Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, szerintem helyesen tesszük, ha globális multiadót mondunk a minimumadó helyett, hiszen ez a minimális adófizetési kötelezettség valóban csak a 300 milliárd forintos éves konszolidált forgalommal és az afölötti forgalommal rendelkező cégeket érinti.

Én azt gondolom, hogy azzal, hogy a magyar kormány elutasítja ennek a kezdeményezésnek a támogatását, ezzel világossá teszi, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája leírható azzal, hogy minden megtesz a magyar kormány annak érdekében, hogy a multinacionális nagyvállalatok mentesüljenek az adófizetés alól, míg a kisvállalkozások a legkisebb, leggyengébb, legrászorultabb, legkiszolgáltatottabb vállalkozások például elveszítsék azt a kedvezményes, egyszerűsített adózási formát, amivel eddig élhettek. Ugye, itt a katáról és a multinacionális cégek adójáról beszélek. És azt gondolom, hogy ha ezt így le tudom írni, az egy nagyon szomorú történet a magyar történelemben, mert ez azt jelenti, hogy a magyar kormány végérvényesen elszakadt a magyar társadalomtól.

Arról beszélünk, hogy a nagy cégek mennyire veszik ki a részüket a közös teher viseléséből, és itt van előttem egy táblázat, ahol a magyar gazdaság három koronaékszere és annak gazdasági adatai vagy gazdálkodásának adatai olvashatóak. Az Audi Hungária Zrt.-ről beszélek, a MOL-ról beszélek, és a Richter Gedeonról beszélek, és azt gondolom, hogy ezek a cégek tökéletesen le tudják írni azt, ahogy ma Magyarországon működik egy multinacionális cég.

Ennek a három cégnek az adózás előtti nyeresége összesen majdnem 670 milliárd forint. Adózás előtti nyeresége! Mit gondolnak képviselőtársaim, mennyi ennek a három cégnek az adózási egyenlege? Mint ahogy látom, hogy nincsenek ötletek, elmondom, hogy sajnos ennek a három cégnek 2,9 milliárd forint az adózási egyenlege mínuszban!  ami azt jelenti, hogy míg az Audi Hungária Zrt. a 123 milliárdos nyeresége mellett 0,87 százaléknyi adót fizetett, addig a Richter Gedeon 141 milliárd forintos adózás előtti nyeresége után 0,03 százalékos nyereségadót fizetett. Ez 38 millió forint, tehát egy budapesti lakást nem lehet venni abból az adómennyiségből, amit a Richter 141 milliárd forintnyi nyeresége után befizetett.

A legszebb példa, mind közül a legnagyobb, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Zrt., ami 405 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárt a tavalyi évben. És mit gondolnak, mi az adóegyenlege? Mínusz 4 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy az adózás utáni eredménye magasabb, mint az adózás előtti nyeresége. Kérem tisztelettel, ez a multinacionális cégeknek a hozzájárulása a magyar gazdasághoz, a magyar közügyekhez, és azt gondolom, hogy nagyon szépen hangzik, amikor Bánki Erik képviselőtársam mint a Gazdasági bizottság elnöke egyesült államokbeli példákat és idézeteket hoz, de a helyzet az, hogy…  hogy is mondta ez a szenátusi képviselő, akit idézett, képviselő úr? Hogy vagy egy negatív bérversenybe mennek bele, vagy egy negatív adóversenybe mennek bele. Önök a biztosra mennek, egy negatív adóverseny mellett beleállnak azért a negatív bérversenybe is. Mert csak szeretném jelezni, hogy a szövetségi minimálbér az Egyesült Államokban 7,25 dollár óránként, ami egyébként a mai árfolyamon számolva 462 840 forintot jelent havonta, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a minimálbér összege a magyar átlagbérnek felel meg. Mi ezzel szemben egy 200 ezer forintos minimálbérrel próbáljuk idecsalogatni ezeket a cégeket úgy, hogy egyébként ezek a cégek nem vesznek részt a közteherviselésben.

És csak szeretném jelezni képviselőtársaimnak és a kormány jelen nem lévő képviselőinek  érdemes megnézni: az összes bársonyszék üres a napirend tárgyalása alatt , hogy a versenyképességet máshogy is el lehet érni. El lehet például érni innovációval vagy innovatív környezet kialakításával. Ehhez szükséges magas színvonalú oktatás, ennek a forrása például pont lehetne a társasági adó, már hogyha persze be lenne szedve. És hát, ugye, a gazdaság kiszámíthatósága egy olyan versenyelőny tud lenni vagy egy olyan feltétel egy gazdasági társaság működésénél, amit nagyon szeretne nemcsak egy multinacionális cég, hanem egy kisvállalkozás is, de sajnos önök ezzel nem bírták megörvendeztetni a Magyarországon dolgozó gazdasági szereplőket.

