Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából Csöbör Katalin képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. (Gréczy Zsolt: Akkor Csöbör Katalin Mátrai Márta fiatalabb kiadása?  Menczer Tamás: Politikai értelemben!) Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor és sokan számos helyen hivatkoztak, hivatkoznak a nemzeti érdekre. A nemzeti érdek tág, homályos és kontextusfüggő fogalom, de nem érdemes túlmagyarázni. A mi esetünkben a nemzeti érdek a magyar érdeket jelenti.

Természetesen látjuk, hogy sokan különös módon értelmezik a nemzeti érdeket. Vannak, akik erre hivatkozva háborút szítanak, vagy demokráciaexportba kezdenek, mások az illegális bevándorlók jogait előrébb valónak tartják saját állampolgáraik, akár a hazai kisebbségek érdekeinél. Ez pedig valójában már önfeladás. Sokan hivatkoznak a szövetségesi rendszerekre. Igen, Magyarországnak lehet érdeke az uniós és a NATO-tagság, de ebből nem következik, hogy minden, ami érdeke az Uniónak vagy a NATO-nak, az Magyarországnak is az érdeke. Lehetünk úgy sikeres tagjai az Uniónak és jó szövetségesei a NATO-nak, hogy közben a nemzeti érdekeinket képviselve vitába szállunk partnereinkkel.

Ráadásul Magyarország érdekei átnyúlnak a határon. Ettől válnak az érdekeink nemzeti érdekké. Külpolitikánk sajátossága, hogy a szomszédságunkban élő magyarokra is figyelemmel kell lennünk, alkotmányos kötelességünk védeni és segíteni őket. Nemzeti érdekünk, hogy minden magyar, határon innen és határon túl egyforma gondoskodást, minden segítséget megkapjon a hazától. Magyar szemmel a külpolitikai képlet elég egyszerű: mi nem szólunk bele mások dolgába, nem minősítjük mások dolgait, de elvárjuk, hogy mások se szóljanak bele a mi dolgainkba. Ha meg akarják érteni, hogy mit miért teszünk, akkor türelmesen, de határozottan elmagyarázzuk: minden körülmények között azt kell tennünk, ami a magyar nemzet érdekét szolgálja, ami tehát több mint amennyi a térképekből kiolvasható; mert másnak csak térkép e táj.

2010 óta folyamatosan azon vagyunk, hogy megerősítsük nemzetünk alappilléreit, a világon is egyedülálló családtámogatási rendszert vezettünk be, építjük közösségeinket és településeinket, védjük a hitünket. Jómagam immár 13. éve képviselem a Miskolcon és a környékén élőket itt a parlamentben. Ez idő alatt érzékelhető és látható fejlődésnek indult térségünk. Megépült a Miskolcot elkerülő autópálya-szakasz, a Miskolc-Kassa autópálya, a martinkertvárosi Y-híd, közintézmények, óvodák, iskolák épültek és újultak meg, az elmúlt héten pedig új játszótereket is átadtunk Felsőzsolcán, ahol épül a települést Miskolccal összekötő kerékpárút kormányzati támogatásból vagy támogatással.

Ezekből is kitűnik, hogy a háború és a hibás brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság ellenére sem adtuk fel törekvéseinket.

(10.30)

Továbbra is minden eszközzel igyekszünk segíteni a magyar családokat, vállalkozásokat és fejleszteni településeinket. De azt is látom, hogy még ebben a nehéz gazdasági környezetben is akadnak olyan ellenzéki vezetésű önkormányzatok, amelyek a nemzeti érdekkel szemben a magyar családok és vállalkozások életét megnehezítő nyugati szankciós politika mellett kampányolnak. Teszik ezt úgy, hogy a másik kezüket pedig kormányzati támogatásért nyújtják.

