Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából először is a teremben található hölgyeknek boldog nőnapot kívánjak, ezután pedig a világ összes hölgy tagjának szeretném ugyanezt kívánni.

A mai téma kicsit összefügg a tegnapival, hiszen tegnap tárgyalta a parlament az orosz-ukrán konfliktust és annak Magyarországra gyakorolt hatásait, illetve az egyéves évfordulóról való megemlékezés és a béke melletti feltétlen kiállás volt a téma. Én viszont most egy kicsit gazdasági oldalról szeretném megközelíteni ezt, hiszen láthatjuk azt, hogy nemcsak a háborús szankciók miatt van ennek gazdasági oldala is, hanem bizonyos ágazatokat jobban érint, így például a saját szakterületemről, a mezőgazdaságból szeretnék egy példát hozni. Hiszen a tavalyi év óta, mióta a háború kitört, a magyar mezőgazdaságot nem elég, hogy az évszázad aszálya sújtotta, és nem elég, hogy gyakorlatilag a megnövekedett inputárakkal kellett a gazdáknak szembenézniük, és meg kellett próbálniuk ezt a évet túlélniük, hiszen a tavalyi év minden tekintetben és minden szempontból egy nagyon embert próbáló és egy nagyon gazdát próbáló év volt, még ráadásként erre jött rá gyakorlatilag az a mérhetetlen mennyiségű ukrán gabona, ami elárasztotta az európai piacot, így közvetett nyugati szomszédjukat az ukránoknak, minket, magyarokat és Magyarországot is.

Megállapodtak török közvetítéssel Oroszország és Ukrajna, hogy egy gazdasági humanitárius folyosón keresztül a hatalmas nagy gabonatermésüket Afrikának és a Közel-Keletnek továbbra is zökkenőmentesen lehessen szállítani. Ám ezek a szállítmányok valamiért a célhelyre már nem jutnak el, itt rekednek Európában, ezzel gyakorlatilag lerontva az európai gazdák lehetőségeit, hiszen mind a termőterületük, mint a technológiájuk sokkal fejlettebb. Itt lehet megemlíteni, hogy ha azt mondtuk, hogy ez nem Ukrajna és Oroszország háborúja, hanem Amerikának is némi köze van hozzá, akkor most is meg kell hogy említsem, hogy természetesen itt is a gazdasági érdekek érhetőek tetten. Hiszen Amerika az elmúlt években, évtizedben óriási fejlesztéseket eszközölt Ukrajnában a mezőgazdaság terén. Eszméletlen fejlett technológiával dolgoznak, több ezer hektáron gazdálkodnak a legmodernebb gépparkokkal, és amíg nálunk gyakorlatilag a Kárpát-medencében vízhiányról és aszályról beszélhetünk, addig az ukrajnai területeken szinte kivétel nélkül ezeket az óriási táblákat öntözik is. Éppen ezért, mivel a világon a legjobb termőtalajok 25 százaléka Ukrajnában található, a csernozjom talajokon pedig másfél-kétszeres termésátlagokat lehet elérni az európaihoz képest, ezért ez a verseny nagyon kiegyenlítetlen.

Természetesen mi nemcsak nem azért nem támogatjuk Ukrajna európai uniós csatlakozási szándékát, mert elnyomja a mai napig és két lábbal tiporja az Ukrajna területén található és az Ukrajna területén élő kárpátaljai magyarság jogait, hanem azért sem támogatjuk, hiszen az agráriumban egy beláthatatlan következménye lenne annak, ha az uniós tagság után még területalapú támogatásokat is kapnának ezekre az óriási nagy földterületekre. Akkor, azt gondolom, hogy végképp a közép-európai térségben élő gazdák és gazdálkodó gazdák egy olyan hátrányba kerülnének, amit már nem lehetne gyakorlatilag visszacsinálni, és ezzel végképp tönkremenne az agrárium itt Közép-Európában és így Magyarországon is.

Láthatjuk, hogy elképzelhető, hogy a kormány ezért tervezi inkább a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, feldolgozóipar újraélesztése és felvirágoztatása helyett azt, hogy Magyarország egy akkumulátor-nagyhatalom legyen. Nagyon kettős ez is, hiszen nem igazán értjük, a Mi Hazánk Mozgalom nem igazán érti, hogy amíg Kínából jön most már szinte az élelmiszerek nagy része, amikor 26 emeletes malachoteleket építenek Kínában, akkor gyakorlatilag egy olyan mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, mint Magyarország pedig miért akkumulátort fog előállítani kínai nagytőkének és kínai vendégmunkásoknak köszönhetően. Szerintünk jobb lenne, ha Kínában maradna a kínai nagytőke és a kínai vendégmunkások, mi pedig, magyarok, a magyar mezőgazdasággal és feldolgozóiparral próbálnánk meg foglalkozni.

Éppen ezért a mi javaslatunk az a kormány részére, hogy fejezze be ezt az álságos gazdaságpolitikát, hagyja abba azokat a törekvéseit, amelyek ellehetetlenítik a jövőben is azt, hogy egy önálló magyar nemzetgazdaságot tudjunk kiépíteni. Úgy gondoljuk, hogy mindenképpen nekünk a magyar földre, a magyar agráriumra és feldolgozóiparra kell támaszkodni, és azt szeretnénk a kormánytól kérni és arra szólítjuk fel, hogy a magyar gazdák védelmében pedig az Európai Bizottságnál újabb tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy az ukrán gabona ne Magyarországon koncentrálódjon. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

(12.20)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend utáni felszólalások végére értünk.

Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának következő ülésére várhatóan 2023. március 20-án kerül sor. Megköszönöm munkájukat, az ülést bezárom.

Felszólalások:   36-37   38-39  Előző      Ülésnap adatai