Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes, államtitkár úr. A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Európát ma gazdasági mélyrepülés, demográfiai katasztrófa és élelmiszerválság fenyegeti. Lesújtók az ukrán háború következményei, nemcsak a hadviselő felek számára, de Európa és a világ egésze kárára is.

Az ukrajnai háború és az ellátási láncok körüli káosz az egekbe lökte a világpiacon már tavaly emelkedésnek indult élelmiszerárakat a búzától az árpán át a napraforgóig. Nem meglepő, hogy az egyik legfontosabb kérdés, amely foglalkoztat mindenkit, hogy lesze globális éhínség. Május óta ugyanis csökkenésnek indultak az árak, az energia ugrásszerű drágulása azonban akadályozza az élelmiszerárak további csökkenését. Az árak csökkenése nem jelenti egyébként azt, hogy az élelmiszerválság véget ért volna, azok a tényezők ugyanis, amelyek az áremelkedéshez vezettek, napjainkban változatlanul fennállnak. Az energetika teljes körű politikai és gazdasági válsággá vált, mert minden mindennel összefügg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudniuk kell, hogy amíg a magas olajárak a szállítási költségeket növelik, addig az elszabadult árú földgáz, amely alapanyaga a műtrágyagyártásnak, annak a költségét növeli, sőt már az előállítását is veszélyezteti. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a növénykultúrák kulcstápanyagából, vagyis a nitrogénműtrágyából már most hiány van, és ez a hiány csak fokozódni fog.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A szintén nyugati szankciókkal küzdő orosz szövetséges Fehéroroszország ugyancsak jelentős műtrágyagyártó, és a két ország együttesen a növényeknek fontos kálium globális exportjának több mint a 40 százalékát adja. Az orosz-ukrán háború hatodik hónapja után műtrágyahiány keletkezett az egész világon, mivel annak ára olyan magasra szökött, hogy egyes gazdálkodók már nem képesek azt megfizetni. A műtrágya árának drasztikus emelkedése még nehezebb helyzetbe hozza az élelmiszer-exportőr országokat, melyeknek így fokozott kihívást jelent majd a terméshozam újbóli felfuttatása, és amennyiben nem lesz megoldás erre a problémára, akkor a megfizethetőségválság a jövőre az élelmiszerhiány válságává válik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az agrárgazdálkodók a terméshozamok növeléséhez használják a műtrágyát, a hiány miatt azonban annak tartósan magas lesz az ára. Ebben az esetben pedig a csökkenő hozam miatt a betakarítás is csökkenni fog, mely csak tovább súlyosbítja az élelmiszerválságot. Az elszabadult energiaárak egyébként bedönthetik a magas energiaigényű iparágakat is Európában. A műtrágyagyártás mellett az acélipar, az alumíniumipar, a cukoripar is válságban van, a lista pedig még messze nem teljes, tisztelt hölgyeim és uraim.

Az energiaválság mezőgazdaságra gyakorolt hatása tehát beláthatatlan következménnyel jár. Brüsszel pedig fittyet hány minderre. Folyamatosan újabb és újabb szankciókban, embargós csomagokban gondolkodik. Az elmúlt nyolc hónap keserves tapasztalatai bebizonyították, hogy a szankciók nemhogy kényszerítik Oroszországot háborús céljainak feladására, de a már egyébként is globális méretűvé eszkalálódott energiaválságot és élelmiszerválságot csak még tovább súlyosítják. António Guterres, az ENSZ főtitkárának nyilatkozata szerint a háború élelmiszer-biztonságra, energiaszektorra és pénzügyekre gyakorolt hatása rendszerszintű, az példátlan éhínséggel és nyomorral fenyeget, társadalmi és gazdasági káoszt hagy maga után.

Az elhúzódó háború és az energiaválság újabb világgazdasági válsághoz vezethet, ezért ebben a kritikus nemzetközi helyzetben a magyar kormány legfontosabb feladata továbbra is Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása. Mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette a múlt héten: elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból. Legyen béke, legyen vége az orosz-ukrán háborúnak! Ez Magyarország, ez Európa és az egész világ érdeke. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszakban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egész Európában több súlyos kihívással is szembesült, rendkívüli körülmények között kellett hogy helytálljon e két ágazat. Elég a magas takarmányárra, a műtrágya-, növényvédőszer- és az energiaárakra vagy éppen a munkaerőhiányra is gondolni.

