Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Izer Norbert: Köszönöm, nem.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1305. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, öné a szó.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat alapvető célja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16. EU tanácsi irányelv módosítását tartalmazó 2021/514. tanácsi irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, amelyre a törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítással kerülne sor.

Az alapirányelv hatályának a digitális platformokon keresztül végzett, egyes ügyletekre történő, 2023. január 1-jétől megvalósuló kiterjesztésével tovább bővül az adóhatóságok közötti nemzetközi automatikus információcsere, amely hozzájárul az adóhatóságok hatékonyabb adómegállapítási tevékenységéhez. A szabályozás az alapirányelv néhány további kiegészítő és pontosító módosítását is tartalmazza, elsősorban a tagállami adóhatóságok által lefolytatott közös ellenőrzések és egyes adatvédelmi szabályok tekintetében.

(17.10)

Az irányelv átvételét megvalósító törvénymódosítás alapján a digitális platformok üzemeltetői a platformon keresztül értékesítő magánszemélyekről és vállalkozásokról, valamint a személyek platformon keresztül végzett ügyleteiről, például ingatlan- vagy gépjármű-bérbeadásról, különféle személyi jellegű szolgáltatások nyújtásáról vagy akár termékértékesítésről szereznek be és tartanak nyilván információkat, és azokat rendszeres időközönként meghatározott formában, elektronikus úton továbbítják a magyar adóhatóság felé.

A magyar adóhatóság a más tagállamban illetőséggel rendelkező értékesítőkre vonatkozó információkat automatikus információcsere keretében a másik tagállam adóhatóságának küldi meg, tehát van egy viszonosság ebben a kérdésben.

A törvénymódosítási javaslat átveszi az irányelv által bevezetett közös ellenőrzést mint új eljárási formát, melynek során két vagy több tagállam adóhatóságának tisztségviselői együttesen folytatják le az adóellenőrzést, ahol az ellenőrök részt vehetnek a másik tagállamban folyó eljárásban. Az új szabályozás rendezi a kapcsolódó belső eljárást, a közös ellenőrzés iránti megkeresés megválaszolásának meghatározott időkeretét, a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselők jogait és kötelezettségeit, valamint a közös ellenőrzést lezáró jelentés elkészítéséhez vezető teljes folyamatot.

Az irányelv rendelkezési alapján a törvénymódosítás adatvédelmi szabályokat is tartalmaz, amelyek az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének történő megfelelést és az adózói jogok fokozottabb védelmét is szolgálják. A törvényjavaslat az automatikus információcsere hatályának kiterjesztésével az európai uniós tagállamokkal, valamint harmadik országokkal történő szélesebb körű adóügyi együttműködési eszközöket biztosít az adókikerülés, az adókijátszás és az adócsalás egyes formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.

A módosítás ezáltal hozzájárul az adóügyi átláthatósághoz és ezen keresztül a nemzetközi és az európai uniós adóügyi együttműködési szabályok megfelelő alkalmazásához, valamint hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítéséhez. A módosítás eredményeként a magyar adóhatóság további eszközöket vehet igénybe az eltitkolt jövedelmek felderítésére és a költségvetés adóbevételeinek a biztosítására.

Tisztelt Képviselők! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szeberényi Gyula képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat célja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló 2021. március 22-ei 2021/514-es tanácsi irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettség 2022. december 31-éig való teljesítése, amelyre a törvényjavaslatban szereplő jogszabály-módosítással kerülhet sor. Ezt a szabályozást természetesen, ahogy az eddigiekből kiderült, 2022. december 31-éig kell átültetni a magyar jogrendszerbe.

Az irányelv elsősorban azt írja elő a digitális platformok üzemeltetői számára, hogy a platformon keresztül értékesítő magánszemélyekről és vállalkozásokról, valamint ezen személyek platformon keresztül végzett ügyleteiről meghatározott információkat beszerezzenek, nyilvántartsanak, és azokat rendszeres időközönként, meghatározott formában, elektronikus úton továbbítsák saját adóhatóságuk felé. Az egyes tagállamok adóhatóságai ezeket az információkat információcsere keretében automatikusan kicserélik, megküldve a tudomásukra jutott, más tagállamban illetőséggel rendelkező értékesítőkre vonatkozó fontos információkat.

Tisztelt Ház! Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed mind az uniós, mind a harmadik országbeli digitális platformokra. Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők a következők: valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkeznek; vagy valamely tagállam jogszabályai szerint vannak bejegyezve; vagy a cég vezetésének székhelye valamely tagállamban található; vagy állandó telephellyel rendelkeznek valamely tagállamban. Ha az üzemeltető egyik feltételnek sem felel meg a fenti négy közül, de lehetővé teszi az úgynevezett érintett tevékenység elvégzését olyan értékesítők által, akik adatközlésre kötelezettek, vagy valamely tagállamban található ingatlan bérbeadásával bevételt realizálnak, akkor ezen platformüzemeltető is adatszolgáltatásra kötelezetté válik. Az érintett tevékenység a személyi szolgáltatáson és az áruk értékesítésén túl tehát az ingatlan, a parkolóhely és a közlekedési eszköz bérbeadását is jelenti.

A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv legutóbbi módosításával tehát adatszolgáltatási kötelezettség alá esik az Amazon, az Airbnb, a booking.com és más multinacionális platformüzemeltetők is. A digitálisplatform-üzemeltetőknek, függetlenül attól, hogy hány országban érhető el az általuk nyújtott szolgáltatás, elég egyetlen tagállamban adatot szolgáltatni arról, hogy az értékesítők a digitális platform használatával mekkora jövedelemre tettek szert.

Azon platformüzemeltetőknek, amelyek egyetlen uniós tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel vagy telephellyel, elég egy uniós tagállamban nyilvántartásba vetetniük magukat és ott adatot szolgáltatniuk, biztosítva ezzel a tisztességes versenyt.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv egyik újdonságaként az automatikus információcsere hatálya alá az eddigi jövedelmeken túl  mint munkaviszonyból származó jövedelem, vezető tisztségviselők jövedelme, életbiztosítási termékek, nyugdíjak, ingatlanból származó jövedelem  a jogdíjakból befolyt jövedelmek is bekerültek. Azon a területen ugyanis, ahol a szellemi tulajdonból származó jövedelmek keletkeznek, a mögöttes eszközök magas mobilitásának köszönhetően gyakori a nyereségátcsoportosítás, ami adócsalásra, adókijátszásra adhatna lehetőséget. Ezért az irányelv rendelkezik az érintett személyek adóazonosító számának kiadásáról is az automatikus információcsere keretében.

A szankciókat tekintve az adatszolgáltatási kötelezettséget érvényesítő érintett tagállamok kötelessége, hogy biztosítsák az átvilágítási eljárások és az adatszolgáltatási követelmények végrehajtását. Abban az esetben, ha az irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket a platformszolgáltató megsérti, a tagállamoknak saját nemzeti hatáskörben kell eljárniuk azzal a kitétellel, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erővel bírnak. Mivel a digitális platformok több országon átívelő, széles földrajzi hatósugárban működnek, a tagállamoknak koordináltan, egymással együttműködve kell intézkedniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban rávilágítottam a törvényjavaslat néhány fontos elemére, melyek elfogadása szükséges az irányelv átültetéséhez a hazai szabályozásba. Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Mivel az uniós szabályozás az OECD által 2020-ban kiadott modellszabályokat követi, amelyek a megosztásalapú gazdaság területén működő, digitális platformon keresztül értékesítők vonatkozásában állapít meg keretszabályokat, adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a módosítási terv az uniós szabályozás magyar átvételét végzi el, ezért a Demokratikus Koalíció, összefüggésben azzal, hogy mi alapvetően fontosnak tartjuk az európai együttműködést, ezért kiindulópontként önmagában ezt a szabályozást várhatóan támogatni tudjuk.

Hangsúlyozni szeretném ezzel együtt, hogy azért is szükség van erre, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalásra, illetve az adókijátszásra, éppen ezért, hogyha ez ellen fellépünk, azt fontosnak tartjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogok én se meglepetést okozni. Ha már a Fidesz és a DK is támogatott valamit, akkor hogy gondolnám én, hogy ne támogassam ennek az irányelvtörvénynek az elfogadását? Főleg azért is, mert hasznosnak és fontosnak tartom azt, hogy az egyszer elfogadott és egyszer módosított európai tanácsi irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségét az Országgyűlés teljesítse.

