Felszólalás adatai

Felszólalások:   145-160   161-176   177-178      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2032. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

(20.00)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ahogy már korábban elhangzott e Ház falai között, szeptember 18-án sikeresen lezárult egy több hónapon át tartó nehéz, ugyanakkor rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között, mindez az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus keretében. A magyar kormány az elmúlt időszakban az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekedett, amelynek érdekében több javaslatot is a tisztelt Ház elé terjesztett. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó törvényjavaslat is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a Bizottsággal kialakított kompromisszumos megoldásokat ülteti át a magyar jogrendszerbe. Ennek értelmében a törvényjavaslat módosítaná a 2022. november 1-jén hatályba lépett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átmeneti rendelkezéseit, valamint a vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatvány egyes tartalmi elemeit. Ezt követően új feladatkörrel ruházná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot annak érdekében, hogy hatósági jogkörben ellenőrizhesse a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való vagyonnyilatkozatok közzétételének teljesítését. Továbbá a törvényjavaslat rögzítené az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános, illetve nem nyilvános vagyonnyilatkozatok vonatkozásában.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítaná az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átmeneti rendelkezéseit. A korábban bevezetett szabályozás átmeneti rendelkezései szerint azon személyek, akik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezései alapján tesznek eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeiknek, a 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok szerint legelőször 2023. január 31. napjáig a 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint tesznek vagyonnyilatkozatot.

Az Európai Bizottság kérésének eleget téve a törvényjavaslat az újonnan bevezetett átmeneti rendelkezéseket úgy módosítaná, hogy a vagyonnyilatkozatot tevő személyek először január 31. napjáig a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint tennének vagyonnyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan azon átmeneti rendelkezések, amelyek a korábban hatályos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek továbbalkalmazásáról rendelkeztek, deregulációra kerülnének a kétszeres nyilatkozati kötelezettség elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat továbbá módosítaná az országgyűlési törvény 1. mellékletében foglalt vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványát is. Egyfelől a javaslat egyértelműsíti, hogy a vagyonnyilatkozat tekintetében nem kellene feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ, ugyanakkor ez alapján legfeljebb egy ingatlan feltüntetése mellőzhetővé válna. Másrészt elhagyásra kerülne a nyomtatványból a mezőgazdasági célú ingatlanokra vonatkozó külön táblázat, így a jövőben ezen ingatlanokról tételesen kell számot adni.

A törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel, amely alapján a hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. Az átláthatósági hatósági eljárás tovább erősítené a már létrehozott központi információs közadat-nyilvántartás felület által biztosított közadat-nyilvánosságot. A törvényjavaslat értelmében hatósági jogkörben történő eljárás során a hatóság hivatalból és bejelentés alapján járhatna el, illetve jogsértés esetében a jogsértés megállapítására, annak megszüntetésére való felhívásra. Amennyiben ennek a kötelezett az előírt 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, a hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult. Mindezekkel összefüggésben a törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 2011. évi CXII. törvény vizsgálati eljárása alól a központi információs közadat-nyilvántartás felületével összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kivonná, ekként bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az Európai Uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett őrködő Integritás Hatóság működésére vonatkozóan is tartalmaz kiegészítéseket a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében, az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint. Az átláthatóság elvének való megfelelés érdekében a törvényjavaslat rögzítené az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános, illetve nem nyilvános vagyonnyilatkozatok tekintetében.

A kormány továbbra is elkötelezett az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására. A törvényjavaslat bizottsági aggályokat hivatott orvosolni. Annak érdekében, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Mészáros Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. MÉSZÁROS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány egyértelmű célja az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítása és végrehajtása. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett vagyonnyilatkozat-tételi jogszabályok átmeneti rendelkezéseit. Ennek értelmében azon személyek, akik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezései alapján tesznek eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeiknek, a 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok szerint legelőször 2023. január 31. napjáig a 2022. november 1-jén fennálló állapot szerint tesznek vagyonnyilatkozatot. Deregulációra kerülnek azon átmeneti rendelkezések, amelyek a korábban hatályos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek továbbalkalmazásáról rendelkeztek, ezáltal megoldottá válik a kétszeres nyilatkozati kötelezettség elkerülése.

A javaslat másik lényeges eleme, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel. Az új feladatkörében eljárva a hatóság az átláthatósági eljárás keretében ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. E jogkörben a hatóság hivatalból, valamint bejelentés alapján 60 napos eljárási határidőben járhatna el. Jogsértés esetén annak megállapítására, megszüntetésére való felhívásra, valamint ha ennek a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult. A javaslat az infotörvény hatályos vizsgálati eljárása alól a felülettel összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kivonná, így bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekszik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mészáros Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik itt most előttünk, amelyről a vitát folytatjuk, amelynek az elméleti célja az lenne, hogy az egyes állami vezetők, beleértve országgyűlési képviselőket, minisztereket, kormányzati és állami hivatalok vezetőit, számoljanak be minél teljeskörűbben arról a vagyonról, amellyel rendelkeznek, illetve azokról a jövedelmekről, amelyeket ők megkapnak.

Miért is van egyáltalán erre szükség? Hogy is alakult ki? Mi volt a célja annak, hogy ez így kialakult? Az ok, hogy ezek az emberek olyan információk és olyan döntési helyzetek birtokában vannak, amelyek akár egyes cégek, cégcsoportok, erőforrások, erőforrások felett rendelkezők érdekeit szolgálhatják, és ne legyen ezeknek a helyzeteknek olyan eredménye, hogy valaki anyagi előnybe hozza ezt a bizonyos döntéshozó kört, vagy ha igen, akkor az derüljön ki, legyen eljárás, tehát legyen egyfajta ellenőrzése ennek a bizonyos bevallásnak vagy vagyonállapotnak, és ha az eltér a magyarázhatótól  illetve legyen ez az egész nyilvános, hogy a nyilvánosság erejével lehessen kikényszeríteni azt, hogy ezek a döntéshozók ne fogadjanak el, mondjuk, kenőpénzt, ne váljanak korrupttá, és hasonló helyzetek ne fordulhassanak elő.

Szerintem egyikünk sem vitatja azt, hogy még a mai Magyarországon is egy általános elvárás, társadalmi elvárás az, hogy ezeknek az állami vezetőknek, képviselőknek, hivatalok vezetőinek a vagyona, vagyongyarapodása, jövedelme átlátható legyen, és így tegyük lehetővé azt, hogy ne befolyásolhassa őket senki, és ne kaphassanak extrajövedelmet, pénzt azért, amit ők tesznek.

Az alapkérdésben tehát, azt gondolom, hogy tud lenni egyetértés. A probléma a következővel, a konkrét javaslattal van; az államtitkár úr egy másik törvény kapcsán ma délelőtt meghallgatta ezt már tőlem. A helyzet az, hogy egy pillanatig nem hihető, hogy a Fidesz ebben az ügyben úgy jár el, ahogy egyébként egy felelős kormány egy demokráciában eljárna, vagyis hogy érzékeli, hogy egy terület, egy működés nem úgy történik, ahogy az egyébként ildomos lenne, ahogy az az állampolgárok javára válna, ahogy azt a szavazók szeretnék; például érzékeli azt, hogy az állami vezetőknek a jövedelem-, illetve a vagyonbevallása nem tökéletes, hiba csúszik bele, kikerülhető, megkerülhető, és ezért javaslattal él, hogy hogyan lehessen ezeket a hibákat kiküszöbölni, hanem az történik ebben az ügyben is, mint oly sok ügyben az elmúlt hetekben, hogy egyáltalán nem azért, mert a Fidesz bármilyen módon egy jobb országot szeretne teremteni, bármilyen módon azt szeretné, hogy jobban működjön ez az ország, azaz például ebben a konkrét ügyben kisebb legyen a korrupció, ne legyenek korrumpálhatók államtitkárok, miniszterek vagy állami vezetők, nem ezért cselekszik a Fidesz, hanem csak és kizárólag azért, mert az Európai Unió számára vállalt bizonyos dolgokat, kényszerből vállalt bizonyos dolgokat azért, hogy az európai uniós források újra jöhessenek Magyarországra. Itt tehát semmiféle olyan magasztos cél nem vezeti a kormányt, illetve a Fideszt, hogy ezt a helyzetet, amely a vagyonnyilatkozatok terén van, rendbe tegye, és egy átlátható, világos, korrupciómentes Magyarországot teremtsen. Hát, egy fenét!

És hogy miért gondolom ezt, hogy nem vezeti semmilyen őszinteség ebben a kormányt, ezt nemcsak az elmúlt 12 év átélése és tapasztalata mondatja velem, hanem már azzal kezdem, hogy minek hívja ezt a törvényt a kormány; úgy indul, hogy az Európai Bizottság kérésére javasolja ezt és ezt és ezt a kormány. Tehát véletlenül sem a saját céljai érdekében, mint amit mondtam, véletlenül sem egy jobb ország megteremtése érdekében jön ezzel a javaslattal ide a Fidesz, illetve a kormány, hanem csak azért, hogy az uniós források miatt Brüsszelnek megfelelő lépéseket tudjon bemutatni.

De továbbmegyek, ugyanezt a helyzetet alapozza meg, ha egy picit historikusan megnézzük, hogy mi történt a vagyonnyilatkozatok terén. A „historikusan” tipikusan azt szokta jelenteni egy ilyen esetben, hogy akár évtizedekig megyünk vissza, hogy bármiféle történést el tudjunk mondani, de hát itt nem kell évtizedekig visszamenni, hát csak ami ebben az évben történt a vagyonnyilatkozatok, az országgyűlési képviselői, állami vezetői vagyonnyilatkozatok terén, az, ha egy jobb napom van, azt mondom, komédia, ha rosszabb, azt mondom, hogy tragédia, de mindenképpen tanulságos, és mutatja azt, hogy a Fidesz mennyire semmilyen módon nem akarja tisztába tenni ezeket a dolgokat, semmilyen módon semmilyen lépése nem őszinte ezen a téren.

Ugye, úgy indultunk, és még ez a ciklus is úgy indult a 2022. áprilisi választások után, hogy volt egy nagyjából évtizede, több mint egy évtizede változatlan vagyonnyilatkozat-forma. Ennek is megvoltak a maga árnyoldalai, egyáltalán nem állítom, hogy ez maga volt a tökéletesség. Egyébként mi, ellenzéki képviselők is tettünk az elmúlt 12 évben erre vonatkozó javaslatokat a javítás szándékával; biztosan emlékeznek fideszes képviselőtársaim, amikor Rogán Antal lakása hétről hétre mindig bővült egy ideig, és ez azért derült ki, mert a vagyonnyilatkozatát kénytelen volt bemutatni, nyilvánosságra hozni, majd módosítani többször. De biztosan emlékeznek azokra a történetekre is, amikor fideszes miniszterekről derült ki, hogy a gyermekeikre íratták a vagyontárgyaikat azért, hogy így elkerüljék azt, hogy a nyilvánosság előtt kelljen megvédeni, hogy hogy van nekik annyi földterületük vagy olyan típusú vagyontárgyaik. Szóval a korábbi, az eredetileg vagy az elmúlt tíz évben létező vagyonnyilatkozat sem volt maga a tökéletes alkotás, sok civil szervezet is kifogásolta ezt, például azt, hogy nem kereshető formában digitalizálja azokat  mondjuk azt, hogy tudatosan  az Országgyűlés Hivatala, ezért aztán nehezen feldolgozhatók, vagy például azokat a kiskapukat, amelyeket egyes képviselők esetleg meg akartak találni, hogy elrejtsék a vagyonukat, meg lehetett oldani ebben, és ennek majdhogynem szakirodalma van már a sajtóban. De a lényeg az, hogy mégiscsak volt egy olyan sok tíz oldalas formanyomtatvány, amelyet minden állami vezetőnek  beleértve a kormányzati képviselőket és az országgyűlési képviselőket is  ki kellett töltenie úgy jövedelemről, mint vagyontárgyakról, mind ingatlanokról, mind ingóságokról teljeskörűen. Ez volt nyárig.

Nyáron a Fidesz módosította ezt a javaslatot, mindannyian emlékszünk, úgy emlékszünk, hogy még elő sem kell keresni a Parlamenti Naplóban, hogy ki mit mondott, hiszen mi magunk voltunk itt, ugyanezt a vitát folytattuk le, emlékszünk a saját meg az ellenfeleink mondataira is, de az történt, hogy a Fidesz ezt a bizonyos 18-20 oldalas részletes vagyonnyilatkozat-formát kidobta, és berakott nagyjából egy sajtpapírt, amit vagyonnyilatkozatnak hívott. Semmi vagyont nem kellett igazából bevallani ott, teljesen üres, egy kiüresített forma lett rendszeresítve, amin tulajdonképpen csak azt kellett bevallani, hogy az elmúlt három évben milyen bevétele volt az illetőnek, amiből bizonyos értékhatár felett anyagi juttatása született. Semmilyen más ilyen típusú hatása nem volt. Akkor is tiltakoztunk, akkor sem szavaztuk meg, elmondtuk, hogy ez nem a rendszer tisztulását, hanem pont hogy a korrupcióra épülő fideszes rendszernek a valódi arcát mutatja meg. Természetesen a fideszes hatalmi gépezet azt elfogadtatta, életbe léptette.

Mi történt ezután? Beleszaladtak az Európai Unió által adott pofonba, abba, hogy most bizony ám az Európai Unió végre a sarkára állt, és azt mondta, hogy legyenek szívesek egy demokráciában demokratikusan működni, ennek része, hogy a korrupció ellen legyenek szívesek küzdeni. Értem én, hogy ez borzasztó nehéz a Fidesznek, amely ezt a rendszert, ezt a korrupcióra épülő rendszert megépítette és működteti, én teljesen világosan értem ezt, de mégiscsak kénytelenek voltak, rá lettek kényszerítve, hogy megint csak módosítsanak a vagyonnyilatkozatokon. Tehát  nagyjából két hónapra rá?  ismételten módosult a vagyonnyilatkozat, majdhogynem visszacsinálták azt, amit nyáron lerontottak; na, azért nem teljesen, mert ugyan visszalépés volt, jó irányba tett lépés volt, hogy bizonyos körben újra kellett a családtagoknak vagyonnyilatkozatot tenni, amit eltöröltek a nyáron, illetve a nyári szabályokban módosították azt a szabályt, hogy csak a változást kellett bejelenteni, nem pedig minden évben kellett vagyonnyilatkozatot tenni, és visszaállították az évenkénti, valamint a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Tehát igyekeztek korrigálni ebben a dologban.

(20.20)

De kiderült, ez sem elég, ezért most itt van előttünk egy újabb csomag, megint kell módosítani rajta, megint próbálkoznak azzal, hogy mi az, amit még az Unió elfogad úgy valósnak tűnő cselekedetnek, hogy egyébként az önök köreit nem annyira érinti. Próbálkoznak most is dolgokkal, például ez, hogy az egy darab ingatlan, amiben életvitelszerűen tartózkodnak, az kivehető az ingatlansorból ilyen értelemben. Semmilyen racionális magyarázata nincs ennek, hogy ennek miért kellene így lennie, de nyilván próbálkoznak, próbálják csökkenteni azt a listát, amit majd meg kell jeleníteni a kormánypárti fideszes nagyuraknak a hamarosan létrejövő vagyonnyilatkozatukban.

Tehát semmit nem javítottak meg az eredeti problémákból  az eredetin értem itt a fél évvel ezelőtti, nem tökéletesen működő vagyonnyilatkozat-tételi rendszert , ellenben az önök által okozott káosz, amit az elmúlt hónapokban tettek a vargabetűkkel, az most odavezetett, hogy most szültek egy ilyen hibrid, részben jó pontokat is tartalmazó, ugyanakkor tisztának nem nevezhető megoldást, ami itt fekszik előttünk.

A másik része ennek a javaslatnak ez a bizonyos átláthatósági hatósági eljárás, ami, ha jól értem, mindösszesen arról szól, hogy megnézik, hogy nyilvánosságra kerüle az az adat vagy az a nyilatkozat, ami elő van írva, hogy annak nyilvánosságra kell kerülnie. Hát, azért ez nem egy akkora feladat. Azt gondolom, hogy nagyjából ahány főt érint ez a bizonyos vagyonnyilatkozat-tétel, annyi kattintás körülbelül, hogy megtalálják a nyilvános oldalakon ezeket a vagyonnyilatkozatokat. Majd mégis odatelepítik az Adatvédelmi Hatósághoz. Nehezen érthető, hogy miért kellene odatelepíteni ennek az ellenőrzését. Nem is szerepel különösebb indoklás az anyagban erre, hogy erre miért lenne alkalmas az Adatvédelmi Hatóság.

Tudják, annak az Adatvédelmi Hatóságnak kellene bármit ellenőriznie, például a kormánypárti vezetők és képviselők vagyonnyilatkozata kapcsán  már annak nyilvánossága kapcsán , amely adatvédelmi hatóság a Pegasus-rendszer használatát a kormányzat részéről teljesen jogszerűnek találta, ellenben azok ellen az újságírók ellen, akik megírták ennek a részleteit, azok ellen viszont eljárást indított. Szóval, oda sikerül telepíteni egy ilyet, amelyet se meg nem magyaráznak, sem politikailag nem lehet magyarázni. Ó, dehogynem! Természetesen lehet. Hát, egy olyan szervhez kell telepíteni ennek az ellenőrzését, amely az önök fennhatósága alatt van.

A lényeg az, tisztelt képviselőtársaim, fideszes képviselő urak és államtitkár úr, hogy értem én, hogy nagyon igyekszik megfelelni a kormány az Európai Unió követelményeinek, és próbál mindent megtenni sokszor úgy, hogy kéthetente behoz ide újabb javaslatokat olyan törvényekhez kapcsolódóan, amit éppen most fogadtunk el, vagy nem olyan régen fogadtunk el, értem azt, hogy még kettőt próbál lépni, és próbálja kitapasztalni, hogy az Uniónak mi jó, de hadd mondjam azt, hogy az országot nem úgy irányítjuk, hogy éppen az Uniónak mi jó, hanem úgy irányítjuk, ami a magyar állampolgároknak és szavazóknak egyébként az érdeke. Az pedig biztos nem érdeke, hogy elhallgassuk azt, hogy a fideszes képviselő uraknak, a kormánytagoknak és a további állami vezetőknek, akiket egyébként a Fidesz választott és tett oda, éppen milyen vagyontárgyai, ingatlanai, ingóságai és hasonló jövedelmei vannak. Úgy kell ezeket közérdekűadat-igényléssel, sajtóban megjelenő cikkekből, illetve bizonyos oknyomozással kideríteni, mert semmilyen módon nem szeretné a kormány ennek a nyilvánosságát megteremteni. Ez derül ki ebből a javaslatból is.

Összefoglalóan tehát: jobb lesz ezzel a javaslattal a vagyonnyilatkozatok ügye Magyarországon? Nem. Tisztább lesz a közélet, mert átláthatóbb lesz az, hogy melyik állami vezető és melyik országgyűlési képviselő milyen vagyonnal és milyen jövedelemmel rendelkezik? Nem. Tehát akkor megszavazhatja a DK ezt a javaslatot? Nem, tisztelt uraim. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sebián-Petrovszki László képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már elöljáróban le kell szögeznünk, hogy Magyarország mindent megtett az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében. Az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő 17 pontos vállalását Magyarország határidőre teljesítette. A magyar Országgyűlés 2022 szeptembere óta e 17 pont teljesítésén dolgozott. Magyarország a múlt szombaton hivatalos levélben tájékoztatta a brüsszeli testületet az elvégzett munkáról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezen bevezető után engedjék meg, hogy néhány reflexiót tegyek Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak a vezérszónoklatára. Vezérszónoklatát a vagyonnyilatkozati, mondhatni, jogfejlődésre helyezte, hogy miképpen változott a vagyonnyilatkozat az elmúlt időszakban, akár az elmúlt egy évben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt kell látniuk, hogy Magyarországon európai szinten a legszigorúbb vagyonnyilatkozati törvények voltak. Ezt a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendelkezést Brüsszelből állandóan támadták. Azt mondták, hogy ez se jó, az se jó, semmi nem jó benne. Ekkor a magyar kormány úgy gondolta, hogy egy olyan előterjesztést terjeszt a tisztelt Ház elé, hogy ne legyen vita a jövőben Brüsszellel, ami teljesen megegyezik a brüsszeli vagyonnyilatkozattal, annak lényegében a fordítása, az adaptációja  és ez történt.

Ez történt, hogy ugyanazt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vezette be Magyarország az országgyűlési képviselőkre, mint ami Brüsszelben az európai parlamenti képviselőkre vonatkozik. Ez kiverte Brüsszelben a biztosítékot, hogy hogy képzeli Magyarország, hogy a magyar képviselőkre ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, mint a brüsszeli képviselőkre.

Tehát én úgy gondolom, hogy jó lenne véget vetni ennek a kettős mércének, és jó lenne, ha a képviselő úr is észrevenné azt, hogy Magyarország mindent megtesz, és mindig is mindent megtett az Orbán-kormány, a magyar jogállamiságért, és a jogállamiságot fejlesztette, de a kettős mércét mégse lehet hagyni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárással, kondicionális eljárással kapcsolatban viszont el kell gondolkodnunk azon, hogy könnyen túszává válhat az Unió a különböző politikai megrendeléseknek, így például az európai baloldal és az azt kiszolgáló magyar baloldal politikai megrendeléseinek, érdekeinek. Ezt pedig mindenképpen meg kellene előzni. Meg kellene őrizni ugyanis az Európai Unió egységét egy olyan időszakban, amikor Európa soha nem látott kihívásokkal áll szemben, ez különösen veszélyezteti. Magyarország elvárja partnerei szintén felelős európai hozzáállását, tehát hogy a Bizottság is bizony felelős hozzáállást tanúsítson, és végre olyan feladatokkal lehessen érdemben foglalkozni az Unióban, amelyek bizony az európai polgárok mindennapjait súlyosan érintik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átmeneti rendelkezéseit. Ennek értelmében az országgyűlési képviselőknek és mindazoknak, akik az OGY-törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozati kötelezettséggel tartoznak, 2023. január 31-éig újra vagyonnyilatkozatot kell tenniük a 2022. november 1-je napján fennállott vagyoni állapotuk szerint.

(20.30)

Sebián-Petrovszki László képviselő úr ezt is kifogásolta, hogy egyszer így van, egyszer úgy van. Megjegyezném, hogy az Európai Parlamentben négyévenként kell vagyonnyilatkozatot tenni. Egy ciklusban egyszer kell vagyonnyilatkozatot tenni, és amikor annak a vagyonnyilatkozatnak a tartalma módosul, akkor kell csak azt módosítani, kiegészíteni.

Ezt vezettük be Magyarországon is, de valamiért az Európai Bizottság ezt megint csak kifogásolta, hogy ez nem jó, bár náluk egy ciklusra kell vagyonnyilatkozatot tenni, de nálunk akkor is évente tegyenek a képviselők vagyonnyilatkozatot. A törvényjavaslat egyidejűleg módosítja az Ogytv. 1. mellékletében foglalt vagyoni, jövedelmi, gazdasági érdekeltségi vagyonnyilatkozat formanyomtatvány második értelmező lábjegyzetét is akként, hogy a tárgybeli nyilatkozat A) rész 1. címe tekintetében nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ, ugyanakkor ez alapján legfeljebb egy ingatlan feltüntetése mellőzhető. Másrészt elhagyásra kerül a nyomtatványból a mezőgazdasági célú ingatlanokra vonatkozó külön táblázat. Megint azt tudom mondani, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a brüsszeli képviselőknek meg lényegében semmilyen ingatlanról nem kell ilyen tételes bevallást tenniük, hanem csak az értékéről, az általuk megbecsült értékről kell egy nyilatkozatot tenni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat továbbá a NAIH-ot új feladatkörrel ruházná fel, amely alapján a hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében, hatósági jogkörben eljárva ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. A hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján járhatna el, jogsértés esetén pedig nemcsak annak megállapítására lenne lehetősége a hatóságnak, hanem a jogsértés megszüntetésére való felhívásra is. Ha pedig a kötelezettséget a jogsértő nem teljesítené, úgy a hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírságot szabhatna ki. A törvényjavaslat végül az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát rögzíti a vagyonnyilatkozat kapcsán.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar kormány a kondicionalitási eljárás eredményes lezárását preferálja; a jelen törvényjavaslat is ezt a célt segíti elő. A KDNP parlamenti frakciója ezért támogatja a 2032. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey Imre képviselő úr. Megadom a szót Dudás…  Vajda Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindjárt fogok beszélni a törvénytervezetről is, hogy mi a véleményünk ezzel kapcsolatosan, de elöljáróban azt a két gondolatot fogom ismét elmondani, amit ma már elmondtam egyébként, és minden olyan törvénytervezet vitájánál elmondom, mint egy megszakadt lemez, amelyek az Európai Unióval való megállapodás érdekében született módosítások.

Aki esetleg figyeli, az általam unos-untalan  már megszakadt lemezként  elismételt gondolat a következő. Az első gondolatom az, hogy egyetértünk abban, hogy az Európai Uniótól nekünk járó pénzek járnak nekünk, ezek járnak nekünk, szerződés alapján nekünk járó pénzek, és ezeknek meg kell érkezniük. A véleménykülönbség kettőnk között az, hogy önök azt gondolják, hogy a kormánynak jár, és maguknak jár, mi meg azt gondoljuk, hogy a magyar embereknek, a hazánknak járnak ezek a pénzek.

És amikor államtitkár úr a bevezetőjének a végén azt mondja, hogy kéri ennek a törvénytervezetnek a támogatását a mi részünkről, hogy megérkezzenek ezek a pénzek, akkor jelzem, hogy ez egy olyan csapda, amelybe én a magam részéről biztosan nem sétálok bele. Éppen azért küzdünk mi önök ellen, hogy megérkezzenek ezek a pénzek, hogy a magyar hazánk, a mi hazánk, a magyar emberek felé érkezzenek meg ezek a pénzek.

Tökéletesen elfogadjuk azt, hogy a Brüsszelben ülő döntéshozók nem akarják odaadni ezeket a pénzeket, amíg egy olyan kormány uralkodik hazánkon, amely ezeket ellopja, és legalább garanciákat szeretne arra, hogy ezeket a pénzeket valóban a magyar emberek érdekében használják fel.

Tehát az első állítás, amit szeretnék, hogy nagyon az eszükbe véssenek, hogy mi azt szeretnénk, hogy ezek a pénzek Magyarországnak érkezzenek meg, és nem önöknek  ez a véleménykülönbség köztünk. Mi azért küzdünk, hogy a magyar emberekhez érkezzenek meg, és a brüsszeli döntéshozók pedig próbálnak kicsikarni önöktől valamilyen engedményeket, hogy legalább ne legyen az, hogy ebből minden fillért ellopnak.

És itt rátérek a másik alapgondolatomra, ami minden ilyen törvénytervezetnél felmerül bennem, hogy ennek a javaslatnak az a címe, hogy: „Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról”. Tehát önök a törvénytervezet címében annyit mondanak, hogy azért akarják ezeket a módosításokat, hogy megszülessen a megállapodás.

Önök nem kérnek tőlem tanácsot, hogy hogyan alkossanak törvényeket, ez nekem időnként rosszulesik, de most mégis teszek önöknek egy javaslatot  már többször megtettem ezt , hogy ne ismerjék azt be egy törvénytervezet címében, hogy önök ezeket csak kényszeredetten teszik.

Az én javaslatom az lenne, hogy ilyenkor, amikor az Európai Bizottsággal való tárgyalásoknál felmerül valamilyen elvárás az Európai Bizottság részéről, hogy miket módosítsanak, akkor, hogy is mondjam, nem akarom félreérthetően mondani, hátulról, kicsit titokban csempésszék be valamilyen törvénybe, egy salátatörvénybe, minthogyha önök pont erre gondoltak voltak, minthogyha önök pont így akarnának módosítani a konkrét esetben, mondjuk, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályozásokat. Ne így, szemből deklarálják hangosan, hogy mi ezt csak azért tesszük, hogy megszülessen a megállapodás, és jöjjön a pénz. Szerintem ez egy borzasztó rossz hozzáállás, amikor azt hangsúlyozzák, hogy önök ezt maguktól nem akarnák, csak rákényszerítik önöket, és ezért összeszorított foggal csinálják ezt titokban. Szóval, ez a két általános gondolatom az ilyen típusú törvényeknél.

És hogy rátérjek konkrétan ennek a törvénytervezetnek a kritikájára vagy a tartalmi észrevételeimre. Hát, önök itt valóban tesznek valamennyi engedményt, hiszen nem léptetik életbe azt az egyébként nyáron elfogadott, vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályozást, amely alapján teljesen követhetetlenné vált volna a kötelezettek vagyoni helyzete, hiszen ha gyakorlatilag az lett volna, akkor semmilyen konkrét személyes vagyonról nem kellett volna beszámolni, csak ikszelgetni az űrlapon, ahogy egyébként ez történt is, az egyes kategóriák mellett.

Ugyanakkor, és itt van egy fontos „ugyanakkor” szerintem, ez a javaslat is szűkíti a vagyoni helyzet teljes megismerését, mert az említett kiskapuk éppen arra szolgálnak, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése inkább nehezebbé, mintsem könnyebbé váljon. Amikor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot meg az Integritás Hatóságot  tudják, az Integritás Hatóságot, amelyet önök nem mernek antikorrupciós hatóságnak hívni  új feladatkörökkel és jogosultságokkal ruházzák föl, ez sem fogja elősegíteni véleményem szerint a vagyonosodás tényleges átláthatóságát. Ezektől a kormánypártok által életre hívott testületektől nyilvánvalóan nem várható a kormányzati korrupció elleni hatékony küzdelem.

Ez a javaslat, mint a bevezetőmben az előbb mondtam egypár perce, minden tekintetben, és önök ezt deklarálják is, csak az Európai Bizottsággal történő megállapodás elérését célzó látszatintézkedéseket jelent. Az eddigiekhez képest valójában semmilyen új garanciát nem tartalmaz a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében a vagyonosodás átláthatóságára vonatkozóan, amely az eljárás legfőbb célja lenne. Még egyszer hangsúlyozom: a mi célunk az, hogy megérkezzenek ezek a valóban nekünk járó pénzek, de a hazám állampolgáraihoz, a magyar emberekhez érkezzenek meg, ez a célunk.

Mindezekkel együtt a mi frakciónk a törvényjavaslatról való döntéshozatal során tartózkodó álláspontot fog képviselni. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vajda Zoltán képviselő úr. Akkor most adom meg a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Szinte minden hozzászóló, ha nem is azzal kezdte, de elmondta a felszólalásában az előttünk lévő törvényjavaslat címével kapcsolatos kritikáit.

(20.40)

Nem akarok senkit ismételni, de engedjék meg nekem is, hogy kitérjek erre talán itt a legelején. Nem tudom…  nyilván nem akarok önöknek törvényalkotási javaslatokat tenni, számos esetben fordulunk különböző témákkal a tisztelt Ház irányába, de a tárgysorozatba vételnél mindig elbukik, így pusztán csak jó tanácsként mondom.

Bizonyára önök is gondolják és látják, hogy azért finoman szólva is álszent és átlátszó, ha úgy kezdenek egy törvényjavaslatot, hogy „az Európai Bizottság kérésére”. Azt valahogy úgy kellene kezdeni, hogy a korrupció megszüntetése és az átláthatóság védelmének érdekében. Nyilván itt még jó pár jelzőt ide lehetne tenni, és ennek a törvénynek és ennek a törvényi módosításnak ez kellene hogy legyen a célja. Ezeket a lépéseket nem az Európai Bizottság miatt kell megtenni, akkor már régen rossz. Maga az értékrend és az értékrendszer rossz, ha eddig úgy gondolták, hogy minden rendben van, de ha az Európai Bizottság úgy kéri, akkor változtassunk rajta. Nem, ezeknek eleve úgy kellene működni, hogy átláthatóak legyenek, és a korrupciót üldözzék.

Egyébként még annyit hadd tegyek hozzá, hogy folyamatosan az Európai Uniót szapulják, folyamatosan Brüsszelt szapulják, de 8-10 milliárdért, nem tudom pontosan hány forintért teliplakátolják az országot, hogy milyen bombák vannak, 8-10 milliárdért nemzeti konzultációban szapulják az Európai Uniót, jelen törvényjavaslatok értelmében meg szeretnének neki felelni, és várják a forrásokat. Szeretnék itt csatlakozni az egyik képviselőtársam által elmondottakhoz, hogy megszavaztunk minden egyes, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében elénk tett törvényjavaslatot azért, mert Magyarországnak és a magyar embereknek erre szükségük van; nem azért, mert a magyar kormánynak szüksége van rá, és ne ő használja föl, hanem használja úgy, hogy a magyar emberek érvényesüljenek és lássák ennek a pozitív hozadékát.

Számos alkalommal zajlottak már viták itt a tisztelt Házban a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert illetően, amely leginkább témája az elénk terjesztett törvényjavaslatnak is. A Jobbik számtalanszor hangsúlyozta már, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas a kitűzött célok elérésére, továbbá megindokoltuk azt is, hogy miért nem, valamint arra nézve is megfogalmaztuk a szakmai alapokon nyugvó, nagyobb átláthatóságot célzó javaslatainkat, hogy milyen módon lehetne a rendszer hiányosságait és hibáit kijavítani, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásokba és a politika egészébe vetett közbizalmat növelni, a közélet tisztaságát elősegíteni.

A rendelkezésre álló időben erre való tekintettel nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni és az általunk korábban szorgalmazott technikai megoldásokba újfent belemenni, de egy-két témára azért hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét.

A vagyonnyilatkozati rendszerhez sajnálatosan sokadszorra kell hogy hozzányúljunk. Sajnos sem ez, de az ezt megelőző szabályok sem voltak alkalmasak arra, hogy a visszaélésnek elejét vegyék, hiszen a jogrendszer egészét tekintve hordoz súlyos ellentmondásokat magában. Egyszerűen nem lehet komolyan venni a rendszert. Nem kell messzire mennünk, gondoljanak bele, Völner Pál a vagyonnyilatkozata szerint több millió forinttal lett szegényebb 2021-ben. A vagyonnyilatkozata alapján! De hol van a korrupcióból zsebre tett, azóta nyomozási iratokban is szereplő 83 millió forint? Bizonyára államtitkár úr mint igazságügyi államtitkár sokat tudna erről mondani, valószínűleg a nyomozásra való tekintettel nem fog, de menjünk is tovább! Látható tehát, hogy eddig nem sikerült átlátható, visszatartó erejű, szankciórendszert is tartalmazó megfelelő rendszert kialakítaniuk a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer kapcsán.

Térjünk rá a javaslat másik érdemi részére! A miniszterelnök-helyettes által benyújtott és az igazságügyi miniszter asszony által előadott javaslat sok más mellett a következőket rögzíti. Idézem: „A javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel, amely alapján a hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében, hatósági jogkörben ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartási felületen való közzététel teljesítését.” A hatósági jogkörben a hatóság hivatalból és bejelentés alapján 60 napos eljárási határidőben járhatna el, illetve jogsértés esetében a jogsértés megállapítására, annak megszüntetésére való felhívásra, valamint ha ennek a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult.

Mindezekkel összefüggésben a javaslat az infotörvény hatásvizsgálati eljárása alól, figyelemmel az új hatósági eljárásra, a felülettel összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kívánná, ekként bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni.

Üdvözöljük ezt a szakaszt, hiszen pontosan ezen falak között hangzott el a részemről az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az infotörvény módosításáról szóló vitában, hogy reméljük, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működésére létrehozott közadattárral ellentétben ez a rendszer használható lesz az adatgazdák és az adatigénylők számára is, nem csak egy jogszabályhely lesz, amivel letudjuk az EU-s kötelezettséget.

A Jobbik mindig is az átláthatóság pártján állt, és hiszünk abban, hogy az információhoz való hozzáférés alapvető jog egy demokratikus jogállamban. A Fidesz, illetve konkrétan az általuk vezetett hatóságok, hivatalok, állami cégek azonban sokszor gátjai voltak a közérdekűadat-igénylések teljesítésének. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint veszélyhelyzetben az adatkezelőnek nem 15 napon belül kell válaszolnia, hanem 45 napon belül, amely 45 nappal meghosszabbítható. Ezt a szabályt ugyan megszüntetik december végén, de ezzel a szabályozással évekig hátráltatták a közérdekűadat-igényléseket, a rendelkezésre álló 90 napot az adatkezelők általában, sok esetben indokolatlanul teljesen kihasználták, és ekkorra már aktualitását is vesztette akár az adatigénylés.

Pontosan az ilyesfajta lépések, a magyar demokratikus jogállam biztosítékainak, a fékek és ellensúlyok rendszerének szisztematikus felszámolása az, ami miatt az Európai Unió rossz szemmel néz most hazánkra, valamint az előbbiekből egyenesen következő, az önök által abszolút módon csúcsra járatott és a napjainkra már Romániát is messzemenően megelőző korrupció.

S akkor engedjenek még meg a végére egy utolsó gondolatot! Vejkey képviselőtársam említette és hasonlította össze az Európai Unió képviselői által kötelezően kitöltendő vagyonnyilatkozati rendszert és a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. Csak annyit pontosítanék rajta, hogy amennyiben egy ciklusban kell egyet tenniük, akkor ötévente kell ezt megtenniük, de nyilván ez teljes mértékben részletkérdés. De azt gondolom, hogy nem is ez a hiba, de nem is itt kell néznünk a különbséget.

Gondoljanak bele, hogy elképzelhetőe, mert véleményem szerint igen, hogy egy olyan rendszerben, ahol van egy Európai Ügyészség, van egy felügyeleti szerve, vannak szervei, akik folyamatosan üldözik a korrupciót, hogy ott egyébként is átlátható módon dolgoznak és gazdálkodnak, mondjuk, akár a képviselők (Zsigó Róberthez:), bármennyire is nevetséges ez a képviselőtársam számára, tehát ott esetleg lehet, hogy egy egyszerűsített vagyonnyilatkozat-tétel is elég, ahol üldözik a korrupciót, de az ennél sokkal bonyolultabb is kevés, ahol meg elvárják. Talán ez lehet a különbség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Zsigó Róbert közbeszól.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dudás Róbert képviselő úr. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még mielőtt elfelejteném, néhány kérdéssel kezdeném. Jól értem, jól értjüke, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra vonatkozó külön táblázat megszűnik, de ettől függetlenül az eddig megismert formátumban, tehát az augusztus előtt megismert formátumban számot kell adni a mezőgazdasági célú ingatlanokról? (Dr. Répássy Róbert bólint.) Tehát nem arról van szó, hogy ami termőföld vagy erdőművelési ág, akkor azt ugyanúgy, mint a közeli hozzátartozókkal közösen használt házat vagy lakást, nem kell feltüntetni; föl kell tüntetni, csak más, már a korábbi években megismert formátumban. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Jó, akkor jól értettem, köszönöm.

Nos, legalább harmadszor foglalkozunk ebben a 2022 májusában indult ciklusban ezzel a kérdéssel.

(20.50)

Kezdődött azzal, hogy a nyári szünet beállta előtti, ha jól emlékszem, utolsó zárószavazás alkalmával bevezettek egy szinte semmit nem érő, szinte jelképesnek tekinthető rendszert, amely jövedelemsávok szerint viszonylag széles sávokban meghatározva egy 1-től 5-ig terjedő kategóriaskálán kellett számot adni jövedelemről, vagyonról és minden, önök által lényegesnek tartott körülményről.