Ezt a helyzetet súlyosbítja az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és nem utolsósorban az idei évi aszály. A szankciók lokális háborúból globális gazdasági háborút csináltak, a világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti. A gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte, és továbbra sem fogadunk el olyan szankciókat, amelyek Magyarországot közvetlenül hátrányosan érintenék.

(10.20)

A szankciós energiaárakkal szemben védenünk kell a magyar családokat, és védenünk kell a munkahelyeket is. Látjuk, hogy évtizedek óta nem látott élelmiszer-biztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Ezért is kiemelkedő eredmény, hogy Magyarországon a lakosság élelmezése biztosított, az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett évről évre jelentős exportárualap is képződik. Ennek köszönhetően az idei rendkívüli évben is önellátó hazánk a legtöbb élelmiszer-kategóriára vonatkozóan.

A mezőgazdaság energiaintenzív termelőtevékenységet folytat, jelentős az üzemanyag-, elektromosáram- és gázfogyasztása, ezért súlyosan érinti az energiaárak drasztikus emelkedése. A 2023. évi terméskilátásokat a most folyamatban lévő vetések, őszi munkák sikerességén túl a termelési költségek alakulása is nagyban befolyásolhatja. Az energia- és inputárak az elmúlt egy-másfél évben megtöbbszöröződtek, ilyen feltételek mellett még a megemelkedett terményárak sem jelentenek biztosítékot a növénytermesztők számára. Az energiaárak, különösen a gáz és a villamos energia árának konszolidációjára van szükség ahhoz, hogy a termelők és az inputanyag-előállítók tevékenysége fenntartható legyen.

Az inputanyagokon belül külön ki kell térni az ön által is felemlített műtrágya helyzetére. A műtrágya-előállítás rendkívül gázigényes folyamat. A példa nélküli gázáremelkedés következtében 2022 során több európai műtrágyaüzem is átmenetileg szünetelteti, szüneteltette a termelését. Európa jelenleg más régiók műtrágya-beszállítóitól függ, ahol olcsóbb az energia, így ezek a beszállítók fölözhetik le a magas műtrágyaárak által biztosított hasznot. Hagyományos beszállítóink, Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna pedig a szankciók és a háború miatt kiesnek a szállításból. Az európai és a hazai gyártás újraindítására van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a piaci nyomás, ehhez pedig elsősorban az európai gázárak konszolidációja szükséges.

A jelenlegi helyzetben a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel hozzájárul a súlyos nehézségek kezeléséhez, a gazdálkodók pénzügyi és termelési biztonságának növeléséhez, ezzel pedig az élelmiszer-biztonság megerősítéséhez. Csak kiemelnék néhány olyan támogatott intézkedést, ami nem teljes részletességet fog tartalmazni. Most, e hónapban megindultak a területalapú kifizetések megemelt összeggel, amelyek nagyon komoly segítséget adnak a gazdatársadalomnak az őszi munkák elindításában. Ez eddig mintegy 322 milliárd forintos kifizetést jelentett, ez 23 milliárd forinttal több, mint az előző évben volt. Célzott intézkedésként vezettük be a hitelfinanszírozás megkönnyítését is, ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz-hitelezésére van lehetőség, ezenkívül az „agrár Széchenyi” folyószámla-konstrukció is komoly segítséget ad, és nem utolsósorban az aszálykárt szenvedett növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok élhetnek ezzel a hitellehetőséggel, megközelítőleg 3 százalékos kamattal.

A kormány a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az élelmiszerárak elérhetőek maradjanak a lakosság számára. Reményeink szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a következő években a kihívások ellenére is tovább fog fejlődni, az ehhez szükséges fejlesztési források rendelkezésre állnak akár technológiában, akár konkrét termelési eszközök támogatásában és fejlesztésekben. Kérem tisztelt képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai