Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Kordás László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz. Bocsánat, tévedtem! Keresztes László következik. Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a technológiai és ipari miniszterhez: „Mikor cselekszik, és pontosan milyen lépéseket tervez a kormány az összeomlás szélére került víziközmű-ágazat megmentése érdekében?” címmel. Keresztes László Lóránt képviselő urat illeti a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt gondolom, abban nem lehet vita, hogy kritikus helyzetben van Magyarországon az ivóvízellátás jövője, kritikus helyzetben van a víziközműszektor. Mondhatjuk, hogy az ágazat gyakorlatilag az összeomlás szélére került.

Tudjuk, hogy már 2010 előtt is igen jelentős problémák voltak, ugyanakkor az elmaradó intézkedések és az elhibázott kormányzati döntések miatt rendkívüli mértékben nehezedett a helyzet. 2010 után duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközműrendszerben, ma már 22 százaléka a megtermelt ivóvíznek gyakorlatilag felhasználás nélkül elfolyik a rendkívül rossz állapotú csőhálózat miatt. Most már körülbelül 3000 milliárd forintra becsülik 15 éves távlatban a forráshiányt a karbantartási és a pótlási munkák tekintetében. 2017-ben a Megyei Jogú Városok Szövetsége válságosnak minősítette az ágazat helyzetét. Az elmúlt években nem láttunk érdemi intézkedést a kormánytól, helyette most egy zsarolási folyamatot indítottak el, amivel gyakorlatilag azt üzenték meg az önkormányzatoknak, hogy aki nem adja át a saját kezelésében, tulajdonában lévő víziközművagyont ingyen az államnak, a kormánynak, az nem kap segítséget.

Jó okunk van attól tartani, hogy mivel megoldási opciót nem kínál és forrást sem mutat fel a kormány, így gyakorlatilag nem is a megoldás a szándékuk, hanem egy nagyon fontos alapelvet felülírva valamiféle kiszervezésre készül a kormány. Nem látunk már évek óta szakmai koncepciót a kormány részéről, nincs igazából szakpolitikus, aki akár írásban, akár szóban az elmúlt időszakban válaszolt volna, nincs alkalmas koordinációs szerv, amely egy ilyen módon államosított hatalmas infrastruktúrát egyáltalán átlátna, nincs alapvető információ sem a minisztérium birtokában, hogy valójában mekkora probléma a víziközműrendszer felújítása, és ami a legfontosabb: önök államosítják a víziközművagyont, de párhuzamosan nem tervezték be a költségvetésbe a forrásokat. Itt százmilliárdok hiányoznak.

A TÖOSZ-nak, az önkormányzati szövetségnek az elnöke, fideszes polgármestere is csak a reményét tudta kifejezni, hogy a kormány meg akarja tartani nemzeti kézben ezt a kritikus infrastruktúrát, amely rendkívül fontos. Láthatjuk, hogy Budapest, Pécs, Szeged, Érd, Szombathely, Baja, Nagykanizsa úgy döntött, hogy nem adja át a kormánynak a víziközművagyont, sőt Debrecen önkormányzata sem adja át. Debrecen fideszes polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a vízgazdálkodás stratégiai üzem, amelyet nem adhat ki az önkormányzat a kezéből.

Az a kérdésem, tisztelt államtitkár asszony, hogy miből kívánják megoldani ennek az infrastruktúrának a karbantartását, pótlását, ha nincs forrás a költségvetésben. Valóban önök úgy gondolják, hogy körülbelül hárommillió ember ivóvízellátását biztosító rendszer fenntartásához nem adnak állami forrásokat, nem adnak támogatást? Egy nagyon-nagyon világos választ szeretnék kapni a kormány részéről. Egy nagyon fontos alapelv, mi is ezt valljuk, hogy a víziközműnek állami, nemzeti kézben kell maradnia, alapvetően önkormányzati és állami, tehát nemzeti kézben. Meg tudjae cáfolni azokat a feltételezéseket, hogy kiszervezésre készül a víziközműszektorban a kormány? A válaszait előre is köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem azzal a kérdéssel, amit feltett, hogy a közművagyont nem szervezi ki a kormány harmadik félnek, és hogy ez a nemzeti vagyonnak egy fontos része. Hadd emlékezzek meg arról, hogy azokkal, akikkel ön, az ön pártja szövetségre lépett, 2010 előtt óriási problémákat okozott, hiszen gyakorlatilag minden stratégiai fontosságú vállalatot eladtak és privatizáltak, gyakorlatilag ’94 és ’98, majd 2002 és 2010 között elherdálták a magyar közvagyont. Mi 2010 óta azon dolgozunk, hogy ezekben a stratégiai ágazatokban visszaszerezzük ezeket a cégeket és magyar tulajdonban legyenek. Itt közel kétszáz cégről beszélhetünk.