Aztán jött az Európai Bizottsággal való megegyezés hosszú, rögös, kátyús útja és folyamata, aztán gyakorlatilag visszaállították úgymond az eredeti állapotot, csináltak egy ilyen in integrum restitutiót e tekintetben, és visszaállt a számításaim szerint 2014-től hatályos szabványok és előírások szerinti rendszer, majd ennek most egy kisebb mérvű finomítása, módosítása van előttünk. Hát, valljuk be őszintén, kevesebb mint fél esztendő alatt ez sok mindennek tűnik, de átgondolt stratégiának semmiképpen sem.

Azzal együtt, hogy ha most nagyon őszinték akarunk lenni, akár mondhatom ezt azoknak is, akik rövidebb ideje ülnek itt, ebben az Országgyűlésben, mondhatom azoknak is, akik már politikai veteránoknak számítanak, hogy gyakorlatilag a felszín kapargatása bármilyen típusú formanyomtatványon megtett vagyonnyilatkozat. A leghatékonyabb eszköz, ha tetszik, ha nem, nem az Adatvédelmi Hatóság meg az információszabadsággal kapcsolatos szabályok, még csak nem is a parlament.hu-n való közzététel, hanem az élelmesebb magyar újságírók, legyenek azok baloldaliak, vagy jobboldaliak, azok, akik értik és tudják, hogy hogy kell utánanézni legális körülmények között egy képviselő vagy egy állami vezető vagyonának. Konkrétan a honlapra kitett vagyonnyilatkozatból túl nagy botrány még nem robbant ki, a leghanyagabb képviselőket leszámítva nem sokan szaladtak bele ilyen jellegű botrányokba, ami Rogán Antalnak például sikerült egyébként, mert ő annyira felületes volt, annyira nem tartotta fontosnak, vagy annyira a törvények felett érzi már saját magát, hogy többször is pontatlan nyilatkozatot közölt a 2014-18-as ciklusban.

Igazából az újságírókon kívül egy lényeges eszköz lenne, aminek persze pontosan körülírt szabályait kellene megalkotni, ez a vagyonosodási vagy vagyonvizsgálati rendszer lehetne, amelyet négyévente egyszer lenne érdemes elvégezni országgyűlési képviselők, állami vezetők és egy jól meghatározott, pontosan körülírt személyi kör vonatkozásában. Hiszen ez tudna igazából választ adni arra, hogy a képviselőknek, állami vezetőknek a legális jövedelmükkel arányos, annak megfelelő a vagyongyarapodásuk, avagy azt gyanús mértékben meghaladja, és ebben az esetben, ha más nem, legalább adóügyi vagy adópolitikai következményei lennének az aránytalanul magas vagy nagy vagyongyarapodásnak.

Lehet akár az augusztusban bevezetett formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot tenni, meg lehet az új vagyonnyilatkozaton, be lehet vallani a közös életvitelszerűen használt lakóingatlant, vagy éppen azt pont ki lehet belőle hagyni, mindig csak a felszínkapargatás van. Ebben sajnos Brüsszel is élenjáró, több fontos kérdésben látszatmegoldásokat alkalmaz. Íróasztalfiókoknak meg a szekrények polcainak gyártanak és gyártatnak különböző szabályzatokat, de a gyakorlati használhatósága a nullához közelít, vagy még a nullát sem éri el, hogy így fogalmazzak.

Például ezek a 32 éve feloldhatatlan anomáliák vezetnek oda  csak hogy személyes példát mondjak , hogy az a furcsa és rendkívül meredek helyzet áll elő, hogy például személy szerint a kimutatható és általam abszolút őszintén bevallott vagyon és jövedelem alapján személy szerint én vagyonosabb képviselőnek vagy politikusnak számítok, mint az önök kormányának több minisztere, ami azért, valljuk be őszintén, tényleg nagyon kemény. Én őszintén bevallom, amim van. Borzasztóan sok pótlapot kell, főleg a mezőgazdasági ingatlanokhoz hozzátenni, meg is szoktam kapni a kritikákat, főleg a felkészületlen újságíróktól.

Ez is veszélyes tud lenni, hogy ha egy újságíró csak azt hiszi, hogy ért hozzá, aztán még arra sem alkalmas, hogy mondjuk, egy mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan, osztatlan közös tulajdonú ingatlan összes területe és a képviselő tulajdonában álló résztulajdon alapján a négyzetméterre pontosan ki tudja számítani, hogy az adott tulajdoni hányad vagy résztulajdon milyen területet fed le. Ebből adódhatnak akár sok száz hektáros eltérések. Vagy amikor olyanokat közölnek, hogy adott képviselőnek 29, 30 vagy negyvenvalahány ingatlana van, csak azt nem veszik figyelembe, hogy akár egy legelő, vagy erdő művelési ágú területnél ha az adott képviselő ugyanabban a területben négyszer, ötször négy-öt különböző szerződés alapján szerzett kétségkívül egyre nagyobb tulajdoni hányadot, az nem azt jelenti, hogy 4-5-6-8-10 ingatlana van. Az azt jelenti, hogy abban az adott ingatlanban több szerződéssel jut hozzá értelemszerűen egyre növekvő mennyiségű tulajdoni hányadhoz, de a kettő nem ugyanaz. Az egyik alkalmas a közvélemény hergelésére, a másik meg megmutatná a valóságot.

Gyakorlatilag az, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek, most legyünk őszinték, képviselőtársaim, mennyi készpénze van, a közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak, a nem közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak, vagy olyanoknak, akik fizikailag, életvitelszerűen közös háztartásban élnek, csak más állandó lakóhelyre vannak bejelentkezve  szinte lehetetlen a nyomára akadni. A bankszámlákon lévő összegeknek már a nyomára lehet akadni, mondjuk, egy vagyonosodási vagy vagyonvizsgálati eljárás keretében. Ott már bizony  akár devizaszámla, akár forintszámla, folyószámla vagy megtakarítási számla , a digitális világban kitörölhetetlen nyomai vannak egy-egy ilyen típusú vagyongyarapodásnak.

Annak őszintén szólva, hogy ebbe az egész szabályozásba most, ami itt előttünk fekszik, beviszünk egy százezer forinttól húszmillióig tartó bírságelemet, jól hangzik, de megint nem túl sok értelmét látom, mert ha jól akarom érteni vagy jól értem az önök szándékát, akkor gyakorlatilag a képviselők esetében a parlament.hu-n való közzététellel a teljes nyilvánosságra hozatal vagy nyilvánosság elé tárás automatikusan megtörténik. Kevésbé látom értelmét egy ilyen pluszelemnek. Ez megint a szabályzat szabályzatának a szabályzata, ez az európai, brüsszelita és sokszor sajnos magyaros önsorsrontásnak meg a felesleges adminisztrációnak a sokszorosan minősített esete.

