Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Komjáthi képviselő úr, a választ nem fogadta el. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszter úrhoz: „Védjük meg a magyarok béreit!” címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A statisztikai adatok szerint ugrásszerűen megnőtt a hazánkba érkezett vendégmunkások száma, és ezzel párhuzamosan nem látjuk nagyságrendekkel csökkenni a kényszerből külföldre vándorolt magyarok számát. Legyünk korrektek, nincs teljes átfedésben azon munkakörök köre, amit egy vendégmunkás ellát, illetve a kivándorolt magyar ellát Nyugat-Európában, de azért legalább a fizikai munkakörök tekintetében igenis elvárható lenne, hogy egy normális béreket célzó állami és kormányzati stratégia mentén hazacsábítsuk azokat, akik ebben az országban, a szülőföldjükön is megtalálhatnák a számításukat, ez pedig már jórészt kiválthatná a szervezett vendégmunkásimportnak legalább egy részét.

Igen elképesztő cikkek, híradások jönnek szembe, amelyek arról szólnak, hogy az utóbbi időkben a Vietnámból, a Mongóliából, a Fülöp-szigetekről érkezők száma nőtt a legnagyobb mértékben a vendégmunkások között, ugye, Indonézia is felzárkózik, és korábban rendeleti szinten Brazília, illetve Kolumbia irányába is  számomra a mai napig érthetetlen okokból  kinyitották a képzeletbeli kapukat. Azt látjuk tehát, hogy bár a megélhetési bevándorlás elutasításáról, úgy gondolom, hogy konszenzus kellene hogy legyen ebben a Házban, mégiscsak nagy tömegben érkeznek olyanok, akik a magyarok munkabéreire mindenképpen veszélyt jelenthetnek abban az esetben, ha a megfelelő garanciális szabályokat már most nem tesszük le az asztalra.

A Jobbik-Konzervatívok közössége teljes mértékben elszánt azt illetően, hogy legyen beépítve a rendszerbe, írjuk le, a most készülő vendégmunkás-szabályozás tartalmazza azt, hogy nem kaphat senki, aki a harmadik világból ideérkezik, nagyságrendileg alacsonyabb bért, mint az itt dolgozó magyarok, mert ez beindít egy olyan folyamatot, aminek megint csak a magyar munkavállaló lesz a kárvallottja, hiszen vagy belekényszerítik őt a nehezebb munkakörülményekbe, vagy hosszú távon csökkenni fog a bére, ami egy Európa egyik legalacsonyabb bérszínvonalát kínáló országban így is katasztrofális következményekkel járhat. Ez tehát egy konkrét kérdés, államtitkár úr: nyitottake arra, hogy rögzítsük, az érkezők nem törhetik le a magyarok béreit?

Továbbá nagyon tetszik nekünk az a modell, egyébként létező mintáról van szó, amely azt kéri, hogy a munkaadó ne csak azt igazolja, hogy keresett itthon munkaerőt, de nem talált, hanem igazolja azt is, hogy a saját köreiben fellelhető magyar, hazai munkavállalók közül nem volt senki, akit átképezhetett volna. Nyilván itt ingyenes átképzésre gondoljunk, de most kell a garanciális szabályokat letenni az asztalra, mert attól tartunk, ha a vendégmunkásimport szervezetté válik, akkor a kivándorlás lelassítása, visszafordítása is megnehezül, a magyarok munkabéreit letörik, ami nem lehet senkinek sem az érdeke; belekényszerítik a munkavállalóinkat olyan munkakörülmények közé, amelyek méltatlanok egy európai országban, márpedig ebben a tekintetben is csak Európa lehet a biztonságunk. Éppen ezért két konkrét szakmai és egyébként konstruktív kérdésemre konkrét válaszokat várok öntől. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Menczer Tamás külügyi államtitkár úrnak.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értettem a szavait, abban egyetértés van közöttünk, hogy a munkahely milyen jelentőséggel bír. Mi azt szoktuk mondani, hogy ha munka van, akkor minden van. Ennek kapcsán hadd emlékeztessem arra, hogy 2010-ben mégiscsak 11-12 százalék volt Magyarországon a munkanélküliség, tehát sok embernek, sok családnak nem volt bevétele, megélhetése, biztos jövőképe, így tehát a munkanélküliség óriási problémát jelentett 2010-ben. Itt zárójelben azt hadd tegyem hozzá, hogy ha úgy van, ahogyan ön mondja, hogy a munkahely fontos, és a munkabér, a jövedelem fontos, ebben egyetértünk, akkor azért az meglep, sajnálattal tapasztaltuk, hogy a Jobbik a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalícióhoz csatlakozott, ahhoz a Gyurcsány Ferenchez, aki ezt az államcsődöt és ezt az óriási munkanélküliséget egyébként összehozta ebben az országban.

