Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Megköszönöm együttműködésüket.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontroll-kezdeményezést előkészítő módosító javaslat vitája. A normakontroll-javaslat T/706/11. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási Bizottság a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentését T/706/15. számon, valamint a normakontroll-kezdeményezést előkészítő módosító javaslatát T/706/14. számon nyújtotta be. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót tízperces időtartamban. Ezt követően a Törvényalkotási Bizottság által kijelölt előadó szólal fel. Ezt követik a képviselői felszólalások.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a normakontroll-javaslat előterjesztőjének, tízperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány nevében a normakontroll-javaslat előterjesztéséből idézzek. „A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés kérje fel az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.”

Tisztelt Ház! A törvény célja egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekció bevezetése a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.

Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni.

A szabályozás másik része azonban ezen túlmenően megfelelő garanciális keretek között azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak vagy azt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek a lehetőséget, hogy a közösséget érintő, kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

Az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében. Az ügyészség vádmonopóliumának elve az alkotmánybírósági gyakorlatban is megerősítést nyert, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület rögzítette, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg.

A kormány álláspontja szerint a törvény új eljárásjogi korrekciós jogintézménye azon rendelkezései, amelyek a törvény tárgyi hatálya alá tartozó büntetőeljárásokban az ügyész döntésével szemben megengedik a bírósági jogorvoslatot, nem ellentétesek a vádmonopólium alkotmányos elvével.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint van alkotmányos lehetőség a vádkorrektívumok bevezetésére, amelynek során a jogalkotó tág mérlegelési lehetőséggel rendelkezik arra való tekintettel, hogy mely esetekre biztosít ilyen eljárási lehetőséget.

(9.40)

A kormány egyetért az Alkotmánybíróság álláspontjával, amely egyértelműen az, hogy abban az esetben, ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy álláspontja szerint nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek  más közhatalmat gyakorló szervet ide nem értve  a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása.

A törvény ennek megfelelően kizárólag abban az esetben biztosítja a fellépni kívánó személy számára a vádindítvány benyújtását, ha az ügyészség eljárást megszüntető határozatot hozott, amelyről ráadásul korábban egy nyomozási bíró már megállapította, hogy az nem volt megalapozott. A törvény szerinti esetben is arról van szó, hogy az ügyészség lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és a jogalkotó erre az esetre szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy mégis bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását. Álláspontunk szerint az ügyészség büntetőeljárási döntéseivel szemben a jogállamisági követelményt figyelembe véve csak az olyan jogorvoslati mechanizmus engedhető meg, amely fenntartja és a továbbiakban is garantálja az ügyészségi szervezetrendszer széles körű függetlenségét.

A kormány szeretné hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés a kormány által előterjesztett törvényt abban a szellemben alkotta meg, hogy a törvény által bevezetendő új jogintézmény az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét tehát nem csorbítja, annak tartalmát nem korlátozza, hanem csupán a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre, és ennek az alapelveit fekteti le.

Tisztelt Ház! Tehát az előterjesztő azt kéri az Országgyűléstől, hogy az Országgyűlés kérje a tisztelt Alkotmánybíróságtól az előzetes normakontrollt, és ennek eredményét pedig közölje az Országgyűléssel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a bizottság előadójának, 10 perces időkeretben.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. október 3-án megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvény normakontroll-javaslatát. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett feltételességi eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A törvény egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be, ami nem rendelkezik előzménnyel a hazai szabályozás történetében.

Ahogy államtitkár úr részéről is elhangzott, az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárás, amelynek lényege egyfajta vádkorrekció, amelyet lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege tehát, hogy végső esetben az ügyészségtől függetlenül bírói utat lehessen igénybe venni, és ezen keresztül kikényszeríteni a nyomozás eredményes lefolytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást.

Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.

A normakontroll támogatása esetén az Országgyűlés kérné tehát a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban álle az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.

Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel, tehát a Törvényalkotási Bizottság 27 támogató szavazatának birtokában kérem, támogassák a normakontroll-javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. A vitában képviselőcsoportonként egy képviselő 10 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő 5 perces időkeretben ismertetheti álláspontját.

Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés. Ennek érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását támogattuk, ugyanakkor alapkövetelmény számunkra, amire képviselői esküt is tettünk, hogy Magyarország Alaptörvényének megfelelően járunk el mindenben, és olyan törvényeket hozunk, amelyek megfelelnek Magyarország Alaptörvényének. Támogatjuk ezért a kormány jelen indítványát is, amely az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló előzetes normakontroll-eljárást kezdeményez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen indítvány szerint javasoljuk, hogy közösen kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy valakivel szemben vádat emeljen a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.

Az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése rögzíti ugyanis, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független; az igazságszolgáltatás közreműködőjeként  mint közvádló  az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében.

Az ügyészség vádmonopóliumának elve az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület is rögzíti, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg.

Ugyanakkor azt is látni szükséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ügyészi függetlenség követelménye a legmagasabb alkotmányos szinten került rögzítésre, mivel az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független. Az Alkotmánybíróság is megerősítette az ügyészségi rendszer Alaptörvényben garantált függetlenségét, amikor kimondta, hogy a jogállamiságból fakadó hatalommegosztás elve indokolja a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségét.

Tekintettel arra, hogy a közvád képviselete egy külön szervezetrendszerben, az ügyészi szervezetrendszerben történik, ezért nemcsak a személyi, hanem a szervezeti függetlenség biztosítása is alkotmányos követelmény. Ezért az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az ügyészségi szervezet is független a többi hatalmi ágtól.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy indítványozzuk, hogy a fentiekben kifejtett indokok és szempontok alapján a tisztelt Alkotmánybíróság vizsgálja meg a törvény 1. §-át a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt; azaz, a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével. Köszönöm szépen a figyelmet, a javaslat elfogadását javasoljuk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Sebián-Petrovszki László képviselő úr, DK-képviselőcsoport. Öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon a Demokratikus Koalíció volt az egyedüli, amelyik nemmel szavazott a Fidesz, illetve a kormány korrupciót támogató törvényjavaslatára, így fogunk eljárni ennek a törvényjavaslatnak a későbbi szavazásaiban is. Tehát az álláspontomat ismerik, azt hiszem, nem nagyon kell részleteznem, tényleg csak dióhéjban foglalom össze.

Pontosan tudjuk azt ezekből a törvényjavaslatokból, ebből a korrupciót támogató törvénycsomagból, hogy önök nem akarnak valódi jogállamot, nem akarnak valódi független igazságszolgáltatást, ügyészséget, bíróságot, és nem gondolják komolyan a korrupció elleni harcot sem. Önök csak az uniós pénzt akarják valahogy kiénekelni Brüsszel szájából, hogy aztán azt pontosan ugyanolyan rendszerben ellopják, mint ahogy az elmúlt 12 évben tették. Ezért hívjuk ezt korrupciót támogató javaslatcsomagnak, ezért beszélünk arról, hogy semmi változást nem hoz ez a mi életünkbe, pontosan ugyanúgy ellopnák ezt a pénzt, mint az elmúlt 12 évben tették, tehát mi, DK-sok ezért szavazunk nemmel.

Ámde most azért vagyunk itt, mert van egy olyan fordulat ebben a történetben, ugyanis az, amit ebben az ügyben az Alkotmánybírósággal csinálnak, az Alkotmánybírósághoz fordulással csinálnak, hát, az minden tisztességes demokratából előhozza a színikritikust. Beszéljünk világosan: önök most egy színjátékot játszanak el. Színjátékot adnak elő az Európai Bizottságnak is meg nekünk is. A mű szereplői önök, tisztelt kormánypárti képviselők, a mű forgatókönyvírója és rendezője pedig nem más, mint Orbán Viktor. Ha már színjáték, akkor nézzük meg, hogyan, miből épül föl ez a színjáték!

Prológus. A csúf, gonosz Brüsszel megelégelte, hogy az elmúlt 12 évben minden uniós támogatás az Orbán családhoz és a fideszes oligarchákhoz került, ezért a további kifizetéseket ahhoz az ördögi feltételhez köti, hogy Magyarországon legyen jogállam, és a támogatásokat ne lehessen többé ellopni.

