Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Orbán Viktor körülbelül egy hete a Bildnek adott egy interjút, és az interjúban, azt gondolom, hogy egyértelműen, tagadhatatlanul átlépett egy vörös vonalat. Azt gondolom, hogy érdemes itt idézni ebből a felháborító interjúból.

„Ist er für Sie ein Kriegsverbrecher?  Az ön számára Putyin egy háborús bűnös?” „Nein. Für mich nicht.  Nem, számomra nem.”  válaszolta ezt az önök miniszterelnöke. Azt gondolom, hogy ezzel átléptünk egy határt, egy vörös vonalat, mert nem olyan nagyon nehéz megállapítani azt a kérdést, hogy Orbán Viktor szerint miért nem háborús bűnös Putyin, és nem olyan nehéz megállapítani azt Putyinról, hogy háborús bűnös-e.

Ez egy morális és egy jogi kérdés is, és emlékeim szerint az önök miniszterelnöke jogi végzettséggel rendelkezik, és mint ahogy Európa kulturáltabb fele, úgy Magyarország is elismeri és ratifikálta a háborús bűnökről, az emberiesség elleni bűntettekről szóló jogi passzusokat. Ez a magyar jogban úgy hangzik, hogy aki a lakosság ellen átfogó vagy módszeres támadás részeként emberölést követ el, és  engedjék meg, hogy ne szó szerint idézzem, hanem csak felsorolásszinten  mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére kényszerít, politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt, az háborús bűnt követ el, emberiesség elleni bűntettet követ el.

A Btk. 145. §-a úgy fogalmaz, hogy az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel, aki katonai elöljáróként vagy elöljáróként ténylegesen eljáró személy, aki tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket, és nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza a bűncselekmény elkövetését, haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.

Azt gondolom, hogy ha végiggondoljuk ezeket a passzusokat, amik nemcsak hazánkban érvényes jogi definíciók, hanem a nemzetközi jogban is, akkor egyértelműen kimondható, és az önök miniszterelnökének jogászként kötelessége tudni, hogy ez történt. És amikor ő letagadja ezt, és relativizálja a háborús bűncselekményeket, akkor, azt gondolom, a legnagyobb kárt Magyarországnak és Magyarország megítélésének okozza.

Azt gondolom, hogy ma joggal szégyelli magát mindenki Magyarországon, hogy ez a mondat elhangozhatott, és azt gondolom, hogy nem mehetünk el szó nélkül mellette, és nem mehetünk tovább addig, amíg az Országgyűlés szent falai között el nem határolódunk Magyarország miniszterelnökétől, az önök miniszterelnökétől, mert azt gondolom, hogy mindenkinek a szeme előtt kell hogy legyen, ahogy a bucsai téren, a bucsai utcákon halott anyák, halott apák, nagymamák, gyerekek fekszenek. Azt gondolom, hogy ha önök emellett elmennek szó nélkül, és önök szerint ez nem egy háborús bűncselekmény, akkor mélyen magukba kellene hogy nézzenek.

Egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a bucsai mészárlás és az orosz agresszió háborús bűncselekmények sorozatát követte el, és azt gondolom, hogy amíg önök ezt relativizálják, addig nem néznek szembe a valósággal. Azt gondolom, hogy 1943-ban, a második világháború során is ki lehetett és ki kellett mondani, hogy Hitler háborús bűnös, és azt gondolom, hogy most is ki lehet mondani. Lehet azt mondani, hogy a mi érdekünk nem az, hogy kimondjuk, de a helyzet az, hogy lehet érdekek mentén politizálni, és lehet értékek mentén politizálni, és az a politika, amely nem hordoz értékeket, az nem véghez vihető, az nem vállalható, és nem folytatható.

Azt gondolom, hogy önök egy bocsánatkéréssel tartoznak a világ közvéleménye felé, Magyarország felé és az Országgyűlés felé, mert Magyarország tekintélyét, az Országgyűlés tekintélyét súlyosan rombolja az a tény, hogy ez az inkriminált mondat elhangozhatott a nemzetközi sajtóban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi Antal képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Menczer Tamás külügyi államtitkár úr fog válaszolni.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül kezdi felszólalását, majd behelyezi kártyáját.) Bocsánat, én voltam a…  tehát akkor még egyszer.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Így most már hanggal is azért azt szeretném aláhúzni, hogy azt, hogy Orbán Viktor mit nyilatkozott, öntől most nem tudtuk meg, se magyarul, se németül. De hadd kezdjem azzal, amivel ön befejezte, ha jól figyeltem, hogy lehet érdekek és értékek mentén politizálni. Számunkra, mint azt elmondtuk mindig, a legfontosabb a magyarok érdeke, és ha úgy tetszik önnek, számunkra a legfontosabb érték is az, hogy a magyarok érdekét képviseljük, és azt, ami a magyaroknak fontos, amit ők fontosnak gondolnak, azt képviseljük, elérjük és megvédjük.

