Készült: 2024.05.10.16:24:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2023.03.28.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:48


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. A KDNP képviselőcsoportjából Szászfalvi László képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Európa a háború kitörése óta, több mint egy éve küzd annak minden szörnyű negatív hatásával. Végre be kellene látni, hogy a brüsszeli stratégia, mely szerint Oroszország térdre fog kényszerülni a szankciók által, csúfos kudarcot vallott. Mindaz a negatív hatás, amit a brüsszeli elit Oroszországnak szánt, éppen Európában következett be. Európa egész egyszerűen saját magát szankcionálja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022 tavaszán minden fórumon ígéretet tett, hogy a szankciók majd tönkreteszik az orosz gazdaságot, ellehetetlenítik az orosz hadigépezetet, és így elhozzák a háború végét. Nem így történt, sőt ennek pontosan az ellenkezője. Azt is megígérték, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára, aztán mégis megtették. Az orosz gazdaság nem semmisült meg, sokkal inkább alkalmazkodik a kialakult új helyzethez.

Az egyévnyi szankcionálás következtében Európa gazdasága azonban már most recseg-ropog, és a szankcióknak az elkövetkezendő évtizedekben is beláthatatlan, káros következményei lesznek. A brüsszeli elit még most is görcsösen ragaszkodik a téveszméihez, és nem látja be, hogy ami egy év alatt nem valósult meg, azt nem kellene mindenáron erőltetni. Ehelyett a brüsszeli szankciók felülvizsgálatára, tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség minél előbb.

Brüsszel, ha mindenképpen háborúzni akar, akkor az infláció ellen kellene háborút vívnia, nem pedig az újabb és újabb szankciókon kellene törni a fejét. Nekik azonban eszük ágában sincs, hogy megvédjék az európai emberek érdekeit, hogy megvédjék Európa gazdaságát, mint ahogy nehéz időkben a magyar baloldal válságkezelése is abból állt, hogy támogatás helyett elvettek a családoktól és a vállalkozásoktól, és egyre több terhet tettek rájuk.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány célja e mostani veszélyes időkben is a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek megvédése, valamint Magyarország biztonságának a megőrzése. A kormány ezért folyamatosan olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel védi a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat. A szankciós infláció mindaddig nem szűnik meg, amíg Brüsszel felül nem vizsgálja azokat, de addig is megfontolt kormányzati intézkedésekkel ezek hatása mérsékelhető.

Tisztelt Ház! A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. A gazdaságba válság idején be kell avatkozni, ezért a kormány a cél, a céljaink megvalósítása érdekében húsz intézkedést hozott, amelyből tíz a munkahelyeket és a vállalkozásokat, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi. A munkahelyek és a vállalkozások védelme érdekében meghirdetésre került a Széchenyi-kártya-program, a Gyármentő-, illetve a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, valamint egy agrárhitel-törlesztési moratórium. Támogatásra kerülnek az energiaintenzív vállalkozások. A nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatására is 230 milliárd forintot fordít a kormány. A kamatstop a kis- és középvállalatok hiteleire is kiterjesztésre került. Új nemzeti tőkeholdingrendszer is létrehozásra került.

(10.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Nem elég tehát a passzív szemlélődés, a rossz idők puszta átvészelése, hanem aktív cselekvésre van szükség, enyhíteni kell a bajt, és meg kell védeni az alapvető nemzeti érdekeinket, a gazdaságot és a munkahelyeket. A magyar kormány ezt teszi lépésről lépésre, újabb és újabb intézkedésekkel. A baloldali kormányoktól és politikusoktól megszokott válságkezelési módoktól eltérően Magyarország Kormányához hasonlóan mi, kereszténydemokrata képviselők is ebben a közvetlen segítségben és támogatásban hiszünk, és ebben támogatjuk a kormány munkáját és erőfeszítéseit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Menczer Tamás államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt elnézést kell kérnem a hangomért, a tegnap este a bolgárok mellett a hangomat is megviselte, de az ember ezt szívesen vállalja és örömmel viseli.

Rátérve arra, amit a képviselő úr említett, a munkahelyek védelméről beszélt leginkább, teljes mértékben egyetértek természetesen önnel, hogy a kormány felfogása az, hogy ha munka van, minden van, ha van munka, akkor van rendszeres jövedelem, van kiszámítható jövőkép és van önbecsülés is.