Az a feladatunk most, hogy törvénybe foglaljuk ezt az irányelvet; itt a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítjuk föl a digitális platformok üzemeltetői számára. Azt gondolom, hogy mindenki előtt ismeretes, vagy mindenki használt már ezek közül a digitális platformok közül egyet s mást szállásfoglalásnál, akár belföldi-külföldi szállásfoglalásnál, akár bármilyen más esetben, és sokszor látjuk azt, hogy amikor például levonnak a kártyánkról egy-egy összeget, akkor ez valami teljesen más európai uniós fővárosban realizálódik.

(17.20)

Folyamatosan változtatják ezek a cégek is a székhelyüket, ezért egy közös európai uniós cselekvést, a belső piac védelme érdekében egy közös fellépést mindenképpen indokoltnak tartok, ezért a KDNP-frakció is támogatni fogja a tanácsi irányelv átültetését a magyar jogrendbe. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Mostanában némiképp megszaporodtak az Európai Unió irányából érkező különböző rendeletekkel, irányelvekkel kapcsolatos javaslatok. Nyilván az irányelveknél van a jogalkotónak olyan cselekvési szabadsága, hogy az átültetés módját, mikéntjét azért meghatározhatja, hiszen itt azért nem közvetlenül hatályosuló témákról van szó. Én üdvözlöm azt, ha egy ilyen európai rendszer létrejöhet. Valóban sokszor és sok társaság a zavarosban halászott az utóbbi időben.

Ami előtt értetlenül állok  és ez egy valóban furcsa téma , hogy a különböző digitális szolgáltatók, tartalomszolgáltatók esetében miért nem bátrabb egy kicsit a kormány. Tehát azt látjuk, hogy nagyon sok cég működik Magyarországon, realizál itt profitot igen nagy mértékben, és az említett közteherviselésből nem igazán veszi ki a részét. Ha nemcsak a portfóliót diverzifikálják okosan, hanem a vélt vagy talán valós adófizetésnek az országát is maguk választhatják meg, akkor bizony Magyarország ennek a folyamatnak egészen biztosan csak a kárvallottja lesz.

Az is látható, hogy nagyon sok szolgáltatás esetében  itt ugye, a Booking, az Airbnb és társai esetében  magát a szolgáltatás jellegét is vizsgálni kellene, lehetne, nemcsak azt, hogy a különböző pénzügyi tranzakciók mégis megfelelő körülmények között zajlanake vagy sem. Engem például nagyon irritál az, hogy ennek a kormánynak nincs egy látható Airbnb-koncepciója, miközben önmagában az, hogy ezt a szolgáltatást lehet folytatni, a budapesti albérletpiacról több mint háromezer ingatlant vett ki, erőteljes kínálati szűkösséget okozott egy piacon, nagymértékben hozzájárult az árak felveréséhez, tehát nagymértékben járult hozzá az Airbnb működése ahhoz, hogy az albérletárak 170, 180, 190 ezer forintra nőttek. Nem lehet mindezt úgy elintézni, ahogy a kormány próbálta, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően  mondja ő  bízzuk ezt az önkormányzatokra, majd ők megoldják, azokra a forráshiányos, kivéreztetett önkormányzatokra, akik rá vannak szorulva ezeknek a cégeknek a minimális mértékű befizetéseire is.