Tehát úgy kell ezt nézni, hogy eladták az ország működéséhez nélkülözhetetlenül szükséges stratégiai vállalatokat, erőműveket, az energiahálózatokat, az energiaszolgáltatókat, gáztározókat, bányákat, acélipart, élelmiszeripart, gépipart, építőipari alapanyagokat gyártó cégeket, bankokat, biztosítókat, pénzintézeteket, az ország egyetlen jelentős nemzetközi repülőterét és nemzeti légitársaságát, illetve a MÁV teherszállító üzletágát is. Gyakorlatilag 2010 óta az állami vagyon 67 százalékkal nőtt, közben kifizettük az önkormányzatok adósságait, és megmentettünk közel egymillió devizahitelest. Tehát azt gondolom, hogy ebben a kérdésben ennél a kormánynál nincs elkötelezettebb abban, hogy ez egy nemzetstratégiailag rendkívül fontos ágazat.

Ahogy ön is elmondta, 2010-ben már nagyon rossz állapotban vettük át a víziközmű-ágazatot. Ki kell emelni, hogy 2018 és ’20 között a víziközművek rekonstrukcióját 4,5 milliárd forint, a hatékonyságnövelő fejlesztéseket 2019-ben 3,5 milliárd forint támogatással segítettük.

A nehéz gazdasági helyzetbe kerülő önkormányzatok és a tulajdonukban álló víziközmű-szolgáltatók számára 2021-től lehetővé vált, hogy önkéntes módon részt vegyenek a Nemzeti Vízművek Zrt. által koordinált integrációs folyamatban, és a kormány 2022 őszén az integrációs programban részt vevő víziközmű-szolgáltatók részére az ellátásbiztonság fenntartása céljából állami támogatást nyújt a 2022. évi veszteségeik erejéig.

Azt is megjegyzem, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően ’13. július 1-je óta nem nőttek a lakosság víziközmű-használattal kapcsolatos terhei. Számszerűsítve: ez ’21-ig hozzávetőlegesen 156 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak. Úgyhogy kérem a képviselő urat, ebben támogassa a magyar kormányt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkár asszony válaszát.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Az államtitkár asszony által felsorolt privatizációs eljárásokat mi már igen sokszor kritizáltuk itt a parlamentben, ahogy éppen kritizáltuk azt is, hogy önök nemrég kiszervezték szinte a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot, azt is gyakorlatilag magánkézbe szervezték hosszú időre.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Valóban nehéz helyzetben volt a víziközműrendszer 2010-ben, de most sokkal rosszabb helyzetben van és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szerint gyakorlatilag az összeomlás szélére került, válságos helyzetben van. Ön a feltett kérdéseim kapcsán 3-4-5 milliárd forintokat emleget, az elmúlt években éves szinten ennyivel tudnak a karbantartási forrásokhoz hozzájárulni, de itt éves szinten körülbelül 200 milliárd forintra lenne szükség.

Államtitkár asszony, egy szóval sem nyugtatott meg senkit a tekintetben, hogy mégis melyik költségvetési forrásból, honnét kívánják előteremteni azokat a százmilliárdokat, ezermilliárdokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarországon középtávon fennmaradjon az ivóvízellátás. Mivel nem kaptam választ, ezért nem is tudom ezt a választ elfogadni. Köszönöm szépen.

(18.10)

Felszólalások:   118-123   124-129   130      Ülésnap adatai