Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelettel arra kérem önöket, akik a teremben maradnak, kérem, foglalják el a helyüket, akik pedig hivatali ügyük ellátása érdekében most elhagyják az üléstermet, lehetőleg minél gyorsabban és minél csöndesebben tegyék meg, hogy a napirend utáni felszólalások rendben elhangozhassanak. (Rövid szünet.  Zaj.  Mozgás.)

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, a Mi Hazánk képviselője, az Országgyűlés alelnöke. Kérem, maradjanak csöndben, képviselőtársaim, és ahogy kértem, akinek távozni kell, az tegye meg, hogy távozzon, hogy alelnök asszony zavartalanul el tudja mondani a felszólalását. Köszönöm szépen. Alelnök asszony, öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balatonaliga szappanoperája folytatódik, ami akár szórakoztató is lehetne számunkra, hogyha nem a magyar tenger partjáról lenne szó, hanem valamelyik távoli dél-amerikai banánköztársaságban figyelhetnénk ezt a korrupciót és alkalmatlanságot, ami övezi a kormányzatot ebben a tekintetben.

Azonban korántsem vicces, hogy magánbefektetők magánérdekei miatt az emberek elveszítik a Balatonnak több száz méteres partszakaszát, és a vak számára is látható módon megpróbálják a helyi építési szabályzatot kijátszani. Egy korábbi felszólalásomban érintettem azt a Balaton-parti sétányt, amely 540 méter hosszú, és egy kiemelő kormányrendeletre hivatkozva ezt értékesíteni akarta a beruházó. Nos, sajnálattal kell arról beszámolnom, hogy ez megtörtént. Felparcellázták ezt a területet, és több milliárd forint összértékben magánbefektetőknek eladták, így örökre elveszett a közösség számára a Balatonnak ez a partszakasza.

De itt még mindig nincs vége a település kálváriájának, hiszen a tavalyi év végén, december 21-én a kormányhivatal építési engedélyt adott öt darab körbekerített, sorompóval lezárt, lapostetős, hatszintes társasház építésére. Karácsonykor is dolguk volt tehát a civileknek, akik évtizedek óta ebben élnek, hogy nincs egy nyugodt, békés ünnepük, mert folyamatosan figyelniük kell, hogy milyen cselszövésre készül vagy a beruházó, vagy a kormány, vagy a kettő együtt a Balaton ezen területén.

Úgy adott erre engedélyt a kormányhivatal, hogy a helyi építési szabályzatban világosan le van fektetve, hogy erre a területre 4,5, 7,5 és legfeljebb 10 méteres épületmagasságot engedélyezhetnek. Azonban az építési tervben a 20 méteres magasságot is meghaladta a társasházak mindegyike. Tehát elnézést kérek, de a három és fél éves gyerekem is tudja, hogy a 20 több mint a 10, a kormányhivatalban valahogy mégsem volt senki, aki ezt észrevette volna, és kiadták az engedélyt. Nyilvánvaló, hogy súlyos alkalmatlanságról vagy korrupcióról van szó, hiszen a vak is látja, hogy mi történik.

A civilek megtámadták ugyanakkor az építési engedélyt a bíróságon, és ahogyan az várható volt, természetesen a Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletében ebben a hónapban visszavonta az építési engedélyt. A döntés azonban nem jogerős, úgyhogy továbbra sem nyugodhatnak meg a helyi lakosok. Az egész ügy akkor fog nyugvópontra jutni, hogyha ezt a kiemelő kormányrendeletet egyszer és mindenkorra visszavonja a kormány, azt hatályon kívül helyezi, hiszen ennek két alkalommal is törvénytelen alkalmazására került sor a területen.

Emlékezhetünk rá, hogy 2021-ben ugyanerre a kormányrendeletre hivatkozva adott építési engedélyt a kormányhivatal, azonban azt a felharsanó országos felháborodást követően visszavonta mindössze 17 nap után akkor a Miniszterelnökség, a sajtóirodájuk közlése szerint pedig éppen azért, mert eredetileg a terv munkahelyteremtést szem előtt tartó szállodafejlesztésre vonatkozott, az építtető azonban lakóingatlant tervezett építeni erre a területre. Tehát most ugyanaz megismétlődött 2023-ban is.

(11.40)

Ha karácsonykor nincsenek résen a civilek, akkor kicsúsztak volna abból a határidőből, hogy meg tudják támadni bíróságon ezt az építési engedélyt. Felháborító tehát az a sunyiság, amit a kormányhivatal is elkövetett ebben az esetben is.

A megoldás tehát az, hogyha a kormányrendeletet egyszer és mindenkorra hatályon kívül helyezik. Sem a civilek, sem a Mi Hazánk Mozgalom nincs az ellen, hogy egy értelmes, a környezetvédelmi és turisztikai szempontokat is magában foglaló beruházás megtörténjen ezen a területen, mert valóban szükség van arra, hogy a köz minél jobban hasznosíthassa ezt a területet, és valóban a fejlesztés is ráfér, ugyanakkor ennek úgy kell megvalósulnia, hogy a helyi lakosság akaratával nem megy szembe, és a helyi építési szabályzatot és a Balaton-törvényt is betartják, ahelyett, hogy a kormányhivatal a beruházóval kézen fogva próbálja újabb és újabb trükkök százait bevetni.

A Balatonnak a magyar emberekének kell lennie, és a környezetvédelmi szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni egyetlen Balaton-parti beruházás során sem, Aliga e területén sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Felszólalások:   3-5   6-7   8-9      Ülésnap adatai