Tehát azt látom, hogy itt központi, országos jogalkotói feladat lenne, nemcsak a különböző pénzügyi tranzakciók, manőverek irányultságát és szabályszerűségét vizsgálni  ez nagyon fontos, ezt támogatjuk , de ezenfelül elengedhetetlen lenne az is, hogy magukat ezeket a szolgáltatásokat nemzetgazdasági hasznosság szempontjából vizsgáljuk meg. Ha képesek voltunk a lakhatás frontján a budai Vár bérlakásairól hosszú vitákat folytatni  és szerintem ezt helyesen tettük , akkor meg kellene tennünk, mondjuk, egy Airbnb kapcsán is. Azt látjuk, hogy ezek a különböző szolgáltatók egyre inkább a digitális térben változtatják a szolgáltatások gyakorlásának állítólagos helyszínét. Azt, hogy hova fizetnek adót, sokszor pedig egyáltalán nem látjuk. Vannak itt a környező országokban is nagyon pozitív példák erre. Én bátorítom a kormányt, hogy ha most egy válságidőszakban a bevételi oldalon némi hiányérzete van, akkor az érintett cégek közteherviselésbe való bevonásával csillapítsa ezt a hiányt, amellett, hogy alapvetően most a Tanácsnak egy olyan irányelvéről van szó, ami pozitív irányú. De azért azt jegyezzük meg, hogy tanácsi irányelvnek megfelelő módon kellőképpen általános, dagályos és híg a megfogalmazása bizonyos területeken. Az itt ülők jogalkotói felelőssége ezt a megfelelő tartalommal feltölteni.

Tehát én sokkal radikálisabb törvénycsomag kidolgozását javaslom, ahol az érintett szolgáltatók tevékenységét is megvizsgáljuk. Ahol pedig azt találjuk, hogy nemzetgazdasági hasznosság adott esetben nem is mutatható ki, ott el kell gondolkodni, nyilván nem a cégek kitiltásán, betiltásán  mert a kormány nagyon gyakran átesik a másik végletbe, ugye, az Uber esetében ez történt annak idején , hanem az egész sharing economy kérdéskörnek a közteherviselés és a közös szabályok alá vonásán. Úgy gondolom, hogy ebben rejlik a jövő. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön államtitkár úrtól kérdezném, hogy teljesen véletlen időbeli egybeesés vagy a sokadik brüsszeli követelés a többivel együtt, egy időben való behozatala a Ház elé konkrétan ennek a törvényjavaslatnak. Mind a kettőt életszerűnek tartom, de azért a velem született kíváncsiságomnál fogva nagyon is érdekelne, hogy a kettő közül melyik áll közelebb az igazsághoz, vagy egyáltalán a kettő közül melyikre ad igen választ államtitkár úr, mert persze lehet véletlen időbeli egybeesés, de élek a gyanúperrel, hogy ha eddig esetleg tudta nélkülözni a magyar parlament, hogy ezt napirendjére tűzze, akkor lehet, hogy tudta volna ezután is. Nem szokott mindig minden határidőre ennyire érzékeny lenni a kormánypárti többség. Egy egyértelmű választ várok erre.

Kétségtelen, addig támogatható, hogy jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, növeli az átláthatóságot, a nemzetközi hálózati szinten elkövetett adócsalások ellen egy kiváló ellenszer lehet. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést adott esetben a saját vállalkozóink, a magyar vállalkozók és a magyar magánszemélyek védelme érdekében, hogy mondjuk, meddig szalad az a képzeletbeli kés abban az értelemben, hogy mondjuk, az adómentesség szabályait az ilyen jellegű adásvételi, szolgáltatásmegrendelési, bérleti, csere- vagy egyéb ügyleteknél hol határozzuk meg.

Nyilván itt a legkisebb vállalkozásokra vagy az átlagemberekre, magánszemélyekre gondolok, akik nem feltétlenül ebből élnek, esetleg kiegészítő jövedelemként számítanak az ebből befolyó csekély mértékű összegre. Vállalkozásként sem ez a fő tevékenységük, legfeljebb egy kiegészítő tevékenység. Tehát melyek azok az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok, hogy ha már átláthatóvá válik minden, akkor ne egy súlyos adóteher alatt nyögjenek azok, akik esetleg így próbálnak teljesen legális és tisztességes módon jövedelemhez jutni. Mert megint mondom, amíg komoly mértékű áfa- vagy egyéb csalásokat próbálnak így felderíteni vagy teszik könnyebbé a felderítést, és ezáltal komoly pluszbevételhez jut a magyar államkassza, addig teljesen rendben van.

