálával fogadták és fogadják Magyarország adományait is.

A Magyarország és Törökország közötti, a hadügyeket érintő párbeszédet napjainkban az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyunk keretezi. Jelen esetben mindkét fél békepárti, egyetértésben szorgalmazzuk a mielőbbi tűzszünetet, valamint a béketárgyalások azonnali megkezdését. Törökország az elmúlt időszakban közvetítőként is szerepet vállalt a konfliktus rendezésében. Fontos közös pont, hogy mind Törökország, mind Magyarország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.

Az orosz-ukrán háborún túl azonban az előttünk fekvő törvényjavaslat is fontos pillére azon elkötelezettségnek, hogy a NATO 360 fokos, vagyis minden oldalról érkező fenyegetéseire is gyors és hatékony katonai választ kell adnunk, ha az bekövetkezne. Törökországban rég fennálló probléma a terrorfenyegetettség, amely elleni küzdelemben elismerően mondhatjuk, hogy élen jár déli partnerünk, mi pedig sajnos egy háború sújtotta ország közvetlen szomszédságában éljük mindennapjainkat. Szomorú tény, hogy a kárpátaljai magyarság közvetlen elszenvedője ennek a háborúnak.

Visszatérve a közös török-magyar hadügyi együttműködéshez, egyetértünk a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságában is. Magyarország katonai erővel van jelen a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban. A közelmúltig ezt magyar parancsnok irányította, egy év múlva pedig Törökország fogja a vezetést átvenni Olaszországtól.

A két ország hadserege kiemelt területeken működik együtt. Az ukrajnai háború kezdete óta szinte azonnal a NATO keleti szárnyának megerősítésére Magyarország egy harccsoportot állított fel, amelynek Törökország is tagja. Emellett a NATO parancsnoki struktúrájába illeszkedő, Székesfehérváron működő többnemzeti parancsnokság is török részvétellel működik.

Magyarország 2017 óta történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát NATO-kompatibilis, modern eszközökre cseréljük. Ezen fejlesztésben számítunk a török védelmi ipar termékeire is, így a török alapokra épített, többcélú, moduláris, páncélozott Gidrán harcjárműre, amelyből tíz már a Magyar Honvédségnél teljesít szolgálatot. Ez is elősegíti a Magyar Honvédségben megkezdett kultúraváltást, amelynek célja, hogy szükség esetén modern, bátor, innovatív, magas színvonalú haderő védje Magyarországot és az ország állampolgárait.

(13.20)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat előzménye a török fél 2020. november 9-én érkezett megkeresése, amely szerint szeretnének egy új katonai keretmegállapodást megkötni, amely hatálybalépésével felváltaná az 1995. október 25-én aláírt, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság kormánya között a katonai képzést és a hadiipari együttműködést érintő egyezményt. Magyar részről a kormány keleti nyitási politikájával összhangban a török féllel megkezdett védelmi ipari együttműködési kezdeményezések, közös kiképzések és gyakorlatok, valamint információk és tapasztalatcserék lehetőségei indokolttá tették az általános keretmegállapodás megkötését, amely megfelelő alapot biztosít a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez.

Ebből következik, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatni fogja a szóban forgó törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Rendkívül fontos ez a téma, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel, és nagyon fontos, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen az észak-atlanti szövetségnek, amelynek 2001 óta vagyunk tagjai (sic!), és a rendszerváltás egyik fontos célkitűzése volt a ’89-90-es forduló idején, hogy Magyarország az Európai Unió mellett a NATO-nak is tagja legyen. Törökország az egyik legfontosabb részese az észak-atlanti szövetségnek, így természetesen fontos, hogy Magyarország és Törökország katonai együttműködése megfelelő legyen és fejlődőképes legyen.

