Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Beszélt ön több mindenről, tisztelt képviselő úr, többek között áfacsökkentésről is. Mit tett a baloldal az áfával akkor, amikor kormányon volt? Mert ön itt sok mindent mondhat, tisztelt képviselő úr, a Ház falai között, csak egyvalamiről nem beszél, arról, hogy amikor önök döntési helyzetben voltak, akkor pontosan mit is tettek.

(16.00)

Mit csináltak az áfával önök, amikor elkezdték 2003-2004-ben a kormányzásukat? Megszüntették a nullaszázalékos adókulcsot. Nem csökkentettek, hanem növeltek. Első lépésük egyikeként növelték a nullaszázalékos adókulcsról az adó tételét. Aztán a kedvezményes 12 százalékos adókulcsot önök növelték 15 százalékra. A villamos energia áfáját (Zaj.)  a villamos energia áfáját, tisztelt képviselő úr  önök 2003-2004-ben 12-ről 25 százalékra emelték, kivéve Gyurcsány Ferencnél, persze az áram árát, mert nála, ugye, kedvezményes árú áram volt, az ő cégeiben, egyedi megállapodással. De az emberek számára önöknek nem volt elég az, hogy teljes mértékben a világpiaci árakat rázúdították a magyar emberekre, hanem még az áfakulcsot is emelték a villamos energián 12-ről 25 százalékra. Önök aztán még 2006-ban is folytatták egyébként, megszüntették a 15 százalékos áfakulcsot, 20 százalékra emelték az áfát, aztán önök hirdettek egy 2006-os választás előtti ötéves adócsökkentési programot, amelynek az lett a vége, hogy a választás után, amikor megnyerték a választást, akkor az áfát 5 százalékkal emelték, tisztelt képviselő úr.

Ön tehát beszélhet itt sokféle adócsökkentésről, csak az a baj, hogy amikor önök kormányon voltak, nem adót csökkentettek, nem áfát csökkentettek, hanem áfát emeltek. De nem volt ez másként ellenzéki idejükben sem, ugyanis mi számtalan áfacsökkentő javaslatot itt a parlamentben beterjesztettünk az elmúlt években. Megkérném Kunhalmi képviselő asszonyt, hogy ha nem állva beszélne, hanem ülve, akkor látnám Komjáthi képviselő urat, de úgy látom, se hall, se lát. Komjáthi képviselő úrnak válaszolok, és öntől nem látom. (Kunhalmi Ágnes helyet foglal.  Komjáthi Imre felállva hallgatja a választ.) Köszönöm szépen. Tehát utána, 2010 után is számtalan lehetősége lett volna önöknek, tisztelt képviselő úr, itt adócsökkentést, áfacsökkentést támogatni.

Több javaslat volt itt az Országgyűlésben, főleg alapvető élelmiszerárak esetében. Tud mondani egyetlenegyet is, amit megszavaztak önök 2010 óta áfacsökkentést? Nem szavazták meg ezeket, mert azt mondták, hogy ezeket a kereskedők le fogják nyelni. Azt mondták, hogy ezek, igaz, hogy ideig-óráig majd jelentenek árcsökkenést, de utána a kereskedőknél lesz ez többlet, és nem pedig az embereknél. Ezért önök egyetlenegy áfacsökkentést sem szavaztak meg itt a parlamentben, most pedig ön feláll, és áfacsökkentésről beszél. Sőt, a saját miniszterelnök-jelöltjük is azt mondta, hogy ő látta a pelenka áfájának a csökkentésekor, még a korábbi Orbán-kormány idején, de az is a kereskedőknél landolt. Önök tehát nagyon mást beszélnek, tisztelt képviselő úr, és nagyon mást mondanak.

De ha meghallgatjuk az önök árnyékkormányának gazdasági árnyékminiszterét, Dávid Ferencet, ő sem beszél másról, mint arról, hogy nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondja, hogy a munkások nevében beszél, és néha azért haragra gerjed. Hát, amikor ilyet hall a baloldal a saját oldala árnyékminiszterétől, hogy ne legyen benzinárstop, ne legyen élelmiszerárstop, hanem inkább az emberek vásároljanak kevesebbet, akkor nem gerjed haragra? És ha haragra gerjed, miért fojtja vissza ezt a haragját? Miért simul bele abba a közegbe, amely bólogat erre az árnyékminiszterre, és nem szólalnak föl ellene, tisztelt képviselő úr? Azt hiszem, mégiscsak hitelesebb lenne, hogyha ilyenkor is felszólalna, és nem csak akkor mond szép szavakat, amikor a kormányt igyekszik ostorozni.

Önök, tisztelt képviselő úr, a rezsicsökkentést sosem támogatták, mindig ellenezték. A legkülönfélébb jellemzőket mondtak rá, néha kommunizmusnak mondták, néha hülyeségnek mondták, fenntarthatatlannak, sok minden másnak, valamit viszont mindig támogattak, és azok a szankciók; azt mondják, hogy működnek. Ma legalább négyszer hallgattuk végig itt a parlamentben önöktől, hogy a szankciók működnek, miközben a magyar emberek a mindennapjaikban látják a háborús árdrágulást, a szankciók miatti árdrágulást. Itt teljes mértékben mintha egy másik országból küldték volna az önök beszédét, mintha fordítógépek lennének csak önök, ahogy egy másik szöveget magyarul elmondanak a magyar parlamentben, itt a mai napon is legalább négyszer azt mondták, hogy a szankciók működnek, sőt egyes pártelnökök, pártvezetők szigorú szankciókat követelnek, azt mondják, végre kell hajtani, és nagyon helyesek ezek a szankciók.

Márpedig ezek a szankciók sodorták nagyon nehéz helyzetbe Magyarországot is, és Magyarország az egyetlen olyan kormányzat, amely ilyen mértékben, havi 181 ezer forinttal segíti a családokat, hogy a háború és a szankciók miatti rezsinövekedés ne legyen érezhető a mindennapok életében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)