Van még egy másik kérdés itt az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok vagy sávok meghatározásán túl, amit itt Z. Kárpát Dániel feszegetett. Úgy látom, nagyon megtetszett a Jobbiknak a Mi Hazánk Mozgalom digitális különadóval kapcsolatos programja. Dicséretes, hogy ezeket az ötleteket próbálja. Ha szimpatikus neki, nincs ezzel semmi gond, tehát örülünk minden támogatásnak, csak a Jobbik megint vagy három fázissal később lépett a Mi Hazánkhoz képest, hiszen mi azt már régóta, még a parlamenten kívüli időszakunkban a zászlónkra tűztük, mely szerint a nagy digitális multinacionális techcégeket nemhogy szigorúbb adózás, hanem különadózás alá kellene vetni, hiszen majdnem két naptári évet, sőt teljes két naptári évet végigszenvedtünk itt a Covid-őrület vagy a Covid-diktatúra kapcsán, aztán kitört az orosz-ukrán  bocsánat, az ukrán területen zajló orosz-amerikai vagy orosz-nyugati  háború, amely tovább gyűrűzött egy még magasabb inflációba, egy korábbinál is magasabba, és részben eredményezett ez egy energiaválságot. Ilyen helyzetben, amikor a magyar államnak minden egyes forintra szüksége van, akkor ne csak azokra a forintokra gondoljunk  és most hangsúlyozom, a kisvállalkozásokról és azokról a magánszemélyekről beszélek, akik csekély mértékű bevételhez vagy jövedelemhez jutnak, mondjuk, egy adóévben ilyen felületeken vagy platformokon végzett tevékenységek által. Az állam, a NAV meg a nemzetközi különböző adóhatóságok, az együttműködés keretében együttműködő hatóságok nekik kotorásznak a zsebükben minden egyes eurócent és minden egyes forint vagy fillér után, de azokat a nagy digitális multi techcégeket, amelyek forintban kifejezve több tízezer vagy százezer milliárdos profithoz jutnak globális szinten évente, azokat pedig futni hagyják, és nem merik megszólítani.

Értem, hogy ezen cégeknek óriási az érdekérvényesítő képessége, nagy a befolyása. Azt is értem, hogy ha most a kormány  bár azt, mondjuk, már kevésbé  pont egy ilyen helyzetben nem akar egy újabb frontot nyitni, hiszen, ha ezek a cégek megszimatolják, hogy Magyarország különadók alá akarja vetni őket, nyilván teljes kapcsolatrendszerüket latba vetik annak érdekében, hogy ez soha ne sikerüljön a magyar kormánynak. De most, amikor minden egyes forintra szükség lenne, például a Rezsivédelmi Alapban, akkor mondjuk, a NER-es nagyvállalkozók különadóztatása mellett a digitális multinacionális techcégek különadóztatása is fontos lenne, ha már itt akár nemzetközi együttműködésekről, akár önálló, nemzeti hatáskörben hozott döntésekről vagy megoldásokról beszélünk. Hiszen azért, amikor egy ilyen javaslatot lát az ember vagy egyszerű ellenzéki képviselő, akkor az igazságérzet elemi erővel kell hogy feltörjön egy parlamenti képviselőből, hogy ha láthatóvá akarják tenni a legkisebb ügyletből származó legkevesebb bevételt vagy legkisebb mértékű hasznot, akkor adóztassák meg azokat is keményen, akik ezeket a platformokat, ezeket a felületeket üzemeltetik, az igazságos és arányos közteherviselés érdekében.

(17.30)

Tehát itt a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően örülnék, ha a kormány az ilyen irányú kötelezettségeket, jogos lakossági elvárásokat is teljesítené, hangsúlyozom: az igazságosság érdekében. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, hogy kíváne az elhangzott kérdésekre válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, most nem visszaélve a tisztelt Ház türelmével, röviden szeretnék a két felvetésre válaszolni. Nagyjából azonos irányba is tett javaslatot mindkét képviselő úr, tehát Z. Kárpát képviselő úr és Apáti képviselő úr is, hogy lehetnénk bátrabbak a digitális cégek adóztatása kapcsán. Ugye, azt fontos látni, hogy a mostani javaslat egy irányelv-átültetés, és nagyon fontos azt is tudni, hogy Magyarország mindig az elsők között volt, aki átültette az irányelveket. Tehát az adóelkerülésről szóló irányelveknek idestova már a 7. módosítása ez a most előttünk lévő közigazgatási együttműködési csomag, mindig időben átültette Magyarország. Tehát az, hogy az időben egyezőség mit okoz, azt jelenti, hogy most kell átültetni, ezért meg is tesszük ezt. Ugyanis tényleg fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi adóelkerülésben, ami a magyar érdekeket szolgálja, azt a lehető legkisebbre szorítsuk, és megpróbáljuk bevonni a közteherviselésbe a nemzetközi szereplőket is. Hogy ezt lehete még hatékonyabban vagy lehete még erőteljesebben, ezt nyilván látni kell, de a legkisebb cégek jóval kevesebb erőforrással rendelkeznek olyan szempontból, hogy akár adótervezési vagy adókikerülési technikákat nem tudnak úgy alkalmazni, és a digitális cégekre pedig még inkább igaz, hogy iszonyatosan vagy rendkívül mobilak. Tehát nagyon nehéz őket lokálisan megadóztatni, hiszen egyik napról a másikra át tudja tenni a szerverét, akármit egy másik tagországba.