Bevezetés. Orbán Viktor és hű bűntársai ezért többek között egy olyan javaslatot terjesztettek be, ami elvileg lehetővé tenné, hogy Polt Péter fideszes legfőbb ügyész megkerülhető legyen korrupciógyanús bűncselekmények esetén. Bármely magyar állampolgár elvben kikényszerítheti majd a bírósági eljárást ilyen ügyben, Polt Péter pedig többé nem jelent védelmet senkinek. Ezt ígérik önök ebben a javaslatban. De szépen is hangzik ez! Önök ezt a javaslatot meg is szavazták, majd most normakontrollra küldenék az Alkotmánybírósághoz.

Bonyodalom. Az Alkotmánybíróság, mit ad isten, el fogja utasítani ezt a javaslatot, mondván, ez a javaslat alaptörvény-ellenes, méghozzá pontosan az ügyészségi vádmonopólium alapelvébe ütközően. Szegény Orbán Viktor nem emlékezett, hogy az általa elfogadott Alaptörvény szerint csak az ügyészség vádolhat meg bárkit Magyarországon, és a már létező pótmagánvád kapcsán az Alkotmánybíróság már korábban meghúzta azt a határt, hogy ez a vádmonopólium hol húzódik, meddig lehet elmenni. Ez a javaslat azon túlmegy, minő szerencsétlenség!

Befejezés. Orbán Viktor sajnálkozva tárja szét a karját az Európai Bizottság előtt, mert ő bizony mindent megtett. Elfogadta az Európai Bizottság által kért törvényjavaslatot, de sajnos az a fránya független Alkotmánybíróság meg az a gránitszilárdságú Alaptörvény, amelyet köztudottan nem lehet módosítani sem, megköti az ő kezét. Ez az eset is csak egy újabb bizonyítéka lesz a magyar demokrácia és a jogállam tündöklő csillagának  taps, függöny. Brüsszelbe ki lehet küldeni ezt az esetet, Navracsics miniszter úr majd narrálja kint ezt a helyzetet. Nem egy Bertolt Brecht-mű, de azért a célnak megfelel  gondolják önök.

Tisztelt Ház! Szerintem hagyjuk ezt a színjátékot. Beszéljünk nyíltan! Teljesen világos, hogy az önök törvényjavaslata alaptörvény-ellenes. Így lett megírva, pont ez a célja. Az az egész színjátéknak az értelme, hogy ez így játszódjon le. Orbán Viktor elküldi a saját maga által írt és javasolt törvényjavaslatot a saját maga által összerakott Alkotmánybíróságnak, hogy ők hasonlítsák azt össze a saját maga által elfogadott Alaptörvénnyel, és találják meg benne a feltűnő hibát. Még azon sem lepődnék meg, hogyha ezt a hibát aláhúzták volna szövegkiemelővel, hogy találják meg, mi itt a hiba. Természetesen Orbán Viktor az Alaptörvény összehasonlításával gyakorlatilag az Alkotmánybírósággal kaszáltatja el azt a törvényt, amiről tudja, hogy hatalmának végét jelenthetné, ha életbe lépne.

Pedig van itt ám egy sokkal egyszerűbb megoldás: meg lehetne ezt a célt fogalmazni és elérni máshogy. Ha önök valóban azt akarnák, hogy Polt Péter legfőbb ügyész megkerülhető legyen, akkor egy pofonegyszerű megoldást javasolnék önöknek: módosítani kell hozzá az Alaptörvényt. Elvégre eddig 11-szer már megtették, miért ne lehetne 12-edjére, és most valóban valamilyen értelmes okból? Ha önök valóban azt akarták volna, hogy Polt Péter megkerülhető legyen az ilyen eljárásokban, és a korrupció ellen valódi küzdelmet szeretnének, és valóban Orbán Viktor családjától Mészáros Lőrincig egy rakás fideszes bűnöző börtönbe kerüljön, akkor módosíthatták volna az Alaptörvényt, ahogy már megtették 11-szer. Önök ezt nem akarták, ezért azt csinálták, amit most látunk magunk előtt. Értem én az önök érvelését ebben.

Ámde a Demokratikus Koalíció rá akar világítani arra, be akarja bizonyítani önöknek, hogy ez egy színjáték, amit itt látunk. Ezért ezekben a pillanatokban benyújtunk egy alaptörvény-módosítást ezzel kapcsolatban, elkészítettük ugyanis ezt a javaslatot, félre ne értsék, nem azért  még egyszer mondom, nem azért  nyújtjuk ezt be, mert azt szeretnénk, hogy az önök törvényjavaslata átmenjen az Alkotmánybíróságon, hanem pontosan azért, mert be akarjuk azt bizonyítani hogy ez az egész, amit itt csinálunk, valójában egy színjáték ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, az Alkotmánybírósághoz fordulással együtt.

Ezek a törvényjavaslatok, mint többször elmondtuk a tegnapi vitában is, számunkra elfogadhatatlanok, túl puhák, semmilyen módon nem érik el azt a célt, ami kívánatos lenne. Hogy csak egyet mondjak: a korrupció elleni legegyszerűbb küzdelmi megoldás az lenne, ha az Európai Ügyészséghez fordulnánk, és az Európai Ügyészség lenne az, amelyhez csatlakozhatnánk. Önök természetesen ezt nem akarják, értjük, sokkal egyszerűbb létrehozni egy mindenféle, saját kebelükből kiemelkedő korrupcióellenes hatóságot, amelynek az elnökére az önök által megválasztott ÁSZ-elnök tesz javaslatot, és az önök által megválasztott köztársasági elnök nevezi ki. Értjük ám, de pont erre a színjátékra szeretnénk rávilágítani.

Tehát önök két módon viszonyulhatnak ehhez a most benyújtott DK-s alaptörvény-módosításhoz. Vagy megszavazzák, és akkor önök közül, tisztelt uraim, hölgyeim, nagyon sokan hamarosan börtönbe fognak kerülni egész egyszerűen azért, mert működni fog egy olyan eljárás, amely az elmúlt 12 év korrupciós bűncselekményei miatt önökre vár. (Nacsa Lőrinc: Ez micsoda? Mi ez a fenyegetőzés egy bűnözőtől?) Vagy elutasítják ezt a javaslatot, és beismerik, hogy ez az egész Alkotmánybírósághoz fordulásos történet valójában egy színjáték volt, megint csak egy színjáték volt, és csak azt a célt szolgálja, hogy az önök korrupciót támogató törvényjavaslat-csomagja átmenjen, megjöjjön a pénz Brüsszelből, és önök azt ellophassák, ugyanúgy, ahogy az elmúlt 12 évben tették. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gréczy Zsolt tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Hiszem, hogy azt is elmondja, amit én kívántam volna a képviselő úr által elmondottakhoz hozzáfűzni.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a témára rátérnék, engedjék meg, hogy visszautasítsam Sebián-Petrovszki László gyurcsányista verőember börtönnel való fenyegetését, hogy itt a teljes, egyébként a magyar állampolgárok által megválasztott, demokratikusan megválasztott országgyűlési többséget ön fenyegeti, börtönnel fenyegeti. Ha valakit börtönnel akar fenyegetni, akkor forduljon a párttársaihoz, ott már alakul egy börtönválogatott az elmúlt évekből.

Ugye, így néz ki egy kétségbeesett ember felszólalása, aki nagyon be akar kerülni az árnyékkormányba, de kihagyták. Ott ül mellette Gréczy Zsolt, ő is azért jött be, mert kihagyták az árnyékkormányból, és ezt meglehetősen sérelmezi, ugye, még önök sem kellettek Gyurcsány Ferencnek az árnyékkormányba. (Gréczy Zsolt: Te miért vagy itt? Te is azért vagy itt, mert nem vagy a kormányban?)

(10.00)

Önök éppen ezért itt vannak és ezért próbálnak teperni. Szabó Szabolcs is ezért jött be. (Zaj a DK soraiban.)

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy Sebián-Petrovszki László volt az az ember, aki mind Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közvetlen munkatársa volt, mind pedig Bajnai Gordon közvetlen munkatársa volt abban az időszakban, ami az Európai Unió saját megfogalmazása szerint is a legkorruptabb kormány és időszak volt. Emlékezhetünk a 4-es metró, a Welt 2000 ügyére és számos ügyre. (A többször közbeszóló Sebián-Petrovszki Lászlónak:) Én is meghallgattam önt, tisztelt képviselő úr, bármekkora blődségeket beszélt is az elmúlt negyedórában vagy tíz percben. Az a helyzet, hogy Sebián-Petrovszki László konkrétan közvetlen munkatársa volt annak a két kormányfőnek, akihez kötődik az uniós forrásvesztésünk; 2007-es uniós ciklus. Jelentős forrásokat vesztett el Magyarország a rossz felhasználás miatt. Az mind például Sebián-Petrovszki László képviselő úrhoz is kötődik, hogy rosszul használtunk föl forrásokat, ezért buktunk uniós forrásokat a 2007-es időszakban.

S emlékezhetünk arra is, az Európai Unió maga mondta ki, hogy a 4-es metró, ami az önök botránya, a legkorruptabb ügy volt Magyarországon az elmúlt 32 évben, tisztelt képviselőtársaim. (Zaj a DK soraiban.) De a Welt 2000 Kft. ügyét, Gyurcsány Ferenc ügyeit is idehozhatnánk szépen (Az elnök csenget.), idehozhatnánk szépen ezeket az ügyeket, tisztelt képviselőtársaim, de miért vesztegessük erre a szót, a magyar emberek pontosan tudják, és pontosan azért szavaznak önökre olyan kevesen, mert tudják, hogy milyen korruptak önök, és milyen korrupt kormányzást hajtottak végre 2002 és 2010 között, aminek közvetlen munkatársként Sebián-Petrovszki László is részese volt.

Ha megnézzük az önök nagyszerű árnyékkormányának a névsorát, feltűnik valami  talán Répássy államtitkár úrnak is föltűnt már , hogy árnyék-igazságügyminiszter nincsen csak. Minden területre adtak már, van vidéki önkormányzati tanácsadó, van fővárosi önkormányzati tanácsadó, minden pozíciót kiosztottak, de igazságügy-miniszterre nem telt a tisztelt Gyurcsány házaspárnak. Miért lehet ez? Azért lehet ez, mert a Gyurcsány házaspár az igazságtól úgy fél, mint a tűztől, az igazságszolgáltatástól úgy fél, mint a tűztől, az igazságügytől és az igazságtól mint egy fogalomtól úgy fél, mint a tűztől, mert a fő politika az, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este. Hát hogy lehetne árnyék-igazságügyminisztérium egy ilyen gyurcsányista árnyékkormányban?

Tisztelt Képviselőtársak! Teljesen világosan szögezzünk le két tényt, hogy mi történik itt ma. Egyrészt az történik, hogy a DK ideküldött képviselői most azt a sort folytatják, amit Dobrev Klára évek óta Brüsszelben hangoztat, és amihez most már az Európai Parlament baloldali többségét is megpróbálta odaállítani: az önök egyértelmű szándéka, hogy ne legyen megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között. Dobrev Klára szándéka is ez, Gyurcsány Ferenc szándéka is ez, és az egész magyar baloldal szándéka az, hogy ne legyen Magyarország és az Európai Bizottság között megállapodás. Ezen dolgoznak a Jobbik EP-képviselői, a DK EP-képviselői, a Momentum EP-képviselői. A múlt heti vita óta annyi változott, hogy az MSZP-nek már nincs EP-képviselője, de ő is ezen dolgozik. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az első állításom, ami ténykérdés.

A második állítás, hogy önök mindent meg is tesznek azért, hogy ne történjen Magyarország és az Európai Bizottság között megállapodás, aminek az eredménye az  s végső soron ez az önök célja , hogy ne kapjuk meg a nekünk jogosan járó forrásokat, a magyar emberek, a magyar vállalkozások, a magyar családok, a magyar pedagógusok ne kaphassák meg a nekik járó forrásokat az Európai Uniótól. Sokszor elmondtuk, a külföldi kiszolgáló reflex miatt önök még mindig úgy gondolkoznak erről, hogy ez valamiféle adomány az Európai Unióból. Ezek nekünk járó források, amiben az elmúlt pár hónapban például Navracsics miniszter úr vezetésével, Varga miniszter asszony vezetésével olyan tárgyalássorozat indult el, amely konstruktív, szakmai alapra helyezte ezt a párbeszédet. Brüsszelből végre nemcsak azt hallottuk, amikor megkérdeztük, hogy mi a probléma, hogy hát, úgy az összkép, meg úgy minden, meg amit így körbenézünk… Tehát sose soroltak föl semmiféle konkrétumot.

Végre eljutottunk oda a Bizottsággal való párbeszédben, hogy konkrét dolgok vannak, amikben kompromisszumkész a magyar kormány és egyébként az Európai Bizottság is, amiben meg lehetett állapodni, és a szeptember tizenvalahányadikai megállapodás után szeptember 26-án már tárgyaltuk ezeket a törvényeket, tisztelt képviselőtársaim. Beterjesztette a kormány, az Országgyűlés megtárgyalja, és itt is van egy törvény, amiről az Alkotmánybíróság normakontrollját szeretnénk kérni.

Teljesen világos, hogy önök mit gondolnak az Európai Bizottsággal való megállapodásról. Önök félnek, hogy ez a megállapodás meg fog történni, mert értelmes párbeszéd zajlott az elmúlt fél évben az Európai Bizottsággal, önök félnek, hogy a magyar vállalkozások, a magyar családok és a magyar pedagógusok meg fogják kapni ezt a pénzt, és önök félelmükben elkezdenek vagdalkozni összevissza, és megpróbálják megfúrni  használva ehhez az Európai Parlament baloldali többségét is  ezt a megállapodást. Miért? Mert akkor az önök eddig hangoztatott lózungjai – miszerint Dobrev Klára hány alkalommal mondta el Brüszszelben, hogy amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, nem fogunk egy eurócent forráshoz sem jutni, hányszor mondta el Dobrev Klára Brüsszelben, hogy amíg nem ő lesz a miniszterelnök vagy nem lesz baloldali miniszterelnök, addig nem fog Magyarország a neki járó forrásokból semmit sem kapni? , ezek a hazugságvárak összedőlnének.

Önök nem akarják, hogy a pedagógusok fizetésemeléshez jussanak, nem akarják, hogy a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozók gazdaságfejlesztési programokhoz jussanak, nem akarják, hogy civil szervezetek, egyházi közösségek fontos közösségépítő forrásokhoz jussanak, és nem akarják, hogy energetikai hatékonysági programok induljanak Magyarországon. Önök ezeket mind nem akarják. Ha akarták volna, akkor elősegítették volna a megállapodást, ha akarták volna, akkor értelmesen használták volna föl a 2007-es költségvetési ciklusban az uniós forrásokat, és nem elherdálták volna meg ellopták volna, ahogy azt tették annak idején, és ha önök akarták volna ezt a megállapodást, akkor érdemben segítették volna, és például a tegnapi szavazataikkal is támogatták volna azt, amit az Európai Bizottság is támogat, hiszen az Európai Bizottság megvizsgálta a benyújtott törvényjavaslatokat. A megállapodások alapján lettek benyújtva ezek a törvényjavaslatok, és a Bizottság arra jutott, hogy ezek a fennálló vitáinkat tudják rendezni.

Az, hogy Gyurcsány Ferencné előrángat múltbeli ügyeket és folyamatosan összeköti a jelen helyzettel, szerintünk nemcsak hogy nem korrekt, hanem egyenesen a nemzeti érdek ellen való. Mi arra kérjük önöket, hogy fejezzék be a nemzetellenes politikájukat, fejezzék be azt  hiszen mindenféle csúsztatás és számos hazugság is volt a képviselő úr vezérszónoklatában , hogy ilyen módon, aljas napi politikai érdekből próbálják meg aláásni a Bizottság és Magyarország közti megállapodást. Hanem használják arra a pozícióikat  hiszen van négy európai parlamenti képviselőjük is, az egyik maga az árnyék-miniszterelnök, az igazi miniszterelnök felesége, tehát az árnyék-miniszterelnök ül kint a Európai Parlamentben, sőt alelnöke is , tehát használják arra az ottani pozícióikat, hogy segítsenek Magyarországnak, ne pedig ártsanak Magyarországnak. Annyi az összes kérésünk önöktől, hogy ne ártsanak Magyarországnak. S ha ezt megteszik, akkor mi elégedettek leszünk, és akkor abbahagyjuk azt, amit most muszáj önöknek elmondani. Mert az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy amit most csinálnak, az árt. Önök ártani akarnak Magyarországnak, pedig szerintünk egy országgyűlési képviselőnek egy feladata van: használni, Magyarország javára tenni, és Magyarország javára használni azt a megbízatást, amit a magyar emberektől kapott. Ezt kérjük önöktől is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni, tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a vitában képviselőcsoportonként egy képviselő szólalhat fel, ezért nem áll módomban Gréczy Zsolt képviselő úrnak megadni a szót.

Kérdezem, hogy az itt lévő képviselőcsoportok közül kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem röviden felhívni a figyelmüket néhány tényre. Az első és legfontosabb tény, hogy az ügyészség vádmonopóliumát mind ez ideig egyetlenegy politikus élvezte, Gyurcsány Ferenc. Nem tudom, emlékezneke arra, hogy az Országgyűlés felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, az ügyészség nyomozást folytatott ellene, majd megszüntette az eljárást. Bárcsak akkor lettek volna ilyen bátrak, és bárcsak akkor engedték volna meg a magyar állampolgárok közül bárkinek, hogy vádat emeljen Gyurcsány Ferenc ellen! Ezt akkor természetesen eszük ágában sem volt megengedni. Úgyhogy az ügyészség vádmonopóliuma mind ez ideig egyedül Gyurcsány Ferencet védte meg. (Közbeszólások. Az elnök csenget.)

Sebián-Petrovszki László korrupciót támogató törvénycsomagnak nevezte ezt a javaslatot, illetőleg az ennek alapjául szolgáló törvényjavaslatokat. Ezt az állítását a kormánnyal szemben már megszoktuk, de azt nem szoktuk még meg, hogy az Európai Bizottsággal szemben is azt állítja, hogy ők egy korrupciót támogató törvénycsomaghoz járulnának hozzá.

(10.10)

Ez a javaslat és az összes többi javaslat az Európai Bizottsággal megtárgyalt, velük egyeztetett és általuk elfogadott törvényjavaslatok, tehát az ön vádja nem a kormányra hullik vissza, hanem az Európai Bizottságra.

Ami pedig azt az összeesküvés-elméletet illeti, amit itt előadott, hogy hogyan próbálja meg a kormány a saját javaslatát az Alkotmánybíróságon megbuktatni, tisztelt képviselő úr, akkor nyilván nem mi kezdeményeznénk előzetes normakontrollt, volna ennek más módja is. Szó sincs erről, tehát a kormány meggyőződése, és azért tárgyalta ezt végig az Európai Bizottsággal, mert a kormány álláspontja szerint a javaslat, a törvény megfelel az Alaptörvénynek, de úgy gondolom, hogy mindannyiunknak helyes, ha ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót.

Még annyit szeretnék hozzátenni, amit egyébként Nacsa Lőrinc is elmondott, hogy nem a kormánynak tesznek szívességet azzal, ha támogatják ezt a javaslatot, hanem a hazájuknak, Magyarországnak tesznek szívességet, már amennyiben hajlandóak végre egyszer Magyarország érdekét a saját érdekük elé helyezni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! Legkorábban 11 óra 30 perckor határozathozatalokkal folytatja munkáját az Országgyűlés. 11 óra 30 percig szünetet rendelek el.

(Szünet: 10.11-11.40

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Tiba István és Dócs Dávid)

Felszólalások:   35-38   39-51   52      Ülésnap adatai