Ugyanakkor egy nagyon fontos, régi mi hazánkos javaslatot nem akarnak magukévá tenni, pedig véleményem szerint semmilyen jogot nem sért: az adott képviselő vagy vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett  akkor inkább így fogalmazok  állampolgárságának a közlése, hogy például a magyar állampolgárságon kívül kötődike más országhoz is, mert adott esetben ha valami, akkor ez nemzetbiztonsági kockázatokat vethet fel, főleg például komoly pénzügyi forrásokhoz kapcsolódó döntéshozó esetében, akár ha az Európai Unió másik tagállamának az állampolgára, vagy valamelyik tengerentúli ország állampolgára, és felelős tisztséget tölt be, akkor ennek bizony komoly gazdasági kockázatai lehetnek. Vagy vitás kérdésekben egy magyar-kanadai vagy egy magyar-amerikai egyesült államokbeli kettős állampolgár vajon melyik országhoz lesz lojális, melyik országhoz kapcsolódóan hoz bizonyíthatóan vagy kevésbé bizonyíthatóan szubjektív, elfogult alapú döntést?

Ennek bizony komoly kockázatai vannak, mint ahogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségen túlmenően már azon is megfontolást érdemlő lenne elgondolkodni, hogy kettős állampolgárokat, akik a magyar állampolgárságon kívül más állampolgársággal is rendelkeznek, kivéve a trianoni békediktátummal elcsatolt területekről származó honfitársainkat, akik akaratuk ellenére lettek más ország állampolgárai, odaengedünke felelős állami vezetői tisztségekbe, amelyek felsorolását nyilván valamilyen politikai konszenzus alapján lehetne meghatározni, hogy mennyire szűkre vagy tágra szabjuk azt a kört, ha egy másik országgal való közjogi kapcsolat megléte esetén kizáró ok merülne fel.

Nem túl távoli példa, gyakorlati példa Márki-Zay Péter esete, aki  ha jól tudom  kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Hogy aztán ezt a kanadai állampolgárságot  ő hosszú ideig az Egyesült Államokban élt  hogyan, milyen módon szerezte, esetleg valami  nagyon enyhén fogalmazva  ottani speciális közigazgatási vagy speciális igazgatási szerv furcsa közbenjárásával ez összefüggésben állhate, az komoly kérdéseket vet fel. Nem azért mondom ezt, mert sok amerikai filmet láttam, és esetleg mély benyomást tettek rám bizonyos amerikai filmes élmények, hanem ezek valós kockázatokat, súlyos kockázatokat jelenthetnek.

Mindenesetre nagyon jó lenne már rögzíteni végre hosszú időre a vagyonnyilatkozat-tétel szabályait. Gondolkozzanak el azon is, tisztelt képviselőtársak, hogy akár a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatát ne csak a Mentelmi Bizottság őrizgesse, hanem adott esetben ennek a nyilvánosságra hozatala is megtörténhessen. Bár tudom, hogy ha most szívünkre tesszük a kezünket, önmagában ez sem egy túl erős ütőkártya, hiszen akkor azok, akiknek rejtegetnivalójuk van, majd a nem közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat fogják előhúzni a cilinderből.

(21.00)

Halál ellen nincs orvosság, és tisztességtelen hozzáállással is nagyon nehéz mit kezdeni a jogalkotás eszközeivel, ezért mondom én azt és mondja azt a Mi Hazánk Mozgalom, hogy egyedüli megnyugtató megoldás egy legalább négyévenkénti vagyonosodási vizsgálat lenne. Minden más véleményünk szerint a felszín abszolút felületes vagy a felületestől alig mélyebb kapargatását jelenti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti István képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek, ha lesz jelentkező. (Nincs jelzés.) De jelentkezőt nem látok, ezért az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki nyilván válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen olyan vitát folytattunk ma, amit ebben a félévben lefolytattunk már néhányszor, tehát nem először hallottuk ezeket az érveket. Úgy gondolom, hogy világos a törvényjavaslat célja, világos a kormány szándéka, hogy azokat az uniós forrásokat, amelyek járnak Magyarországnak, járnak a magyar embereknek, a Bizottság aggályait orvosló törvényjavaslatok vagy törvények elfogadása révén is hazahozzuk, és ezeket az uniós forrásokat megkapja Magyarország.

Azt, hogy hogyan fogja felhasználni Magyarország  önök pontosan tudják, hogy ez egy hosszú és előkészített folyamat pályázati rendszerben. Ebben a pályázati rendszerben, ma délután elmondtam, hogy most már minden egyes eurócentet nyolc-tíz hatóság fog vizsgálni, azok az új hatóságok is, amelyekről önök szkeptikusan nyilatkoztak. (Vajda Zoltán: Független!)

Tehát, tisztelt képviselő urak, elsősorban ellenzéki képviselő urak, azt tudom mondani, hogy megint azt a szándékot nézzék vagy a javaslatnak azt az előnyét nézzék, hogy ezzel a javaslattal, mind a vagyonnyilatkozatokkal, mind pedig az Integritás Hatóságra vonatkozó szabályokkal tisztább lesz a közélet, és a korrupció elleni küzdelmet szolgálják ezek a törvényjavaslatok. Tehát természetesen lehetne még tovább fokozni a korrupció elleni küzdelmet. Azt gondolom, hogy eddig is a kormány mindent megtett a korrupció elleni küzdelemben, eddig is minden jogi lehetőség (Vajda Zoltán nevet.) megvolt arra, hogy feltárják a korrupciós eseteket. Éppen az önök által oly sokat emlegetett sajnálatos igazságügyi minisztériumi eset is bizonyítja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, a törvények mindenkire vonatkoznak. Ezt a magunk részéről nagy tanulságként és igazságként a jövőre nézve is szem előtt tartjuk.

Ami pedig azokat az érveket illeti, hogy azért nem szavazzák meg, mert nem hisznek ezeknek a javaslatoknak, természetesen önök pontosan tudják, hogy önök nélkül is meglesz itt a parlamenti többség, önök nélkül is elfogadja az Országgyűlés ezeket a javaslatokat, de talán ha mégis részt szeretnének venni abban, hogy az ország megkapja a neki járó forrásokat, akkor fontolják meg az álláspontjukat, és inkább szavazzanak igennel.

Hozzáteszem, hogy ma délután volt már olyan ellenzéki párt, amely bejelentette, hogy minden fenntartás ellenére megszavazza ezeket a javaslatokat, mert ezek hasznosak az országnak, hasznosak az embereknek. Kérem szépen, hogy ezt tartsák szem előtt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   145-160   161-176   177-178      Ülésnap adatai