Néhány megjegyzést azonban muszáj tennem az ügyben, hogy Magyarország helyzete a NATO-ban sem tűnik már különösebben stabilnak, hiszen elég megnézni, hogy hogyan akaszkodott össze a magyar diplomácia, mondjuk, az Egyesült Államokkal, az észak-atlanti szövetség legerősebb haderejével. Azt is látni kell, hogy úgy tűnik, ez a magyar-török együttműködés nemcsak erre a harcászati fejlesztésre és a partneri együttműködésre tér ki, hanem az észak-atlanti szövetség bővítésének struktúrájára is. Hiszen valamilyen furcsa és rejtélyes oknál fogva történt meg az a helyzet, hogy Törökországnak az lett az álláspontja egy-két héttel ezelőtt, hogy Finnország csatlakozását támogatja, Svédországét pedig nem, és egyszer csak az lett a vége, hogy a magyar álláspont pont ugyanaz lett, mint a török álláspont.

Sajnos, ez a fajta megosztottság senki másnak nem érdeke, mint Vlagyimir Putyinnak, aki próbálja késleltetni, hogy minél később valósuljon meg a NATO-bővítés. Egyébként hozzáteszem, ha Putyin nem robbantja ki ezt a háborút, akkor valószínűleg Svédországnak és Finnországnak eszébe sem jutott volna a békés semlegesség után, hogy úgy próbálja megvédeni a hazáját a jövőben egy esetleges orosz agressziótól, hogy csatlakoznak ehhez az észak-atlanti szövetséghez.

Egyébként pedig a Demokratikus Koalíciónak az az álláspontja, szégyen, hogy Magyarország nem szavazta meg már Svédország NATO-csatlakozását is. NATO-tagországként Magyarországnak az az érdeke, hogy minél inkább bővüljön ez a szövetség, és Svédország és Finnország ezt a szövetséget természetesen messzemenően erősítené.

Még egy megjegyzést hadd tegyek! Előfordult az utóbbi hónapokban az ezzel kapcsolatos hírekben, hogy például Kaposvárra érkezik ilyen típusú haderőfejlesztés. Éppen meg is történt a bejelentés már 2021-ben, hogy ez ott meg fog valósulni, de azóta egy kapavágás sem történt Kaposváron, ahol nyilván azok, akik mennének dolgozni egy ilyen üzembe, ott várják ezt a lehetőséget.

Végezetül annyit tennék hozzá, ahhoz, hogy Magyarország megfelelő tekintélyt vívjon ki magának a NATO-n belül, ahhoz az Európai Unióhoz való viszonyunkat is normalizálni kellene. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Mindjárt reagálnék majd Gréczy képviselő úrra is, mert tegnap volt a másodolvasatos vitája a finn és a svéd NATO-csatlakozásnak, nem ma  ő úgy értelmezte, hogy ez ma van, csak erről beszélt, persze a törökökről kevésbé, arról a megállapodásról, ami ebben a törvényben van , meg volt egy általános vita is a finn és a svéd NATO-csatlakozásról, tegnap Finnországét meg is szavazta Magyarország.

A törökök elég nagyok és elég ügyesek ahhoz, hogy megvédjék a saját álláspontjukat, de a képviselők nem mondtak olyat, hogy nem támogatják Svédország NATO-tagságát. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Nem mondtak ilyet, tehát ön egyszerűen nem mond igazat. Ha jól értjük a híreket, akkor feltételekhez szabták ezt az egészet. De hogyan is csodálkoznánk annak a Gyurcsány-pártnak a képviselői felszólalásán, amelyik pártelnök miniszterelnökként tudatosan leépítette és tönkretette a Magyar Honvédséget?! Hogyan is hihetnénk bármit Gréczy Zsoltnak, amikor a vas árában eladták a páncélozott járműveket, Iraknak olyan fegyvereket ajándékoztak, amik aztán az Iszlám Államnál kötöttek ki, amikor tudatosan leszerelték, leépítették a honvédség különböző képességeit, amikor csökkent a honvédség létszáma is, és amikor folyamatosan kivonták az összegeket a Magyar Honvédség fejlesztéséből, nem pedig bővítették, mint ahogy most látjuk! (Zsigó Róbert: Így van!)

Azt gondolom, hogy a 2002-2010 közötti kormányok történelmi bűne, hogy meggyengítették és a NATO egyik leggyengébb haderejűvé tették a magyar hadsereget. Pont ezért indult el 2010 óta a hadsereg fejlesztése. Például csak az idei évben 50 százalékkal többet költünk haderőfejlesztésre, mint a tavalyi évben  nem mint 2010-ben, hanem mint a tavalyi évben , idén elérhetjük a védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékát, ami NATO-elvárás, folyamatosan erősödik képességben is, technológiában, technikában és emberállományban is a Magyar Honvédség.

Tisztelettel és köszönettel tartozunk a magyar katonáknak akár a nemzetközi missziókban, akár itthon, akár a migrációs nyomás megfékezésében, a határok védelmében, akár most, a háborús helyzetben lévő készenlétben is, de azt gondolom, akár beszélhetnénk az elmúlt 13 évből árvizekről, vörösiszap-katasztrófáról, ahol a rendvédelmi szervekkel együtt, a rendőrökkel együtt nagy helytállást tanúsítottak a magyar katonák. Köszönet érte. Kár, hogy önök aprópénzért kiárusították a fegyvereinket, a technológiáinkat, és ilyen módon elkótyavetyélték a honvédség eszközeit. Szerintünk ezt nem kellett volna.

Na de az előttünk lévő törvényjavaslatnak mi is a célja? Az a célja, hogy a Magyarország és Törökország közötti katonai megállapodást parlamenti eszközökkel is ratifikálja. Ennek az új katonai keretmegállapodásnak a megkötését a török fél kezdeményezte 2020-ban, felváltva ezzel a korábbi, még 1995-ben megkötött magyar-török bilaterális katonai képzést és a hadiipari együttműködést érintő egyezményt.

Az ilyen típusú kétoldalú megállapodásokat érdemes és talán szükséges is időről időre felülvizsgálni, reagálva az 1995 óta eltelt változásokra, tapasztalatokra. Azt láthatjuk, hogy nagyon sok változás történt 1995 óta a világunkban: megváltozott az európai biztonsági helyzet különböző módon, 1995 óta például a NATO-ban szövetségesek is vagyunk Törökországgal, egészen más kihívásokra kell most reagálni.

Mi ennek megfelelően a KDNP részéről üdvözöljük Törökország kezdeményezését, hiszen Magyarország és Törökország között szoros kapcsolat áll fönn, katonai szövetségesek vagyunk a NATO-ban, és Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje is. A hazánk és Törökország közötti kapcsolatot jellemzi az is, hogy a februári törökországi és szíriai földrengés után a magyar mentőalakulatok azonnal, az elsők között érkeztek a helyszínre. Magyarország 167 magyar szakembert küldött Törökországba 29 mentőkutyával, akik 35 ember életét tudták megmenteni. Ezt követően 120 tonna egészségügyi orvosi felszerelést szállított le hazánk a török egészségügyi ellátórendszer működőképességének támogatása érdekében. Továbbá Magyarország biztosítja a szükséges anyagi forrásokat a szír ortodox egyház Szent Péter- és Szent Pál-templomának újjáépítéséhez is a törökországi városban.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

Magyarország és Törökország között élénk, dinamikus gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vannak. 2022-ben rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és immár csaknem száz török cég közel 2200 embert foglalkoztat Magyarországon. Törökország a régió stabil, megbízható regionális nagyhatalma fejlett, erős hadseregével, mely kulcsszerepet játszik az illegális migráció feltartóztatásában is a balkáni útvonalon, ezért a KDNP-frakció támogatja a Magyarország és Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az MSZP képviseletében Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

(13.30)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Magyarország és Törökország katonai együttműködése nem új fejlemény, NATO-tagállamként korábban és most is szövetségesi kapcsolatban van a két ország hadereje, emellett jelenleg is kétoldalú megállapodások is erősítik a két ország katonai együttműködését.