Mielőtt megérkeznék a szankciókhoz és a jelenlegi helyzethez, engedjen meg annyi visszatekintést, hogy 2010 előtt „csak” egy válság volt, persze egy válság is sok, gazdasági világválság volt a baloldali kormányzás ideje alatt, de nem volt Covid, nem volt a Coviddal együtt járó gazdasági válság, nem volt háború, nem volt a háborúval együtt járó gazdasági válság és energiaválság. Egy válság volt, és ezzel az egy válsággal a válság ideje alatt, illetve azt megelőzően a derék baloldali kollégák tönkretették és csődbe vitték az országot. Ugyan most hallhattuk az imént, hogy a 2010 előtti időszak az építkezés időszaka volt, ha jól értettem a Gyurcsány-párti képviselő felszólalását, ezzel szemben az igazság az, hogy ez a teljes rombolás időszaka volt, legalábbis furcsa építkezés az, amikor csődbe viszik az országot.

A csőd egyik jele az volt 2010-ben, hogy 11-12 százalék volt a munkanélküliség, ezért az Orbán-kormány egyik legfontosabb feladata, ahogy ön is említette, stratégiai célja volt az, hogy munkahelyeket hozzon létre. Ezt a munkát végeztük, és ennek a munkának, az összefogásnak, a kormány és a magyar emberek összefogásának volt az eredménye az, hogy 11-12 százalékról a munkanélküliséget a Covid előtti időszakban sikerült bőven 4 százalék alá hozni és azt lehetett mondani, hogy aki akar, az tud dolgozni Magyarországon. Ekkor jött a Covid, és utána tört ki a háború.

Azonban a válságok alatt sem változott a magyar kormány felfogása és politikája: mi azt mondtuk, hogy nem a munkanélküliséget szeretnénk finanszírozni, függetlenül attól, hogy a mi derék baloldali kollégáink folyamatosan ezzel kapcsolatban nyújtottak be javaslatokat, mi nem a munkanélküliséget szeretnénk finanszírozni, hanem a munkahelyek megőrzését akarjuk finanszírozni és támogatni. Így jártunk el a koronavírus alatt is, és így járunk el most a háború és az ostoba, eredménytelen, sőt káros brüsszeli szankciós politika ideje alatt is. Ennek is látszik az eredménye, ugyanis a munkahelyeket sikerült megőrizni, ha valahol nem sikerült, ott sikerült újakat létrehozni. Tehát azt lehet mondani, ha a számokat megnézzük, hogy a válságok ellenére egymillióval többen dolgoznak jelenleg is Magyarországon, mint 2010-ben dolgoztak.

Ha megengedi, bár nem okvetlenül kötődik a munkahelyekhez, azokhoz is, még néhány számot hadd hozzak ide. Ez szorosan kötődik a munkahelyekhez, mert a reálbérekről szeretnék annyit mondani, hogy még a tavalyi nehéz időszakban is 2,6 százalékkal emelkedtek, 2010-hez képest pedig több mint 70 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon kedvezmények nélkül, és ehhez a 70 százalékos emelkedéshez jön még a családi adókedvezmény, visszaadtuk a nyugdíjakat, a gazdasági növekedés pedig az európai átlag feletti.

Tehát sok számról lehetne beszélni, de most mégis inkább rátérnék a szankciós kérdésre, amit említett, mert valóban a szankciós politika rendkívüli módon súlyosbítja a helyzetet és nagyon káros. Két alapvető célja volt, ahogyan ön is idehozta: hogy a háború befejeződik, és hogy Oroszország gazdaságilag tönkremegy. Egyiket sem értük el. A háborúból súlyosabb jeleneteket látunk, mint korábban bármikor, az orosz gazdasági eredményekkel kapcsolatban pedig annyit hadd mondjak, hogy tavaly, 2022-ben Oroszország bevétele az energetikai szektorban 28 százalékkal nőtt, ami 36 milliárd dolláros növekményt jelent. Tehát teljes mértékben igaz és megalapozott az az állítás, hogy az oroszoknak a háború árát előre kifizettük az ostoba szankciókkal. Ráadásul emellett energiaválsággal, óriási energiaárakkal, ezek miatt inflációval szembesülünk, és szankciós inflációt kell elszenvednünk.

Az pedig, hogy a baloldal folyamatosan támogatja a szankciókat, annyiban nem meglepő, hogy újra a magyar érdek ellen cselekszenek. Hadd hozzak néhány idézetet! Kocsis-Cake Olivio azt mondta, hogy az orosz gázt el kell zárni. Donáth Anna, az új üstökös, ha jól láttam, Dobrev Klára partnere és fiatalabb kiadása azt mondta, hogy a kivetett szankciók működnek (Gréczy Zsolt közbeszól.) és összeroppanthatják az orosz gazdaságot. Látjuk a számokból, hogy ez nem igaz, Dobrev Klára pedig maga is azt mondta, hogy az eddigi szankciók nem elégségesek.

A baloldal újra a magyar érdek ellen cselekszik, romba döntené, romba döntötte volna energetikailag és gazdaságilag is Magyarországot. Ezt a kormány soha nem fogja hagyni, mi a magyar érdek mellett mindig ki fogunk állni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai