Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azzal kezdeni, hogy a Gazdasági bizottság határozati javaslatát a kormány részéről támogatjuk. Az irányelvtervezet az OECD keretében 2021 decemberében elfogadott globális minimumadóra vonatkozó modellszabályokra épül, ahogy hallhattuk, mely modellszabályokat nemzetközi megegyezés alapján több mint 140 ország részvételével folyó munka eredményeként dolgoztak ki. A kidolgozás folyamatában Magyarország is aktívan részt vett, támogatva a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelmet mint alapvető célkitűzést. A globális minimumadóra vonatkozó javaslat célja, hogy a multinacionális vállalatcsoportok esetében egy 15 százalékos minimális adókulcs bevezetésével elérje, hogy ha egy multinacionális vállalat tagja egy adott országban az előírt minimumszintnél alacsonyabb jövedelemadót fizet, akkor a különbözetet pótlólagos adóteher formájában meg kell fizetnie.

Ez az új rendszer biztosítaná azt, hogy amennyiben egy államban aluladóztatás történik, a minimumszintig hiányzó adót valahol biztosan meg kell majd fizetni. A várakozások szerint ez arra motiválja majd a cégeket, hogy kizárólag az alacsony adófizetési kötelezettség miatt ne települjenek egy adott országba, szervezeti felépítésüket ne kizárólag adózási motivációk alapján határozzák meg.

(10.50)

Az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet még 2019-ben kezdte meg a globálisminimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását. Ahogy Bánki Erik képviselő úrtól hallhattuk, az alapgondolat eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a technológiai óriások a töredékét fizetik annak az adónak, amit egy helyben működő, mondjuk, gyártó vállalkozás fizet.

A globális nagyvállalatok mesterséges adóelkerülési konstrukciói az elmúlt időszakban valóban jelentős összegekkel rövidítették meg az állami költségvetést, ez ellen indokolt és szükséges a nemzetközi fellépés. A 2010-es években ezen a téren soha nem látott előrelépés történt, amelynek Magyarország is aktív részese volt. Jelentősen fejlődtek az automatikus nemzetközi információcsere szabályai. Az OECD új multilaterális egyezményt dolgozott ki a korábban megkötött adóegyezmények elavult rendelkezéseinek felülírására, illetve számos további javaslatot is kidolgozott a gyakori adóelkerülési csatornák bezárására. Magyarország ezeket a kedvezményeket mind támogatta és át is ültette jogrendszerébe.

Az eredeti cél tehát az volt, hogy ott történjen adózás, ahol értékteremtés, valós tevékenység, fogyasztás van. A folyamat azonban menet közben teljesen más irányt vett. Az óriáscégek igazságos adóztatása helyett a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy egy minimumadószintet határozzanak meg a társasági adózásban. A tervezett mechanizmus lényege, hogy meghatározásra kerül egy minimumadószint, és ha egy leányvállalat országában megfizetett adó nem éri el a minimumszintet, a különbözetet az anyavállalat országa szedheti be. Amennyiben ők sem élnek ezzel a lehetőséggel, a többi leányvállalat országainak nyílna módja az adó beszedésére.

Magyarországon jelenleg 9 százalék a társasági adó, ezzel hazánk szedi a legalacsonyabb közterhet ilyen címen az Európai Unióban. Ez jelentős előnyt jelent a nemzetközi gazdasági versenyben. Ha az OECD globálisminimumadó-szabályokat átültető uniós szabályozása alapján a tagállamokban bevezetésre kerül a 15 százalékos minimumadó, akkor nyeresége után például egy Magyarországon működő német cég az alapvető elképzelés szerint 9 százalékot fizetne be a magyar költségvetésnek és 6 százalékot pedig a német anyavállalat után a német kincstárnak, mindezt a magyarországi működés eredménye után. A legnagyobb gazdaságok javaslatának célja tehát pontosan az, hogy megszűnjön a magas adókkal működő országok szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen adóverseny. Az elképzelés emiatt igazságtalan, és megpróbálja visszavetni a fejlődésben az olyan államokat, mint például Magyarország. Az irányelvtervezet elfogadása elvezethet oda, hogy az olyan országok, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően adószerkezet-átalakítást hajtottak végre, és így alacsonyabb jövedelemadókat tudtak bevezetni, elvesztik adóelőnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek ezt nem tették meg.

Ezért Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb mozgásteret kapjon adószabályainak alakítása terén, a pénzügyi szuverenitás továbbra is ki kell hogy terjedjen az adórendszer alapvető elemeinek meghatározására. Bár Magyarország továbbra is támogatja az OECD 2021. októberi nyilatkozatában foglalt globális minimumadó bevezetését is célzó általános célkitűzéseket, úgy látjuk, a nemzetközi környezet az utóbbi időszakban jelentősen megváltozott, ami az EU-s irányelv elfogadását a jelenlegi helyzetben ellehetetleníti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)