Azt kell mondanom, hogy az alacsony adó, amit beszednek önök a társaságoktól, alacsony közszolgáltatásokat eredményez. Gyakorlatilag el lehet azt mondani, hogy azzal, hogy önök kidobnak ezermilliárd forintokat az ablakon csak azért, mert úgy gondolják, hogy a magyar költségvetést kizárólag a magyar adófizető állampolgároknak kell finanszírozni, az valami egészen döbbenetes.

Nézzük meg a jövő évi költségvetés számait, amik egyértelműen mutatják, hogy míg általános forgalmi adóból 7100 milliárd forintot szeretnének beszedni, a személyi jövedelemadó és járulékok soron 4000 milliárd forintnyi bevételt terveznek, addig a társasági nyereségadó soron 792 milliárd forint áll. Ez azt jelenti, hogy míg a magánemberektől forgalmi vagy jövedelemalapú adókból beszednének 13 000 milliárd forintot, addig a cégektől pedig nem egész 800 milliárdot szeretnének beszedni, és ehhez képest még van képük azt mondani, hogy nem megszorításalapú politikát folytatnak, pedig de.

(12.30)

A helyzet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy… (Tállai András feláll államtitkári helyéről, és a felszólaló felé fordul.) Az a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az, hogy továbbra is folyamatosan és elszántan támogatják, hogy a multinacionális cégek ne vegyenek részt a közteherviselésben, az egyszerűen szégyenteljes!

Olyan társaságok, akiknek egyébként nem okozna problémát adót fizetni, tovább növelik a versenyelőnyüket a kis- és közepes vállalkozásokkal szemben. Gondoljunk csak bele! Hogyha van egy termelő cég, az ma Magyarországon 9 százalékos társasági adó fizetésére kötelezett, és ő be is fogja fizetni ezt a 9 százalékot, jobb híján; nem tehet mást.

A MOL ezzel szemben 400 milliárd forintos nyereség után még kap 4 milliárd forintot az államtól csak azért, mert önök a multinacionális cégeket részben az alacsony munkabérekkel, részben a munkavállalókat rendkívül kiszolgáltatottá tevő jogi környezettel  gondoljanak csak a rabszolgatörvényre , illetve mindenféle támogatásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal olyan versenyelőnybe hozzák, hogy a végén egyenlegben idejönnek, munkát ugyan teremtenek, de a közteherviselésben nem vesznek részt. Így gyakorlatilag azokból a fogyasztási típusú adókból finanszírozzuk a nem létező versenyelőnyünket, amibe ők nem tettek bele egy árva petákot sem. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy itt volna az ideje, hogy végre részt vegyenek ők is a közteherviselésben.

Ma, amikor erről a határozati javaslatról tárgyalunk, akkor azt gondolom, hogy egyértelműen kimondható az, hogy az a 15 százalékos mérték, amit megcélzott a minimumadó-javaslat, gyakorlatilag Európában a harmadik legalacsonyabb lenne. Magyarországon a legalacsonyabb a maga 9 százalékával, ezután jön Írország a maga 12,5 százalékával, és ezután jönne, ugye, a 15 százalék.

De a helyzet az, hogy ha önök bármit szerettek volna tenni már eddig is annak érdekében, hogy a multinacionális cégek is részt vegyenek az adófizetésben, ne csak a magánemberek, nem csak a bérből és fizetésből élők, akkor még a jelenlegi környezetben is tehettek volna lépéseket. Egyetlenegy paragrafus kellett volna: a társasági adó mértéke 7 százalék, de kedvezményekkel csökkentett módon sem mehet, mondjuk, 8 százalék alá. (Sic!) Ugye, egy ilyen mondat kizárja azt, hogy az Audi 0,87 százalékot fizessen, és azt sem teszi lehetővé, hogy a Richter pedig még 0,1 százalékot se fizessen adóba.

Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, hogy egészen szégyenteljes az, ahogy önök az országot, az itt élő állampolgárokat végérvényesen megpróbálják kiszolgáltatni a multinacionális tőke számára. Kérem, ne tegyék, és vonják vissza ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)