Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „Az egyházak és a kormányzat együttműködésének jelentőségéről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A keresztény egyházak jelenléte és tevékenysége két évezred óta rendkívüli mértékben hozzájárult Európa, majd ezt követően Magyarország, a magyar nemzet megmaradásához, erősödéséhez, fejlődéséhez.

Nem véletlenül fogalmaz az Alaptörvényünk a következőképpen, idézem: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Keresztény egyházaink az elmúlt ezer esztendőben mind a hitéleti, közösségépítési, mind pedig az oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális és karitatív tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak nemzetünk fennmaradásához, működéséhez, sőt a magyar történelemben gyakori újrakezdésekhez. Éppen ezért mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy egyházaink páratlan, pótolhatatlan értékeket képviselnek hazánk történelmében. A KDNP keresztény világnézeti pártként éppen ezért alapítása óta töretlenül támogatja működésüket.

Azonban voltak olyan időszakok, amikor az egyházakat ideológiai célból üldözték, és megpróbálták ellehetetleníteni. A kommunizmusban a magyar állam egy tollvonással megfosztotta az egyházakat minden vagyonuktól, kiépített intézményrendszerüktől, annak fenntartásául szolgáló földektől, erdőktől, ingatlanoktól. A rendszerváltoztatás során megkezdett kárpótlás pedig csak részlegesen és egy 25 éves folyamaton keresztül adta vissza egyes vagyonelemeiket. Sajnos 2002-2010 között az akkori baloldali kormányok folytatták ezt a baloldali kommunista örökséget, hiszen leépítették az egyházak támogatását, nem voltak hajlandók kifizetni az egyházi iskoláknak jogosan járó támogatásokat, és nem tartották be a vatikáni megállapodást sem. Sőt, folytatnák ezt ma is, ha lenne rá felhatalmazásuk.

Tisztelt Ház! 2010 óta a magyar egyházpolitikában paradigmaváltás történt. Új Alaptörvényünk egyértelműen fogalmaz, alkotmányjogilag az állam és az egyházak világosan különválasztva működnek, de együttműködnek, együttműködhetnek egymással a magyar emberek, a családok és a nemzet érdekében. Ez az együttműködés az elmúlt években nem pusztán létrejött, hanem ki is teljesedett. 2010 óta az egyházak támogatása a hatszorosára emelkedett. Számtalan program valósult meg, az egyházi intézményrendszer pedig megerősödött és népszerűvé vált.

Az elmúlt 12 évben Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein több mint 3 ezer templom újult meg, és közel 200 új templom épült magyar kormányzati támogatással. A kormány 2021-ben meghirdette a majd 26 milliárd forint keretösszegű magyar templomfelújítási programot, amelynek keretében 1800 templom fog megújulni.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekből jól látható, hogy a magyar kormány nem pusztán együtt akar élni az egyházakkal, hanem szövetséget és együttműködést keres velük, támogatja az oktatási, kulturális és szociális tevékenységüket, támogatja azt az értékrendszert, amelyet ezen területeken képviselnek. Ennek az együttműködésnek köszönhetően az egyház oktatási, karitatív és szociális szerepvállalása az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett, ami a magyar humán szféra hosszú távú fejlődését szolgálja.

Láthatjuk a közelmúlt eseményeiből, a migrációs válságból, a pandémia időszakából, most az orosz-ukrán háború okozta humanitárius krízisben milyen hatalmas szerepet játszanak az egyházak, az egyházi karitatív és szociális szervezetek. A Karitatív Tanácsban végzett tevékenységük is mutatja, hogy az egyházakra és azok szervezeteire a legnehezebb időszakokban is számítanunk lehet.

A köznevelés területén 2010 óta megduplázódott az egyházi óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma, ma már 220 ezer diák jár egyházi fenntartású intézményekbe. Ez jól mutatja az oktatásügyben való szerepvállalás erősödését, amelyben mindig is kiemelkedőek voltak a magyarországi egyházak. Hadd említsem meg a választókerületem példáját: a csurgói református gimnázium éppen a napokban ünnepelte 230 éves évfordulóját, az elmúlt több mint 200 esztendőben jelentős szerepet töltött be annak a térségnek a kulturális, oktatási és szociális életében. A KDNP elkötelezett az egyházakkal való együttműködésben, az (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egyházak és intézményeik költségvetési stabilitásának fenntartásában, és támogatja a kormány egyházi közösségek iránti elköteleződését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úrnak adom meg a szót.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes volt egyébként a beszéde alatt, míg idézte részben a Gyurcsány-kormányt  tehát a 2010 előtti időszakot, részben amikor arra tett figyelmeztetést, illetve felhívást, hogy milyen mértékben változott most a támogatási rendszer az elmúlt tíz év során , a DK soraiban a grimaszokat látni  nem véletlen. Nem véletlen, hiszen ők voltak azok (Zaj az ellenzéki padsorokban.  Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Megszoktuk.), akik akár az őszödi beszédet, tudja, igazságbeszédnek hazudták, az egyházak költségvetését megkurtították, közfeladat-ellátáshoz járó jogos  jogos!  támogatásokat visszavették, nem építettek vagy csak minimálisan iskolákat, templomokat nagyon minimálisan hoztak rendbe, miközben persze azért a bevételre szükségük lett volna, mondjuk, a turizmusból.

És folytathatnám tovább a sort: a karitatív tevékenység teljesen egyenlő volt a nullával, aminek következtében például a 2010-es első árvíz során a karitatív szervezetek semmit nem tudtak segíteni. Na, ez volt az, ami jellemezte őket. Egy dolgot még érdemes elmondani, az a jogi környezet: virultak a bizniszegyházak, akik vitték el a pénzt az egyébként teljesen jogszerűen működő egyházaktól.

És az a helyzet, hogy ez a politika, ez a grimasz, amit most is lehetett rajtuk látni, folytatódott egyébként az elmúlt tíz év során is, hiszen idézetek tucatjait lehet mondani, sorolni, főleg Gyurcsány Ferenctől, Arató Gergelytől, Vadai Ágnestől, de akár Karácsony Gergelyig bezárólag, hogy milyen módon támadják és szidják az egyházakat, és nemcsak az egyházakat, hanem a hívő embereket is, és ezáltal nemcsak őket, hanem azokat az embereket is, akik egyházi iskolákba járatják gyermekeiket, szociális intézményekben vannak bent ápoltként, gondozottként vagy pedig gondozóként is. És ez az az időszak, amit jó lenne elkerülni, hiszen ők a vatikáni szerződés felmondását szeretnék, ők az egyházak finanszírozását teljes mértékben vissza akarnák vonni, és ők azok, akik fenyegetőznek további ellátások visszaszorításával.

Nyilván nekünk nem ez a társadalompolitikánk és egyházpolitikánk, és azt gondolom, hogy az, amit tettünk az elmúlt 10-12 évben, igenis az egész országot, az egész nemzetet szolgálta. Rendbe tettük az egyházi törvényt, nincs ilyen Európában, hogy 32 bevett egyház van, 230 vallási egyesület, és 10 nyilvántartásba vett egyház van. Nem tudnak nekünk olyan országot mondani Európában, ahol ilyen lehetősége van az egyházaknak.

De ugyanúgy mindenképp fontos azt mondani, hogy milyen bizalom van az egyházak iránt a társadalmon belül. Hogyha csak az 1 százalékos felajánlásokat nézzük: 2010-ben 870 ezer ember ajánlotta föl, 2021-ben meghaladta az 1 millió 425 ezer embert, aki az 1 százalékát fölajánlotta. Tisztelt DK-s képviselő urak, őket bántják akkor, amikor önök grimaszokat vágnak, illetve őket bántják, amikor fenyegetőznek: 1 millió 425 ezer embert, plusz a családtagjaikat és hozzátartozóikat. A bizalom egyébként megnyilvánul abban is, hogy akár a köznevelésben, amit ön is említett, igazából hatalmas nagy a szám, hiszen most már 16 százalék a tanulók aránya, akik részt vesznek (sic!), szemben a 2010-es 6,4 százalékkal; nagyon nagy a növekedés. Ugyanígy a gondoskodás területén közel 50 százalékos az egyházi jelenlét, legyen az idősellátás, szociális ellátás vagy bármilyen más terület is.

És a felelősségvállalásunk, azt gondolom, nagyon pontosan megjelent egyébként a baloldal által elfeledni akart határon túli magyarok irányában is, hiszen ha az ottani egyházainkat nem támogatnánk, nem segítenénk, akkor a megmaradásuk sokkal kisebb eséllyel lenne lehetséges. És azt gondolom, hogy az elmúlt 12 évben ebben is hatalmas nagyot léptünk előre mind az oktatás-nevelés, mind a közösségteremtés kapcsán.

És itt még egy területre szeretném fölhívni a figyelmet, ez a karitatív szervezetek. A Vöröskereszt mellett öt egyházi szervezet, a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat azok, akik az elmúlt évek során nagyon sokat segítettek természeti katasztrófák esetén, adott esetben nemcsak Magyarország területén, hanem máshol is a rászorultaknak és elesetteknek, és most, az orosz-ukrán válság és háború alatt pedig ezreknek, tízezreknek segítettek az elmúlt hónapok során. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ők nem lettek volna, biztos, hogy sokkal kevesebbet tudtunk volna nekik segíteni.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Folytatni fogjuk ezt az egyházpolitikát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   27-30   31-36   35,37-42      Ülésnap adatai