Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a házszabályi rendelkezések értelmezéséről szóló bizottsági állásfoglalásról történő döntést megelőző vita következik. Tájékoztatom önöket, hogy a DK képviselőcsoportja kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az Igazságügyi Bizottság 6/2022-2026. IÜB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról. A kérelmet Ü/4319. számon a honlapon megismerhették.

A vitában elsőként a döntést indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója szólhat. Ezt követően kerül sor a képviselői felszólalásokra. Először tehát megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőjének, ötperces időkeretben.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban itt van előttünk egy általános érvényű állásfoglalás, amelyet az Igazságügyi Bizottság fideszes és KDNP-s többsége fogadott el néhány héttel ezelőtt, és amelynek a lényege az, azt próbálják politikailag kezelni, hogy a Demokratikus Koalíció több esetben úgy adott le kérdést, illetve interpellációt a Háznak, hogy a frakciódöntés alapján az elmondás jogát megosztotta egy független képviselővel, Varga Ferenc képviselőtársunkkal.

Ezt a mi álláspontunk szerint semmi nem tiltotta, ez a szabályoknak valójában teljesen megfelel. Ezt azonban a fideszes-KDNP-s többség politikai okok miatt nem tudja elfogadni, és ezért kreált egy ilyen általános érvényű állásfoglalást, amit  mondom, többségben lévén  elfogadtattak az Igazságügyi Bizottsággal.

Miről szól ez az állásfoglalás, milyen érveket használnak? Először is, szerintünk az egyik legfontosabb alapjog, és ezt az országgyűlési törvény 42. § (1) bekezdése mondja ki, hogy az interpelláció és a kérdés benyújtásának, illetve elmondásának a joga feletti rendelkezés minden esetben a képviselőcsoportot illeti meg, tehát igenis a képviselőcsoport dönthet ezen keretek között.

A másik lényeges szabály a házszabály. A házszabálynak van egy bekezdése, ez a 122. § (5) bekezdés, amely kifejezetten azt mondja, hogy a benyújtott interpellációhoz vagy kérdéshez más képviselő előterjesztőként csatlakozhat. Nem azt mondja, hogy frakcióhoz tartozó más képviselő csatlakozhat, csak azt a kifejezést használja, hogy más képviselő csatlakozhat, márpedig ez azt jelenti, hogy a független képviselő is más képviselő, semmilyen akadálya nincs, sőt ez a pont kifejezetten megengedi azt, hogy a frakciók úgy döntsenek, úgy éljenek ezzel a bizonyos elmondási joggal, hogy bármely más képviselőt beemelnek ebbe a tevékenységbe, akár független képviselőt is.

Lehet erre azt mondani a fideszes, KDNP-s többségnek, hogy márpedig a jogalkotó szándéka eredetileg az lett volna, hogy; lehet azt mondani, hogy szerintük politikai alapon nekik ez nem tetszik, és ők szeretnék ezt valahogy megváltoztatni, ezeket mind megtehetik, drága fideszes képviselőtársak, azonban ettől még nem lesz igaz az, ami ebben az állásfoglalásban benne van, hogy most, jelenleg a szabályok, bizony ám, ezt nem zárják ki, bizony ám, ezt megengedik.

(20.50)

Megyek tovább. Ebben az állásfoglalásban arra is hivatkoznak, egy olyan érvet is hoznak, hogy az érintett független képviselőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi független képviselőhöz képest, ha ilyen dolog történik. Ez igaz. Csakhogy a házszabály ismer még több olyan rendelkezést, amely ugyanígy jár el, vagyis amikor valamilyen előnyben részesít független képviselőt. Mondok ilyet, a 37. § (6) bekezdése kifejezetten az időkeret esetében ad lehetőséget arra, hogy a képviselőcsoport időkeretének egy részét átadja független képviselőnek. Ha egyszer ez megtörténik  benne van a házszabályban, van erre lehetőség , akkor ugyan miért ne lehetne a másik esetben is ez, mondom, kifejezetten úgy, hogy ezt meg is engedi a szabály?

Itt még egy ilyen kiegészítést hadd tegyek! Lehet ezt úgy nézni, hogy ilyenkor, amikor a frakció átad felszólalási kérdést, interpellációs lehetőséget egy független képviselőnek, magát a frakciót kvázi rosszabb helyzetbe hozza, hátrányosabb helyzetbe hozza, hiszen átad lehetőséget egy független képviselőnek. De erre a frakciónak állításunk szerint igenis joga van, a frakciót megillető önrendelkezési jogba beletartozik, tehát a bizottságnak ez az állásfoglalása sérti a frakcióknak ezt az önrendelkezési jogát, szerintünk ezért alkotmányosan is aggályos ez a bizonyos általános érvényű állásfoglalás.

Összességében tehát az az álláspontunk, hogy igenis a Demokratikus Koalíció frakciójának ilyen eljárása megfelel a házszabály rendelkezéseinek, megfelel az országgyűlési törvénynek, és ezért aztán arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy utasítsa el az Igazságügyi Bizottságnak az említett számú általános érvényű állásfoglalását. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi Bizottság elnökének, ötperces időkeretben.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kövér László házelnök úr a megfelelő ülésvezetés kialakítása érdekében megkereséssel fordult a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős Igazságügyi Bizottsághoz, hogy foglaljon állást a képviselőcsoportokhoz tartozó és a független képviselő által közösen benyújtott interpellációk és kérdések ügyében. A bizottság a házelnöki megkeresést 2023. június 12-ei ülésén megtárgyalta, és ezzel kapcsolatos általános érvényű állásfoglalását kialakította.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy minden országgyűlési képviselőnek, úgy a független képviselőknek is joguk van kérdést, interpellációt feltenni, amit a független képviselők által elmondható interpelláció és kérdések számáról és sorrendjéről szóló állásfoglalásban meghatározott keretek között tehet meg. A jogalkotó a házszabályi rendelkezések megalkotása során egyértelmű különbséget tett a frakcióhoz tartozó és a független képviselők által elmondható interpellációk és kérdések számát és elhangzási sorrendjét illetően, a frakciótag képviselők egyértelmű elsőbbségét biztosítva.

A független képviselők például csak akkor mondhatják el interpellációjukat, kérdésüket, ha valamennyi frakcióból legalább egy-egy felszólalónak erre már lehetősége volt. Amikor a jogalkotó szándéka arra irányul, hogy a független képviselő a frakcióhoz tartozó képviselőt megillető jogosultsággal rendelkezzen, arról a jogszabályban kifejezetten rendelkezik. Erre példa az a rendelkezés, miszerint a frakcióvezető a frakciót megillető bizottsági tisztségre, tagsági helyre független képviselőt is jelölhet, vagy az, hogy a frakció a részére megállapított időkeretről vagy annak egy részéről független képviselő javára lemondhat.

A bizottság állásfoglalása ugyanakkor nem érinti a képviselőnek azon jogát, hogy az interpellációt vagy kérdést egyedül vagy másokkal együtt nyújtsa be, vagy más képviselő által benyújtott interpellációhoz, kérdéshez csatlakozzone vagy sem. Az állásfoglalás nem rendelkezik arról sem, hogy a frakcióhoz tartozó és független képviselők által közösen benyújtott interpellációt vagy kérdést melyik képviselő mondhatja el, ezt bármelyikük megteheti. A bizottság az állásfoglalásban mindössze azt kívánja egyértelművé tenni, hogy egy független és egy frakciótag képviselő által közösen benyújtott interpellációt vagy kérdést kinek a kezdeményezésére, melyik elhangzási helyen lehet elmondani. Amennyiben ugyanis az indítványt a frakciótag képviselő frakciója kéri elhangzásra, úgy azt csak a frakciótag képviselő mondhatja el a frakciót megillető helyen. Ha az elmondási szándékot a független képviselő jelzi, ebben az esetben az interpellációt vagy kérdést saját maga a függetlenekre vonatkozó keretek között, az őket megillető helyen mondhatja el. Ezáltal egyik független képviselő sem kerülhet előnyösebb helyzetbe a többi független képviselőhöz képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján álláspontom szerint az Igazságügyi Bizottság kellően megalapozott állásfoglalást fogadott el, amellyel a fenti kérdés tekintetében is egyértelművé válhat az ülésvezetési gyakorlat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő, két-két perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. A képernyőn jelentkezőt látok. Két percre megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha úgy tetszik, egypár percben reagálnék arra, amit Vejkey elnök úr elmondott.

Értem én azt, hogy egy politikai akarat formálódott önöknél, hogy megakadályozzák azt, hogy a Demokratikus Koalíció frakciójába önök miatt jogilag belépni nem tudó független képviselővel közös politikai kérdéseket, illetve interpellációkat ne mondhassuk így el. Értem én ezt a szándékot. Én szeretek nyíltan, egyenesen beszélni: akkor mondja ezt, mondják ezt! De az, hogy ehhez varrnak egy jogi kiskabátot, ami szorít itt is meg ott is, az a napnál világosabbá teszi ezt a bizonyos aljas módszert.

Ezért aztán megismétlem, amit az előbb talán nem mondtam el elég hangsúlyosan, hogyha az a gondja a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy nem szabályozza most ezt kifejezetten sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény, akkor itt jogalkotási feladatról lehet szó, akkor arról beszéljünk, akkor jöjjön be egy olyan javaslat  nyilvánvalóan nem fogjuk támogatni, ha ilyen szándékok mutatkoznak majd abban , de akkor arról lehet beszélni. De az, ami itt történik, hogy politikai szándékból fogalmazódik meg egy állásfoglalás, egy kvázi jogi köntösbe burkolt politikai támadás az ellen, amit a DK tesz, a házszabályuknak megfelelően tesz, ezt nem tudjuk elfogadni semmi szín alatt.

Tehát ismételten mondom, hogy ez így nem elfogadható számunkra, természetesen semmilyen módon nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Vejkey Imre urat, az Igazságügyi Bizottság elnökét, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen, két percben.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon röviden szeretnék reagálni. Semmiféle politikai álláspont ebben a kérdésben nincs. Az Igazságügyi Bizottság kifejezetten jogi álláspontot fogadott el akkor, amikor ezt az állásfoglalást meghozta. A jogi álláspont, még egyszer hangsúlyozom, az, hogy a továbbiakban is be tudják együttesen nyújtani, azzal semmiféle probléma nincs, hanem a felszólalási jogosultság sorrendjéről van csak szó, ki mikor mondhatja el a benyújtott anyagot. Ezt az állásfoglalás kristálytisztán rögzíti. Kérem a tisztelt plenáris ülést és parlamentet, hogy hagyja jóvá az Igazságügyi Bizottság állásfoglalását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.

(21.00)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4878. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Nagy Bálint úrnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

Felszólalások:   277-280   281-289   289-298      Ülésnap adatai