A koronavírus-világjárvány, a háború, a gazdasági és energiaválság a gondolkodásbeli különbségeinket is megmutatta. Például az ellenzéki vezetésű miskolci önkormányzat járatritkításokban, lakbéremelésben és a város egyetlen bevételt is hozó idegenforgalmi látványosságának a bezárásában látta a kiutat. Ezzel szemben a kormányzat nem megszorításokkal reagált a gazdasági nehézségekre, hanem igyekeztünk olyan innovatív megoldásokat keresni, amelyekkel Magyarország győztesen jöhet ki a válságból. Ehhez feltétlenül szükség van stabil kormányzatra, személyes szabadságra, parlamenti szuverenitásra és nemzeti önrendelkezésre. Így tudjuk a nemzeti érdekeinket érvényesíteni, nekünk pedig a magyar érdek az első. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására a választ Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha valakik, akkor az észak-magyarországiak, a borsodiak, a miskolciak, az ózdiak vagy a szuhakállóiak pontosan tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti önrendelkezés nemcsak az alkotmányos jogainkban, nemcsak a magyar parlament működésében, nemcsak hazánk katonai függetlenségében, hanem a nemzeti iparunk létében, a magyar munkaerő, a magyar emberek foglalkoztatási lehetőségében is van. Nincs nemzeti önrendelkezés  bármily furcsán hangzik, de így van  betonacél, cement, mész vagy más alapanyag nélkül.

Ha valaki, akkor az ön által képviselt térség megtapasztalta azt, hogy mi az, amikor egy vélt eszmei cél érdekében politikai erők feladnak mindent, amit egy nemzet 100-150-200 év alatt, mondjuk, nemzeti iparban megteremtett, mi az, amikor eladják a bányákat, mi az, amikor feladják a pénzintézeteket, mi az, amikor eladták az erőműveket, mi az, amikor Magyarország gyakorlatilag hazai nemzeti ipar, nemzeti energiabázis nélkül marad.

Ezen alapvetően változtattunk először ’98-ban, majd 2010-ben. 2010 óta egyébként a jelenlévők által jól ismert körülmények mellett, tehát a világjárvány, majd a háború első évében alapvetően olyan gazdasági eredményeket értünk el, amelyek a korábbi évtizedekben példa nélkül valók voltak. Ezek közül a magam részéről a legjelentősebbnek a foglalkoztatást tartom, hiszen, ha valaki, akkor a képviselő asszony pontosan tudja, hogy a magyar emberek még a Covid alatt is, vagy akár a háború veszélyeztetettségében is a véleményükben is és a lelkük mélyén pedig alapvetően a munkanélküliségtől tartanak. Pontosan tudja ez az ország, ahol munka van, ott minden van. A magyar ember fel akar reggel kelni, és el akar menni dolgozni, ha van hová. Márpedig 1910 óta van hová. 2010-ben 12 százalék körül volt a munkanélküliség. Az elmúlt hónapokban 3,7 százalék volt. Úgy gondolom, hogy Észak-Magyarországnak, Miskolcnak, ha úgy tetszik, a mi vidékünknek ezek a legfontosabb mutatók.

Ez a szomorú múlt, és az elmúlt 10 évnek az eredményei. De mi az, amit az ön által mondottakhoz a jövőre nézve hozzá kell és lehet fűzni? További célunk az, hogy mind a foglalkoztatást, mind az ipari teljesítményt növeljük. Ehhez pedig újabb beruházások, újabb fejlesztések szükségesek, az újabb fejlesztésekhez pedig körülbelül egy félmillió új munkaerő szükséges. Minden felmérésünk, minden közvetlen tapasztalásunk és jövőbeli prognosztizált számunk azt mutatja, hogy a jövő fejlesztése a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben valósul meg, hiszen ott áll rendelkezésre a magyar munkaerőnek az a tartaléka, amelynek a kihasználására annak orientált képzésével és a munkaerőpiacra való beépítésével alapvető lehetőségünk nyílik.

Itt van az a munkaerő-tartalék, amelyre alapvetően számítani lehet és számítani kell. Ebben  és itt nemcsak a magam meggyőződését mondom, hanem a kutatók számait is  alapvetően Miskolcon és környékén van a legnagyobb lehetőség és a legnagyobb jövőbeni lehetőségek száma. Éppen ezért mind az itt élőknek a képzését, mind az ország belső mobilitásának ilyen irányú mozgását  tehát nem keletről nyugatra, hanem, mondjuk, délről északra, északkeletre  kifejezetten erre vonatkozó, különálló programokkal igyekszünk ezt támogatni.

Meggyőződésünk, hogy ezzel a törekvésünkkel minden háborús válságot és minden előttünk álló problémát le tudunk küzdeni. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   29-32   33-36   37-45      Ülésnap adatai