Készült: 2024.05.09.20:31:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2023.04.03.),  199-200. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:34


Felszólalások:   197-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyarok költik a legtöbbet banki szolgáltatásokra. Ez egy 2019-es cikk, összefoglaló beszámolónak a címe, amikor is a Magyar Nemzeti Bank akkori friss kutatása megállapította, hogy a magyarok és közülük is a rendkívül kevés bevétellel rendelkezők, jelesül a minimálbéresek azok, akik európai összevetésben százalékosan a legtöbbet kényszerülnek arra költeni, hogy legyen egy bankszámlájuk, egy bankkártyájuk, és azon jellemzően alaptranzakciókat hajtsanak végre. Magyarországon akkor a kevés jövedelemmel rendelkezők nettó jövedelmének 1,13 százalékát költötték banki költségekre. Ez az akkori adatok alapján évente akár 13 200 forintot is kitett azoknál, akik azért nem keresnek olyan nagyon jól. Nagyon érdekes, hogy az 1,13 százalékkal szemben Franciaországban ez 0,18, Dániában 0,19 százalék, az Egyesült Királyságban pedig közismert, hogy nulla százalék is lehet ez az érték, hiszen létezik ténylegesen ingyenesen nullás bankszámla.

(15.20)

És azt látjuk, hogy az európai térképen végignézve nem lehet így irányok vagy Nyugat-Kelet felosztás szerint találni olcsóbb vagy drágább helyeket, általában, ahol a különböző színezetű kormányok hagyták vagy a zavarosban halászni, vagy számukra nagyon kedvező megállapodásokat kötni a bankokat, ott alakultak ki hasonló folyamatok, jelenségek.

Magyarország, ugye, közismert arról, akár a devizahitelesek katasztrofális helyzetére gondolunk vissza, hogy az itteni kormányok jellemzően a bankokkal szerettek megállapodni az ügyfelek és a polgárok kárára. De az a helyzet, hogy ennek egyenes következményei vannak, és az egyik egyenes következmény a rendkívül drága banki költségek köre. És azt látjuk, hogy bár az alapszámla díját igyekeztek maximálni a korábbiakban, mégis most a napi híreket olvasva azt látjuk, hogy áprilisban, májusban sorozatban emelnek a bankok, nem tudja senki kivonni magát ezen folyamatok alól. És azt látjuk, hogy bizony az infláció környéki emelés a megszokott, de az afölötti sem ritka. Azt látjuk, hogy semmi akadálya nem lenne Magyarországon egy tehermentesített bankszámla-konstrukció, egy nullás bankszámla kialakításának, és mivel majdnem mindegyik kormány tett ez irányba lépéseket, csak azt nem értjük, hogy miért álltak meg egy bizonyos ponton. Tehát miért nem lehet azt elérni, hogy valóban nulla forint legyen az alap számlavezetési díj, az alap tranzakciók köre és példának okáért a bankközi utalás, a bankon belüli utalás, az állandó átutalási megbízás és a csoportos beszedési megbízás is.

A készpénzfelvétel egy másik irritáló tényező, hiszen amikor bevezették ezt a 150 ezer forintos, két alkalommal történő ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget, nagyjából az akkori nettó átlagbérre próbáltak célozni. De úgy van ez, mint a családtámogatások különböző formái vagy éppen az egészségpénztáras adójóváírási lehetőség, vagy a nyugdíj-előtakarékossági, hogy bár az infláció pörög és dübörög, évente ezeknek a realizálható összege nem emelkedik az infláció mértékével, így ez a 150 ezer forintos, ingyenesnek mondott készpénzfelvételi lehetőség évről évre egyre kevesebbet ér. Abszolút indokolt lenne ezt minden évben akár a KSH szerinti nettó átlagfizetéshez igazítani. Tudjuk, hogy az azért nem teljesen a valóságot tükrözi, mert kimarad belőle több mint másfél millió, jellemzően egyébként kevesebbet kereső munkavállaló, mégis azt mondom, hogy ez egy jó mérce lehet, és évente növekedhetne az a készpénzfelvétel tekintetében megállapított összeg, amelyhez ingyenesen férhetünk hozzá, hangsúlyozom, a saját pénzünkből. Tehát olyan elképesztő bevételi lehetőségek mellett, mint amit a hazai bankrendszer realizál, nincsenek rászorulva ezek a pénzintézetek arra, hogy európai összevetésben jellemzően alacsony jövedelmű emberek már adózott pénzéből még egyszer lehúzzanak különböző sápokat, főleg amellett, hogy a tranzakciós illetéket lényegében átháríthatják az emberekre, akadályok nélkül.

Éppen ezért tehát arra szólítjuk fel a kormányt, hogy alakítsa ki a klímáját a nullás bankszámlacsomag lehetőségének, az ingyenes készpénzfelvétel és egyéb, forintösszegben megállapított határok pedig kövessék az inflációt minden esetben, és az ügyfelek javára kövessék ezt.

És összességében teljesen életszerű elvárás az, hogy nemcsak minimálbérig, de átlagbérig ne csak hozzáférhessünk a pénzünkhöz, de ha alaptranzakciókat végzünk, ezt jellemzően ingyen tehessük meg, hiszen a bank közben is használhatja a pénzünket. Boldogabb történelmi korokban ez elegendő volt a pénzintézetek számára ahhoz, hogy profitot realizáljanak, hogy profitot teremtsenek. A helyzet az, hogy manapság ez nem elég nekik, de éppen ezért van egy jogalkotása egy országnak.

Védjük meg az ügyfeleket, védjük meg a fogyasztónak nevezett és most fogyasztóvédelmi jog által védendő magyar polgárokat, akik mégiscsak fogyasztó helyett azért inkább honfitársaink (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és saját családtagjaink, saját rokonaink, barátaink, ismerőseink. Minden magyar állampolgárnak jár tehát ez a védelem. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:   197-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai