Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Komáromi Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor beszéltünk már az egészségügyben uralkodó siralmas állapotokról, a rombolást az egészségügyben azonban önök nem most kezdték. ’12-ben, 11 éve elvették a kórházakat az önkormányzatoktól. Akkor azt ígérték: így mindenkinek jobb lesz, modern berendezések, rövid várakozási idő, magasabb fizetések. Ez persze annyira nem jött össze, hogy a kórházak nemhogy nem működnek jobban, de hónapról hónapra romlik a színvonal, az intézmények minden átszervezés ellenére egyre tragikusabb állapotba kerültek. Az egészségügyet nem a dilettáns kormányzati intézkedések, hanem a benne dolgozó egészségügyi dolgozók áldozatkész munkája tartja működésben.

Most úgy látszik, önöknek mindez nem volt elég, és már a szakrendelőkre is fáj a foguk, miután 2012-ben nem sikerült mindegyik egészségügyi intézményt megkaparintaniuk, ezt most próbálják bepótolni. Nemrég levelet kaptak a polgármesterek az országos kórházi főigazgatótól, melyben jelezte, államosítani fogják a szakrendelőket is. Azóta, számomra nem meglepő módon, számos önkormányzat egyhangúlag, tehát a fideszes képviselők szavazataival mondott nemet erre a tervre, tudván, ezzel a szakrendelőkre is ugyanaz a sors vár, mint az eddig államosított kórházakra: további forráselvonás, eladósodás és az ezzel járó súlyosabb gondok, a szakemberek átvezénylése, végül akár a megszűnés is fenyegetheti őket.

Az orvosok túlterheltek, az egészségügyi dolgozók minimális fizetésért dolgoznak éjjel-nappal, aminek eredményeként nem csoda, hogy egyre többen hagyják ott a pályát. Ennek következtében pedig még hosszabbak lesznek a várólisták, a betegfogadói listák, a megmaradt dolgozókon még több teher lesz, és így tovább, folytatódik az ördögi kör addig, amíg végleg összeroskad a rendszer.

Kizárólag a települési, kerületi önkormányzatoknak köszönhető, hogy a szakrendelők még mindig működnek. Elég a XV. kerületre gondolni, ahol évi 500 millió forinttal, vagy a XVIII. kerületre, ahol évi 270 millió forinttal támogatják a saját szakrendelőjüket. Gondoskodnak a felújításról, fejlesztenek, ultrahang-, mammográfia- és CT-berendezéseket vesznek, hiszen ezekre a vizsgálatokra máshol hónapokat kell várni az állami rendszerben, és gyakran kiegészítik a szakorvosok, szakasszisztensek bérét is, hogy maradjon elegendő szakemberük.

Az önkormányzatok hatalmas terhet vesznek le az állami egészségügy válláról, ennek akarnak most önök véget vetni, kockáztatva a járóbeteg-ellátás összeomlását. Miközben 700 háziorvosi körzetben nem sikerült háziorvost találni, 935 ezer embernek, ezen belül 200 ezer, főleg vidéken élő gyereknek nincs háziorvosa. Az ily módon einstandolt intézmények ráadásul minden önállóságukat elvesztik majd; félő, hogy a szakemberhiánnyal küzdő megyei kórházba ezekből a rendelőkből fognak szakembereket átvezényelni, ami még tovább fogja növelni a betegfogadói listákat. Ez a betegek szempontjából azt jelenti: többet kell várniuk vagy utazniuk, mindenképpen nehezebben jutnak hozzá egy-egy vizsgálathoz vagy beavatkozáshoz, a dolgozók szempontjából pedig azt, hogy átvezényelhetővé válnak, holott lehetséges, hogy nem véletlenül választották éppen a járóbeteg-ellátást. Ez újabb tömeges felmondásokhoz vezethet, tovább fokozva az így is rendkívül súlyos gondokat.

Mindezt egy olyan helyzetben lépik meg, amikor hetente zárnak be kórházi osztályok általában szakemberhiány miatt, lassan már csak a megyeszékhelyeken lehet szülni, a rendkívül hosszúra nyúlt várólisták miatt pedig éveket kell egy műtétre várni. A kórházak adóssága már két hónap után is olyan magas, több mint 33 milliárd forint, amekkora az előző években csak a harmadik negyedévben volt. Elég belépni egy állami intézménybe, hogy az ember lássa a rettenetes állapotokat. Önök szerint rendben van, hogy a betegek lassan nem mernek kórházba menni, mert félnek a fertőzésektől, félnek attól, hogy nem lehet őket meggyógyítani.

Az árnyékkormány egészségügyi árnyékminisztereként kérem önöket, hagyják végre békén az egészségügyet működni, ha javítani nem képesek, legalább ne rombolják le azt, ami van. Nem veszik észre, hogy dilettáns intézkedéseikkel egyre mélyebbre taszítják a bajban a kórházakat? Meddig kell ezt eltűrnünk? Önök betegek életével játszanak minden egyes döntéssel. Mára az árnyékkormány Magyarország egyetlen reménye arra, hogy minden beteg méltó körülmények között gyógyulhasson. Köszönöm a figyelmet. (Gréczy Zsolt tapsol.)

(10.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár fogja megadni. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Árnyékminiszter Úr! Tisztelt Ház! Ha megnézzük, hogy az önök árnyékkormánya, amikor még hatalomban volt, mennyit fordított a magyar egészségügyre, azt látjuk, hogy ez valahol 1100 milliárd forint környékén volt, most pedig valahol 2800 milliárd forint környékén járunk, tehát jóval magasabb, több mint két és félszerese vagy körülbelül két és félszerese az, amit most költünk egészségügyi ellátásra, mint önök.

Önök arról gondolkoztak, amikor kormányon voltak, az árnyékkormány tagjai kormányoztak Magyarországon, hogy hogyan is lehetne legalizálni a hálapénzt, hogyan lehetne bevezetni vizitdíjat meg kórházi napidíjat. Ez utóbbiról nemcsak filozofáltak, hanem törvényt is elfogadtak róla  ön is lelkesen támogatta ezt , és a hálapénznél sem sikerült felszámolni a hálapénzrendszert.

Ezzel szemben ez a kormányzat olyan léptékű orvosibér-emelést valósított meg, amivel hetven év után a hálapénzt ki tudtuk vezetni az egészségügyi rendszerből. Ha volt valami, ami mindenki számára kellemetlen epizódot eredményezett az egészségügyben, az pontosan a hálapénz adása és kapása volt. Rossz volt a beteg részéről, a beteg hozzátartozói részéről, rossz volt az orvos részéről, az ápoló részéről, és rossz volt az egész egészségügyi rendszer részéről is  ezt önök fenntartották, sőt, ahogy mondtam, még messze-messze, az ötvenes-hatvanas években indult el ennek az általános gyakorlata , mert torzította az egészségügyi ellátórendszert. Nem a beteg gyógyulása volt a cél, hanem sokaknak a hálapénz volt a motivációs eszköz, ezért rombolta ez az egészségügyet nemcsak éveken, nemcsak évtizedeken, hanem generációkon keresztül.