A katonai képzésről, ahogy ezt államtitkár úr is említette, és a hadiipari együttműködésről szóló egyezményt még ’95-ben, azaz a Horn-kormány idején írta alá a két ország kormánya, egyébként Keleti György volt akkor a honvédelmi miniszter. (Nacsa Lőrinc: Hála istennek, már nem!) A katonai szövetségi rendszerek szempontjából Törökország a NATO egyik meghatározó katonai ereje, azaz a nyugati szövetségrendszer része. Ekként fontos partner, ami amellett is igaz, hogy egyes kérdésekben Törökország a szövetség többi tagjától különböző álláspontot képvisel. A NATO-szövetségesekkel való katonai együttműködés folytatása és mélyítése üdvözlendő, ezért minden olyan két- és többoldalú megállapodás támogatandó, amely ezt a célt szolgálja.

Az Országgyűlés elé terjesztett katonai keretmegállapodás ennek a kritériumnak megfelel, ezért az MSZP támogatni fogja a török-magyar katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Itt is szeretném még egyszer megköszönni mindazoknak, akik a török földrengés kapcsán segítettek, nyilván nemcsak a kormány, hanem számos civil társunk is. Nyilvánvaló, hogy ez egy nagyon-nagyon durva „támadás” volt az ott élők ellen, borzasztó állapotok voltak, de azt gondolom, hogy készen álltak a magyar kormány és a civilek is arra, hogy mindenben segítsenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjából Novák Előd képviselő úr a vezérszónok. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság kormánya közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló, 25 oldalas törvényjavaslatot konstruktív ellenzéki pártként támogatja a Mi Hazánk Mozgalom. Milyen jó lenne, ha legalább szökőévente egyszer a kormánypártok is támogatnának valamilyen ellenzéki javaslatot, vagy legalább válaszolna például a honvédelmi miniszter a feltett kérdéseinkre a mellébeszélés helyett!

Ami a törökökkel való viszonyunkat illeti, maga a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László és Dúró Dóra is nemcsak hogy megbeszélést folytatott a nagykövet asszonnyal, de a törökországi földrengés után segélyakciót is hirdettünk és szerveztünk, saját mozgalmunk kapacitásait is a szolgálatukba állítva. Azt gondolom, hogy a szolidaritásnak helye van az ilyen esetekben, és bizony helye van a katonai együttműködésnek tisztességes alapokon. Márpedig ez a keretmegállapodás egyenlő felek közötti szerződés, szemben a 2019-es amerikai-magyar megállapodással, amely kivonja az amerikai katonákat a magyar joghatóság alól például az itt elkövetett bűncselekmények esetén is. Ez meglehetősen nagy szégyene a többi pártnak, amelyek ezt támogatták. A törökökkel a Türk Tanács révén szorosabb a kapcsolatunk, de a törökök ez után a keretmegállapodás után sem állomásozhatnak a magyar hatóságok engedélye nélkül az országunkban, ahogy sajnos az amerikaiak továbbra is.

Az egyezmény alapvetően a kiképzés területén fejlesztené a kapcsolatokat, a hadiipari együttműködés pedig kifejezetten kívánatos. A törökök modern és viszonylag olcsó haditechnikai eszközöket gyártanak. Nézzünk egy ugyanakkor fájó példát erre! Magyarország Kormánya nemrég bejelentette, hogy újabb páncélozott harcjárműveket kap a Magyar Honvédség, a török Gidránokat. Pedig néhány évvel ezelőtt nagy csinnadrattával jelentették be, hogy kifejlesztettek egy magyar könnyű péncélozottságú járműcsaládot, a Komondort. A Komondor felhasználási területei, páncélvédettsége, menettulajdonságai tekintetében és hasonlók függvényében hasonlít egyébként a Gidránokhoz. Hogy akkor miért nem a magyar harcjárműből rendelt végül a honvédség? Hát, nem indokolták hivatalosan, de beszédes volt, hogy csendben adtak néhány átalakított Komondort a tűzoltóságoknak. A Komondor-projekt egy nagyon jól kommunikálható és könnyen elsunnyogható projekt volt. A Komondor sajnos, mondjuk ki, nyomába sem ér a Gidránnak, a magyar Gamma vegyvédelmi felszereléseket árul, és kézzel összeraktak valamit, ezzel szemben a török Nurolnál és a török hadiiparban több évtizedes tapasztalat van, és a termékeiket tényleg harcokban használják.

A csapatpróbákon a Komondor bármiféle hadi használatra teljesen alkalmatlannak bizonyult, nem véletlenül csináltak belőle lényegében tűzoltóautót; mondjuk, páncélozott tűzoltó, bár nem tudom, Magyarországon erre mi szükség van. Ezzel szemben a Gidrán a kategória legjobbja, Szlovákiában tíz különféle járművet felvonultató próbán a legjobbnak bizonyult. A Komondor gyártása sem lett volna ráadásul sokkal hazaibb, mint a Gidráné lesz, hiszen külföldről beszerzett részegységekből legózták volna úgymond össze.

Viszont a valódi kérdés, hogy a honvédségnek szüksége vane egyáltalán ilyen számban ezen kategóriára, mely kimondottan expedíciós háborúk aszimmetrikus hadviselési viszonyaira lett optimalizálva. A leginkább járőrözésre használható alapverzió mellett tervezik, ugyebár, aknavető-hordozó, tüzérségi felderítő és hasonló változatok rendszeresítését is a honvédségnél. Viszont a Gidránnál sokkal fontosabb lenne a szintén tervezett Nomád rendszeresítése és hazai gyártása. A csekély csapatsűrűségünk  mondjuk ki ezt  lehetetlenné teszi mind a manőverező gépesített hadviselést, mind az összefüggő védelmi rendszeren nyugvó hadviselést. Jelenleg a gyors harcászati hadműveleti mozgékonyságon alapuló, a könnyű csapatokon nyugvó mobil hadviselés doktrínája biztosíthat eredményes, önálló honvédelmi tevékenységet.

Tisztelt Országgyűlés! Így március 15e után néhány alapvetést még hadd szögezzek itt le! A Magyar Honvédség ne legyen az atlantista katonai szövetség feláldozható segédcsapata, a magyar nemzet számtalan fiát áldozta idegen érdekekért vívott háborúban. Itt az ideje e rossz hagyomány megszakításának. Ennek ellenére ma már sajnos csak a Mi Hazánk képviseli a pártok közül az 1848-as márciusi ifjak követelését, miszerint magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

Ellenezzük a Magyar Honvédség külföldi megszállásokban való részvételét is idegen érdekek szolgálatában. Az Afganisztánban, Irakban, Maliban és még ki tudja, hol szolgáló, jelenleg titkosított számban kiküldött honvédek által végrehajtott megszállásokra költött milliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat kellene biztosítani a honvédjeink számára. A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi programja.

A miniszter úr írásbeli kérdésemre sajnos nem is tagadta azt az értesülésemet, hogy amely honvéd nem szeretne a hazáján kívül szolgálni, az alezredesinél magasabb rendfokozatot nem kaphat a honvédségben. Szégyelljék magukat ezért is! Beláthatatlan következményekkel jár az idegen haderők magyarországi állomásoztatása és hazánknak az orosz haderők célpontjává tétele. Az úgymond ideiglenesen hazánkban állomásozó NATO-csapatokkal miért teszi a kormány idegen felvonulási területté Magyarországot?

A költői kérdés után és a válaszok sorozatos elmaradása után hadd rögzítsem megint, hogy a NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén működjünk közre annak védelmében, de Ukrajna nem NATO-tag. Ennek ellenére ilyen-olyan közvetett módon sajnos támogatják a háborúban való részvételünket is. A Mi Hazánk Mozgalom viszont ellenzi a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó politikát folytató soviniszta Ukrajna katonai támogatását, illetve az amerikai érdek kiszolgálását.

Hogy mennyibe kerülnek a NATO-szerepvállalásaink, például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás, vagy hogy hány magyar honvéd szolgál jelenleg idegen országokban szerte a világon? A Honvédelmi Minisztérium szerint ezek titkos információk, egy országgyűlési képviselő vagy egy magyar állampolgár ezt ne akarja megtudni.

(13.40)

Hát, ez meglehetősen nagy gyalázat, és ennek a titkosítási politikának a csúcsra járatása. Viszont mondjuk ki, hogy Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk, fegyverszállítmányok mehetnek át rajtunk Ukrajnába, mondjuk, Románián és Szlovákián keresztül, hogy egy ilyen jogi kiskaput meghagyjon magának a kormány, és mondhassa azt, hogy Magyarországról Ukrajnába nem érkezik fegyverszállítmány, csak mondjuk, Magyarországról Szlovákiába érkezik fegyverszállítmány, hogy onnan aztán tovább menjen Ukrajnába, sőt most már vadászgépek is. Tulajdonképpen vadászgépekkel is segítjük sajnos ezt a háborút. Hivatalosan csak Szlovákia védelmét vállaltuk magyar Gripenekkel, miközben a szlovákok a saját vadászgépeiket adják Ukrajnának. Tehát ezt segíti elő ez a magyar kollaboráns honvédelmi politika.

A Mi Hazánk Mozgalom viszont ellenzi Magyarország ilyen típusú részvételeit is a háborúban. Egy kormányhatározat szerint immár hazánk teljes területére engedélyezik a külföldi NATO-harccsoportok telepítését, az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúra való reagálásként. Magyarország függetlenségének feladása, hazánk katonai felvonulási területté tétele viszont elfogadhatatlan, ezért szabad és semleges Magyarországot követel a Mi Hazánk Mozgalom, mert idegen haderőknek nincs helyük Magyarországon, mert Magyarország a magyaroké. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány dolgot szeretnék csak rendbe tenni az elhangzottak kapcsán. Az egyik az, hogy itt elhangzik, hogy Gyurcsány-párt. Gyurcsány Ferenc a párt elnöke, a párt neve Demokratikus Koalíció. Én sem mondom a Kereszténydemokrata Néppártra, hogy Semjén-párt. Kicsit több tiszteletet!  az egyik. (Nacsa Lőrinc: Több tiszteletet?  Derültség a kormánypárti sorokból.)

A másik az, hogy… (Nacsa Lőrinc: Több tiszteletet Gyurcsánynak?) Mondom, több tiszteletet! (Zaj.  Az elnök csenget.) Most Semjén Zsoltnak több tiszteletet, tegyem fel én is a kérdést? Na tehát, szóval, ez az egyik megjegyzésem.

A másik megjegyzésem az, hogy a Gyurcsány-kormány idején Magyarország a NATO megbecsült tagja volt, és elismert szövetséges a NATO-ban és az Európai Unióban is. Tehát amiket itt önök összehordtak, hogy akkor micsoda károkozás történt, hát, a Magyar Honvédség részese volt a NATO-nak, és az akkori amerikai nagykövetről nem mondta azt a magyar diplomácia vezetője, hogy érdektelen, hogy mit mond az amerikai nagykövet, ugye, nem nagyon baráti, ha már NATO-szövetségesről beszélünk, Orbán Viktornak pedig a nagyköveti értekezleten Pressman nagykövet urat présembernek sikerült neveznie. Nyilván az Egyesült Államok elnöke vagy a Pentagon értesült erről a bizonyos megszólításról.

Ha önök úgy gondolják, hogy ezek erősítik Magyarország megítélését a NATO-n belül, akkor szerintem önök alapvető tévedésben vannak. Magyarország NATO-kapcsolatai pontosan azért kezdenek ingataggá válni, mert az Európai Unióval is ingatagok a kapcsolataink, és egyébként Orbán Viktor volt az, aki Vlagyimir Putyintól megkérdezte  idézem Orbán Viktort , hogy szeretnée Vlagyimir Putyin, ha Magyarország kilépne a NATO-ból. Azért azt gondolom, hogy ez a kifejezés, hát, hogy úgy mondjam, az önök szóhasználatával kifejezné a hazaárulást. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Vargha Tamás miniszterhelyettes urat mint előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat, akármelyik részéből is érkeztek a patkónak, és köszönöm szépen, hogy megragadták a lehetőséget, hogy megköszönjük a törökországi földrengésben részt vett és segítő magyaroknak a segítséget. Azt hiszem, ez talán az egyik legfontosabb dolog, ami elhangzott.

Ezenkívül elhangzottak érdekes megállapítások. Gréczy képviselő úr hozzászólásáról, azt gondolom, nagyon nehéz beszélni, és nagyon nehéz minősíteni, de hogy a NATO-ról beszél egy képviselő úgy, hogy nem tudja, hogy Magyarország melyik évben, melyik hónapban és melyik napon csatlakozott a NATO-hoz (Gréczy Zsolt: 2001-ben, mint mondtam!  Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból: 1999-ben!  Nacsa Lőrinc: És még büszkén is mondja a hülyeségeket!), 1999-ben, képviselő úr, tehát így nagyon nehéz önnel vitatkozni, alapvető tényekkel nincs tisztában, még meg is ismétli. Így nehéz vitatkozni, hogyha a képviselő nem készül fel.

Nyelvészként azért engedjék meg, hogy elmondjam, hogy az nem tisztelet, hogyha ön azt a szót használja, hogy összehord valaki valamit; az nem a tisztelet jele. Tehát hogyha tiszteletet követel valakitől, akkor tisztelettel beszéljen másokról. Amikor ön azt mondja, hogy mi összehordunk hetet-havat, az nem a tisztelet hangja, tehát ugye, úgy kell… (Gréczy Zsolt: Azért ez egy fideszes szájából furcsa!)

Elhangzott nagyon sok minden. Zsigó képviselő úr az előző előterjesztésnél mondta el, hogy ön megkövetelte azt, hogy beszéljünk az előterjesztésről, és ön volt az, aki nem az előterjesztésről beszélt. Nacsa képviselőtársam már elmondta, hogy mit gondolunk és mit tettünk a finn és a svéd NATO-csatlakozásról. Ez nem ennek az előterjesztésnek a tárgya, mint ahogy az sem, hogy hogyan és milyen körülmények között gyártunk, fogunk gyártani Kaposváron Gidrán harci járműveket, és az sem az előterjesztés tárgya, hogy ha nem Gidrán, akkor mi, és milyen beruházásokat kellene a jövőben elkezdenünk vagy folytatnunk.

Novák Előd képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy a miniszter úr tegnap itt volt, és válaszolt az ön kérdéseire, hitelt érdemlően elmondta, hogy mit gondolunk arról a kérdésről, amit ön tegnap felvetett. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem küld katonákat Ukrajnába. Ez egy finom csúsztatás, amit ön elmondott. Magyarország és Ukrajna határán fegyverek nem lépnek át, és tesszük mindezt azért, mert elköteleztük magunkat emellett, és ezzel is védjük kárpátaljai magyar testvéreinket. Tehát köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat, és kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   59-88   89-104   105-106      Ülésnap adatai