Éppen ezért volt a kormánynak stratégiai célja az, hogy munkahelyeket teremtsen. Ezt a feladatot végrehajtottuk, valamivel több mint 4,7 millió ember dolgozik ma Magyarországon, ez egymillióval több mint a 2010-es adat, a rendszerváltás óta sosem dolgoztak ennyien. Fontos azt is idefűzni, hogy a koronavírus alatt, illetőleg most a háború alatt is az a célunk, hogy a munkahelyeket megőrizzük, sőt ha lehet, akkor újakat hozzunk létre, tehát nem tudjuk támogatni azt az egyébként gyakran előkerülő baloldali javaslatot, hogy a munkanélküliséget finanszírozzuk, mi a munkahelyek megőrzését és lehetőség szerint újak létrehozását finanszírozzuk, és mondom még egyszer, ennek az eredménye, hogy a Covid után egy háború alatt jelenleg is 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon.

A munkabérekre nézve: a tavalyi volt a tizedik esztendő, amikor folyamatosan emelkedtek a reálbérek Magyarországon. Tavaly a nehéz gazdasági helyzet mellett is 2,6 százalékkal, 2010-hez viszonyítva több mint 70 százalékkal emelkedtek a reálbérek, és ha a családtámogatási rendszert, illetőleg a családtámogatásokat is ehhez hozzátesszük, akkor 77 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Nem vagyunk a célnál természetesen, erről senki nem beszél, de a lépések eltagadhatatlanok. Ennek alapja az, hogy a tavalyi esztendőben 4,6 százalék volt a gazdasági növekedés, egy évvel korábban pedig 7,1 százalék, ezek a számok európai vonatkozásban, illetőleg magyar összehasonlításban is, a korábbi évekhez viszonyítva is kimagaslóak.

A beruházások szükségesek a jövőben is a gazdasági növekedés fenntartásához, de elmondtuk a témával kapcsolatban, amit fölvetett, hogy van még regionális tartalék, külhonban is van tartalék, és csak ezeket a tartalékokat kimerítve juthatunk el ahhoz, hogy szabályozott körülmények között, törvényesen, meghatározott időre jöjjenek ide dolgozni más országokból, természetesen azt is fenntartva, hogy ha bármilyen probléma van menet közben, akkor ők menet közben is hazaküldhetők.

A bérekre vonatkozóan már néhány említést tettem. Az a fajta gondolatsor, amit említett, hogy itt valaki leveri a béreket, lehet, hogy elsőre logikusnak tűnik, én másképpen látom. Én úgy látom, hogy verseny van Magyarországon ma a munkaerőért, és ha valahol nem megfelelőek a körülmények, akkor éppen, mint ahogy arra utalást is tettem, sőt időnként még az ellenzékből is fölvetik a munkaerőhiányt, ami egy jó probléma, ellentétben a munkanélküliséggel, ez probléma, kihívás, választ kell rá adni, de mégiscsak sokkal jobb, mintha munkanélküliség lenne. Tehát verseny van ma a munkaerőért Magyarországon.

A külföldön munkát vállalókkal kapcsolatban pedig annyit hadd jegyezzek meg, hogy a statisztikák világosak, az elmúlt években többen jöttek már haza, mint amennyien elhagyták hazánkat. Ez jellemző a fizikai szektorra is, de volt olyan gazdasági szolgáltató központ is, ahová például Angliából érkeztek haza toborzott munkavállalók. Nagyjából ennyiben tudnám válaszomat összefoglalni, kérem ennek elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Megkérdezem Z. Kárpát Dániel képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr, egy volt devizahiteles, aki az átváltott hitelének a törlesztőjét egy Benelux államokban lévő vágóhídon realizált magasabb fizetéséből tudja törleszteni, nem minden esetben tépi fel a vezetékeket és szünteti meg az állampolgárságát, tehát a vándorlási mérleg tekintetében azért nagyon sokan dolgoznak úgy kényszerből Nyugaton, hogy egyébként dolgozhatnának a szülőföldjükön is.

Azért szomorított el, mert két konkrét kérdést tettem fel, egyikre sem válaszolt, ezért nem tudom elfogadni a válaszát, mert az a helyzet, hogy ha igaz lenne, amit ön elmondott, akkor az én két kérésem, követelésem semmilyen problémába nem ütközhetne. Ha nem törik le az érkezők a béreket, miért nem írják a törvényükbe, hogy nem kaphatnak alacsonyabb bért, mint a magyarok? Ha a magyarokat keresik az első koncentrikus körökben, akkor miért nem írják bele a szabályozásba azt, hogy a munkaadónak igazolnia kelljen, hogy még átképezni sem tudta a magyar munkaerőt, és csak utána invitálhasson bárki mást?

Tehát ha igaz, amit ön elmondott, akkor a mi két követelésünk belekerül ebbe a csomagba, de én sokkal inkább attól tartok, hogy nincsen alternatív tervük, a béreket letörő vendégmunkások szervezett importjára építenék a magyar gazdaságot, ami számunkra, a konzervatív közösség számára elfogadhatatlan. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(15.30)

Felszólalások:   60-65   66-71   72-77      Ülésnap adatai