Tisztelt Képviselő Úr! Orbán Viktor mit mondott az ön által idézni próbált Bild-interjúban? Például: „Engem Magyarország érdekel, és ami Oroszország és Ukrajna között történik, az rossz a magyaroknak, és veszélyes a magyarokra nézve.” Számunkra ez a fontos, tisztelt képviselő úr.

(9.10)

Hívja ön ezt érdeknek vagy értéknek  szerintem mindkettő igaz , számunkra az a fontos, ami a magyar embereknek fontos. Bennünket Magyarország érdekel.

Mit mondott még Orbán Viktor ebben a Bild-interjúban? „Kezdettől a béke pártján állunk, és azt képviseltem, hogy a konfliktust nem globális háborúvá kell tenni, hanem el kell szigetelni, és a folyamatok irányítását vissza kell adni a politikusoknak és a diplomatáknak.” Ezt képviseljük mi, tisztelt képviselő úr, ez a magyar kormány álláspontja. (Csárdi Antal közbeszól.) Volt lehetősége öt percben, kérem, hogy adja meg nekem is ezt a lehetőséget. Tehát mi a béke pártján állunk. És a magyar miniszterelnök világosan fogalmazott: kezdettől a béke pártján áll, a konfliktust el kell szigetelni, és mindent meg kell tenni az ellen, hogy ez a regionális konfliktus globális katonai konfliktussá, akár harmadik világháborúvá fajuljon és váljon.

Mit mondott még a magyar miniszterelnök, tisztelt képviselő úr? „Ha kezdettől fogva zajlottak volna a tárgyalások, akkor nem halt volna meg ennyi ember, és nem rombolták volna szét az országot. De a diplomácia kudarcot vallott, a hadsereg diktálja most, hogy mi történjen, és ezt vissza kell venni, a katonáktól vissza kell adni az irányítást a diplomatákhoz.” Tehát Orbán Viktor csak és kizárólag a békéről beszélt, az azonnali tűzszünetről és a béketárgyalások szükségességéről beszélt.

Sajnálatos módon ezt önök elutasítják. Ott folytatjuk ma, ahol tegnap befejeztük. Önök háborúpártiak, önök a háború folytatását akarják, mi meg a háború befejezését, mert ez a magyarok érdeke. Ha önnek úgy tetszik, ez a legfontosabb érték, a béke. És önök ezt elutasítják, tisztelt képviselő úr.

Hogy mi bizonyítja még azt, hogy önök ezt elutasítják? A magyar Országgyűlés a közelmúltban elfogadott egy békepárti határozatot, önök nem támogatták ezt. Hadd idézzek ebből; az első mondat: „Kifejezzük elkötelezettségünket a béke mellett.” Önök ezt nem támogatták. „Ismételten elítéljük Oroszország katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez.” Mi a probléma ezzel a mondattal? Önök nem támogatták.

Van szó a brüsszeli szankciókról, tisztelt képviselő úr. Van szó itt még például arról is, hogy humanitárius segítséget nyújtunk természetesen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget: „már eddig is sokan adták az életüket a háborúban”. Erre is felhívja ez a békepárti határozat a figyelmet, önök nem támogatták. És arról is szó van ebben a határozatban, hogy teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében. Önök ezt nem támogatták, tisztelt képviselő úr. Ez is azt mutatja, hogy a kormány a béke mellett van, önök pedig a háború folytatása mellett.

És ha már ön Putyin elnökről beszélt: hadd hozzak ide zárásként egy idézetet az ön főnökétől  nem Ungár Pétertől, Gyurcsány Ferenctől. Az idézet a következő: „Munka után sztorizgattunk Putyin elnökkel, mint ahogyan ezt teszik mások is, történeteket mesélve ismerősökről és ismeretlenekről, közel- és régmúltról. A kívülről szigorúnak és keménynek tűnő elnök”  már hogy Putyin elnök  „sok mosollyal, helyenként nevetéssel kísért történetei minket is jól elszórakoztattak. Dolgoztunk is persze: az illetékes minisztereket a következő hetekben elküldöm Moszkvába, hogy folytassák a tárgyalásokat a gázvezetékről és a logisztikai központ építéséről. Mikor lekísértem, és elbúcsúztam tőle, a kézfogást követően gyorsan megölelt, úgy, ahogy ezt az európai politikusok többségével tesszük, hiszen velük évente négyszer-ötször találkozunk. De Putyin elnöknek ez volt az első ilyen gesztusa. Jólesett.” Gyurcsány Ferencet idéztem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai