Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Vitályos Eszter államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán, a DK képviselője: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Látszólag Debrecenről fogok beszélni, valójában a kiszolgáltatott magyar emberek és önkormányzatok sorsáról.

Palkovics miniszter úr szerint öt éven belül Hajdú-Bihar megye lesz Magyarország legiparosodottabb régiója, és Debrecenben hatalmas iparosodási, iparosítási program zajlik éppen. A kérdés persze az, hogy jóe ez Debrecennek, a debrecenieknek. Jó, válaszolnák, ha megkérdeznék ezt, csak nem így, ahogy önök gondolják. Mert jó az elektromos autókat gyártó BMW-beruházás, ami nagyjából ezer embernek fog munkát adni, az már kevésbé jó, hogy a gyárat a várostól északnyugatra lévő 400 hektáros, 45  45!  aranykoronás termőföldre építik. Ennél jobb termőföld Magyarországon nemigen található, de Európában is párját ritkítja. Persze hogy a környékbeliek könnyes szemmel nézték, amint a méter magas termőréteget ledózerolják, és a helyét betonnal öntik ki.

És ha ez nem lenne elég, újabban Debrecen déli részén szintén a legjobb földeket betonozzák ismét. A debreceni közgyűlés  nyilván kormányzati nyomásra  megszavazta, hogy az idetelepülő multik érdekében a beépíthetőséget 50-ről 60 százalékra növeljék, a minimális zöldfelületet viszont 30-ról 20-ra csökkentsék, holott még a kormányrendelet is minimum 25 százalékos zöldterületet ír elő. Ehhez az állami főépítész is hozzájárult, környezeti vizsgálatot nem tartott szükségesnek; szerinte a módosítás természetvédelmi érdekeket nem sért. Független klímaszakértők szerint azonban a város mikroklímája emiatt rövidesen felborulhat, és veszélyes hőszigetek alakulhatnak ki nyaranta.

A történetnek ezzel még közel sincs vége, hiszen a kormány most környezetszennyező akkumulátorgyárakat édesget éppen Debrecenbe: dél-koreai cég, amely katódokat gyárt majd lítiumakkumulátorokhoz, kínai cég, amely akkumulátorleválasztó filmeket, de már szándéknyilatkozatot tett 45 hektár megvásárlására egy újabb kínai, Európa, sőt a világ egyik leghatalmasabb akkumulátorgyártó cége is. És természetesen ismét a termőföldek és a zöldterületek lebetonozását tervezik nagymértékben.

Szemmel látható, tisztelt Ház, hogy az Orbán-kormánynak, önöknek semmi nem drága, újabban az országot és benne Debrecent akarják a mérhetetlenül szennyező, veszélyes akkumulátorgyártás fellegvárává tenni, ami ráadásul megint nem a magas hozzáadott munka, hanem az összeszerelés irányába fogja tolni a magyar gazdaságot. Ismerjük pedig elrettentő példaként most már például a gödi Samsung-gyár ügyét is a mind súlyosabb fizetési, környezetvédelmi és környezetszennyezési gondokkal.

Tisztelt Ház! A kérdés, hogy vajon miért lehet partnere Debrecen vezetése a kormánynak az iparosítási koncepció ilyen, a várost számos gazdasági, pénzügyi és környezeti kockázatnak kitévő lebonyolításában. Elárulom önöknek: azért, mert Magyarországon ma kétféle önkormányzat létezik. Az egyiket, a nagy többséget a kormány nemcsak hogy magára hagyta, nemcsak pusztán a forrásokat nem biztosítja számukra, hanem a legkülönbözőbb címeken kirabolja, kifosztja. És persze vannak a Fidesz vezette önkormányzatok, ilyen Debrecen is, ahol viszont elvárás a közvetlen kormányzati kézi vezérlés elfogadása. Ezért is kellett nagy valószínűség szerint Debrecennek átvenni például a mélyen veszteséges Nagyerdei Stadiont, ahogy az üzemeltetés már kényelmetlenné vált a kormány számára, vagy hogy a debreceni közgyűlés  persze ismét kormányzati nyomásra  ingyen átadta a kormánynak azt a repülőteret, amit még néhány éve vásárolt vissza Debrecen városa Kósa Lajos liblingjétől. Azon pedig már meg sem lepődtünk, hogy a kormányzati einstand, a repülőtér elvétele a közgyűlési döntés előtt már megjelent a Közlönyben, és ott már állami vállalatként szerepeltették az ezt üzemeltető céget.

Szörnyű kimondani is, tisztelt hölgyeim és uraim, de ma Debrecen és az itt élők élete helyett a kormánynak csupán a számára kedves multik a fontosak. Azaz Debrecent és a többi, elvileg kivételezett helyzetben lévő várost már rég nem a választott polgármester és a közgyűlés irányítja, hanem közvetlenül Orbán emberei és strómanjai.

Tisztelt Ház! Nagyjából ez lett az elmúlt 12 évben a magyar önkormányzatiságból. Gratulálok önöknek hozzá! (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Varga képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Koncz Zsófia államtitkár asszony fog válaszolni.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is hadd kezdjem azzal, hogy ez a kormány a kezdetek óta a segélyalapú társadalom helyett a munkaalapú társadalomban hitt. És azt gondolom, az, hogy mi kitűztük célul, hogy egymillió munkahelyet hozunk létre a kezdetekben, igaz, hogy nagyon szkeptikusan fogadták, de ezt sikerült megvalósítani, és ez az egész nemzetnek egy közös sikere kellene hogy legyen.

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nehéz járványhelyzet után ma többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltás óta bármikor, és többen dolgoznak, mint a járványhelyzet előtt, az egy hatalmas eredmény. A gazdaságvédelmi akció intézkedéseivel több mint 1 millió 660 ezer munkavállalót támogattunk, a hazai munkanélküliség pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

(10.10)

Hát, ugye, honnan indulunk? Tehát 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, közel 12 százalék volt a munkanélküliség, ma pedig ez 3,6 százalék. Azt gondolom, ez elképesztő eredmény, hiszen az uniós átlag 6,2 százalék, az euróövezet átlaga pedig 6,8 százalék volt.

A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma 4,7 millió és ez pedig az azonos időszakhoz képest 109 ezer fővel több. Mi elsősorban az adócsökkentésekben, a családtámogatásban hiszünk, ennek az eredményeit lehet látni, és 2010 óta 70 százalékkal növekedett a nettó átlagkereset reálértéke.

Nem szabad elfeledkezni a minimálbérről sem. Azt gondolom, hogy a minimálbér kérdése mindig is a Fideszhez tartozott, hiszen már az első Orbán-kormány alatt is egy nagyon fontos dolog volt a minimálbér megemelése, és gyakorlatilag 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 50 ezer forintról nyolc év alatt mindössze 23 500 forinttal tudták önök növelni 2010 előtt a minimálbért, most pedig 200 ezer forint. Azt gondolom, hogy ezek olyan eredmények, amelyekről mindenképp beszélni kell, mert számunkra a magyar gazdaság, a magyar családok és a magyar munkahelyek védelme mindig kiemelten fontos volt.

Ha pedig az önkormányzatokról beszélünk, mert ön az önkormányzatokat is megemlítette, azért azt is el kell hogy mondjuk, hogy 2010-ben úgy vettük át a kormányzást, hogy gyakorlatilag elképesztő mértékű adóssággal rendelkeztek az önkormányzatok, és azt gondolom, hogy az, hogy 2010-14 között csaknem 1400 milliárd forint adósságot vállalt át a kormány, azt mutatja, hogy ez a kormány mindig kiállt az önkormányzatok mellett, és egy nagyon-nagyon fontos dolog volt a konszolidáció is számára.

Az ipar kérdése felmerült a kérdésében: a kormány gazdaságpolitikája a fiskális fegyelmen alapul, a költségvetési hiány a terveknek megfelelően alakul, a fegyelmezett költségvetési politikánknak köszönhetően 2010 óta a bruttó államadósság mértéke jelentősen alatta maradt az eurózóna és az EU 27-országok átlagának, és ezen a Covid-válság sem változtatott. Magyarországon 2010 óta folyamatosan csökken a vállalkozások adóterhe, mi ezen voltunk a járványhelyzet alatt is, és sokszor vagy többször ért bennünket az a vád, hogy összeszerelő ország vagyunk, ami valószínűleg abból táplálkozhat, hogy a beruházási indexünk 28 százaléka… Továbbra is nagyon attraktív beruházási színtér Magyarország, ezt Palkovics miniszter úr is megerősítette a miniszteri meghallgatásán, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az „összeszerelő ország” címkét szeretnénk végérvényesen megváltoztatni azzal, hogy Magyarország nemcsak gyártani tud, nemcsak high-tech iparral, hanem ennél magasabb hozzáadott értékű tevékenységével és kutatás-fejlesztéssel, innovációval is rendelkezik.

Célunk a magyar ipar hatékonyságának javítása, mert a hozzáadott érték emelése nélkül nincs versenyképesség, Magyarország nem pusztán összeszerelő üzem, a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya éppúgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában. Dinamikusan fejlődik az innovációs háttér is, a kutatásokra és fejlesztésekre költött összeg 300 milliárd forintról 800 milliárd forintra nőtt 2010 óta, a költségvetési aránya csupán a GDP gyors emelkedése miatt marad el kevéssel az akkor kitűzött célértékektől.

Számunkra rendkívül fontos a magyar ipar, és szeretnénk ezen keresztül is tovább fejleszteni a magyar gazdaságot. Arra kérem képviselő urat, hogy ebben mindenféleképpen támogasson minket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-36      Ülésnap adatai