Tehát azt felismerte az OECD és az Európai Unió is, hogy gyakorlatilag a digitális cégeket vagy egy nagyon egyedi módon lehet megadóztatni, vagy globálisan. A globális adóztatás mellett tört lándzsát az OECD és az EU is, gyakorlatilag a GloBE nevű nemzetközi módosításnak ez az első pillére, hogy a digitális, nagy techcégeket megpróbálják világszinten megadóztatni. Gyakorlatilag ez az egyetlen módja, hogy világszinten azonos szabályok működjenek, viszont jól látszik, hogy ez a munka nagyon lassan halad. Mi is erre várunk, hogy ez az első pillér kiforrja magát, és ezek a szabályok megvalósuljanak. Valójában egyedi megoldásokkal nagyon kevés ország tudott előrukkolni.

Ami egy jó megoldás volt, az például Magyarországon a reklámadó, és erre utaltam, hogy egy egyedi megoldással lehetett egyébként a techcégeket is bevonni az adózásba. A reklámadónál az volt az egyénisége, hogy a magyar nyelven közzétett reklám volt az adó tárgya, és ilyen szempontból egy olyan unikális adótárgyat találtunk, hogy gyakorlatilag nem tudta az Európai Unió Bírósága sem vitatni ennek a helyességét, tehát a magyar nyelvű reklámot meg tudtuk adóztatni akkor is, ha printmédiában, tehát papíron és akkor is, ha digitális médiában lett közzétéve. Tehát gyakorlatilag a legnagyobb digitális cégek be lettek vonva az adózásba, és Magyarországon fizetett adót a legnagyobb platformok mindegyike és a legnagyobb digitális szereplők mindegyike.

És amikor arról értekezett Apáti képviselő úr, hogy a kicsikre hogy tudunk fókuszálni: gyakorlatilag az elmúlt tíz évben a magyar adópolitikának az a filozófiája, hogy kifehérítjük a gazdaságot, és abból egy adócsökkentést, egy fenntartható adócsökkentést valósítunk meg. Tehát pont a legkisebb vállalkozásoknak olyan rendkívül kedvező adórezsimeket tudtunk működtetni, amik egyébként az ő gazdasági tevékenységüket éveken keresztül tudták támogatni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a folyamat, hogy a fehéredés forrásait adócsökkentésre fordítjuk, ez egy jól bevált recept. Én azt gondolom, hogy amint rendeződik a gazdasági helyzet, akkor ehhez az úthoz vissza is kívánunk térni.

Igen, azt gondolom, hogy még egy felvetésre érdemes kitérni, az adóátültetésekre. Tehát itt a határidő kapcsán, azt hiszem, válaszoltam képviselő úr felvetésére, hogy azért most ültetjük át, mert mindig átültettük az elsők között ezeket az irányelvi javaslatokat, az OECD és az EU által javasolt, adóelkerülést szolgáló javaslatokban Magyarország mindig az élenjáró volt, és azt gondolom, hogy ezt továbbra is így kívánjuk megtenni. Tehát ha van egy olyan irányelvi átültetés, ami az adóhatóság eszközrendszerét növeli, ami a nemzetközi adóelkerülés eszköztárát csökkenti, azokat elsőként fogjuk átültetni a jövőben is. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.

Felszólalások:   131-141   141-154   155-174      Ülésnap adatai