Most tudott eljönni az az idő, amikor olyan léptékű orvosibér-emelést tudtunk megvalósítani  önök szerint ez rombolás természetesen, a hálapénzrendszert leromboltuk, de az egészségügyi rendszert igyekeztünk fejleszteni , ami érezhető léptékű volt. Önök mennyit adtak egy kezdő orvosnak, kedves árnyékminiszter úr, mennyit fizettek egy kezdő orvosnak alapbérként? 129 500 forintot. (Vigh László: Jézus Mária!) Most mennyit keres egy kezdő orvos, a rombolás korszakában a 129 500 helyett? 687 837 forintot. Egy húsz éve dolgozó orvosnak önök mennyi bruttó alapbért adtak, árnyékminiszter úr? 165 785 forintot. (Vigh László: Atyaúristen!) Most mennyit keres? 1 491 679 forintot. (Dr. Komáromi Zoltán: És a nővérek?  Az elnök csenget.) Egy 41 éve dolgozó orvos az árnyékkormány időszakában mennyi pénzt vitt haza, mennyi volt a bruttó bére? 262 345 forint. Most mennyit kap? 2 380 057 forintot. Ez a rombolás önnek, tisztelt képviselő úr?! (Gréczy Zsolt: Az Antall-kormányéhoz képest.  Dr. Komáromi Zoltán közbeszól.  Az elnök csenget.)

Mégiscsak, ha már rombolás, ha már a rombolás szóról beszélt, el tudnánk menni közösen a svábhegyi gyermekkórházba? Nem, mert önök bezárták. El tudnánk menni közösen körbenézni, hogy milyen az állapota a kórháznak, mondjuk, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben? Nem, mert önök bezárták. (Dr. Komáromi Zoltán: Alkalmatlan volt.  Közbeszólások a DK soraiból.) Meg tudnánk nézni a Szabolcs utcai kórházat? Ja, nem, önök bezárták.

Ön arról beszélt, hogy szülések, és mennyire fontos, hogy minél több helyen legyen szülés. Hát, mi volt a csúcsintézménye a magyar szülészetnek? Hova vitték a gyerekeket? Nekem is van ismerősöm, akinek egy kórházban elindult a szülés, de közben, mivel nagyon bonyolult volt, átvitték a Schöpf-Merei Kórházba, és ezért a gyermek élete megmenekült. És önök mit zártak be? A Schöpf-Merei Kórházat (Közbeszólások a DK soraiból.  Az elnök csenget.), azt a helyet, ahova Budapestről és a környékéről, akinek kritikus volt az egészségi állapota, odament gyereket szülni. És most mehet oda? Nem. Miért? Mert önök bezárták. És ön beszél rombolásról?! (Dr. Komáromi Zoltán: Nem volt csúcsintézmény!)

Tisztelt képviselő úr, nem tudom most fejből kiszámolni, de ha azt a 16 ezer ágyat egymás tetejére tennénk, amely aktív ágyat önök megszüntettek, az milyen magas torony lenne, valószínűleg a legmagasabb építmény lenne Budapesten. És mit is beszéltek önök a terveikről a kampányban, ha már rombolás? Azt mondta László Imre, az ön által most feldicsért polgármester, hogy milyen jól áll az egészségügyhöz, milyen sok energiát fordít az egészségügyre. És mit mondott? Hogy a kórházak 45 százalékát be kell zárni. És ön erre hogy reagált? Annál még többet is  erre mondta ön , ebben licitáltak egymásra, és ön beszél erről, tisztelt képviselő úr?!

Önök mit tettek az egészségügyi dolgozókkal? Mert azt mondta, hogy több egészségügyi dolgozó kellene, napról napra kevesebb az orvos Magyarországon, valami ilyesmit mondott. Önök 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, a mi kormányzásunk alatt 4 ezerrel több működési engedéllyel rendelkező orvos lett, mert már nem külföldre mennek, hanem Magyarországon dolgoznak. 4 ezerrel több orvos van Magyarországon, míg önök 6 ezer orvost és ápolót elbocsátottak tömegesen. Önök a várólistáról még nyilvántartást sem vezettek, tisztelt képviselő úr!

Ezzel szemben mi nemcsak az alapfinanszírozást növeltük, hanem a rezsiemelkedések miatt, azért, mert energiaválság van az egész világban, 55 milliárd forint többletforrást adtunk 2022 végén, és a földgáz- és energiaár-kompenzációra további 11,2 milliárd forintot, hogy az energiaválság idején is folyamatosan el tudják látni a betegeket a magyar kórházak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai