Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FERENCZ ORSOLYA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedek gazdasági, műszaki fejlődése és az urbanizáció hatására rendkívüli mértékben nőtt meg a keletkező hulladékok mennyisége. Ahogy gyorsul az életünk, úgy növekszik a hulladék mértéke is. Az előzetes prognózisok szerint, ha így folytatjuk a jelenlegi életvitelünket és a tájhasználatot, akkor 2050-re a globális hulladék évente akár 3,4 milliárd tonna fölé is növekedhet. Úgyhogy nem túlzás azt állítani, ami az ezredfordulón már tulajdonképpen a tudományos körök által egy bevett fogalommá vált, hogy egy antropocén korba ért az emberiség, amikor az emberi tevékenység hatása oly mértékűvé válik, hogy földtörténeti korként beszélünk majd arról, amit jelenleg a Földdel teszünk így együtt, a Földön élő emberiség.

(14.10)

Hazánkban a települési hulladék újrahasznosításának az aránya 2004-ben 11,8 százalék volt, 2019-ben ez 35,8 százalékra javult. Ez a V4-országok közül a legjobb eredménynek tekinthető, de még így is jelentősen elmarad az Unió 47,4 százalékos átlagértékétől. Tehát a feladat előttünk még továbbra is jelentős.

Egy 2019-es európai parlamenti felmérés eredménye megmutatta, hogy az európai állampolgárok véleménye szerint a keletkezett hulladékok mennyiségének a problémaköre a három legégetőbb környezetvédelmi probléma közé tartozik, és a helyzet leghatékonyabb kezelésének a fogyasztási szokások és a termelési módok megváltoztatását tartják. Tehát az egész civilizációnk hozzáállásával is van dolgunk, az emberiségnek mint fogalomnak, mint egységnek, és ezenfelül pedig a termékeink előállításában, a csomagolástechnikában sürgető változtatásokra van szükség.

Európai uniós tagként különböző területeken meghatározott célértékeknek kell megfelelnünk. Többek között ilyen a hulladékgazdálkodás is. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 60 százalék körüli értéket mutató, a közszolgáltatók által begyűjtött települési szilárd hulladékok arányát 2035-re 10 százalékos átlagra kell lecsökkentenünk.

Ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, új megközelítésre volt szükség a hulladékgazdálkodás terén. Az új irány: Magyarország minél gyorsabb átállása a körforgásos gazdaságra. Az új jogszabály a hulladékot nyersanyagként kezeli  ez nagyon fontos új szempont és új megközelítés kell legyen , ezzel a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásnál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. Ezzel a rendszerrel kíméljük a még ki nem termelt nyersanyagkészleteinket is, amely szükséges lépés, hiszen 2000 óta a kitermelési arányok felgyorsultak, és évente átlagosan 3,2 százalékkal nőttek.

Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy fejenként nagyjából 16 tonnányi nyersanyagot használnak fel évente az Unióban, amelyből 10 tonna kerül az anyagkészletekbe, 6 tonna azonban hulladékként hagyja el a gazdaságot. Világszerte, személyekre lebontva, a naponta keletkező hulladék átlagosan 0,74 kiló.

Július 1-jétől elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, és az európai uniós előírásoknak megfelelően létrejött az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is. A koncesszió által takarékosabb, hatékonyabb, eredményesebb rendszert alakítottunk ki, mint az előző hulladékgazdálkodási struktúra volt. A cél az, hogy hazánk minél inkább élen járhasson a nyersanyagok hazai feldolgozásában, és élvezze annak minden előnyét. Így Magyarország szempontjából a nemzeti szuverenitást biztosító gazdasági önrendelkezés megőrzése miatt is fontos a körforgásos gazdaságra való áttérés.

Az illegálisan lerakott hulladékok nagyszabású felszámolását a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében hirdette meg a kormány három évvel ezelőtt, és már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérnünk. A kormány számára kiemelt cél az ország megtisztítása a több évtizede illegálisan elhelyezett vagy elhagyott hulladékoktól, illetve olyan lehetőségek biztosítása, amelyek meg is állítják azok újratermelődését.

A koncessziós rendszert úgy alakította ki a kormány, hogy mindenkinek megérje rendezett keretek között megválni a szeméttől. Tehát motiváljuk arra a lakosságot, hogy a törvényeket betartva, legális módon tudja kezelni a hulladékot. A küzdelem egyik eleme a jog, így annak eszközeit felhasználva az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségének a növekedésével arányosan növekszik az azért fizetendő bírság mértéke.

A kormány támogatásával jött létre a HulladékRadar elnevezésű applikáció, amely nem csupán az illegális hulladéklerakások elleni harchoz járul hozzá, hanem azt is megmutatja, hogy a lakosság aktív ebben a kérdésben. A körforgásos gazdaságra való áttéréshez elengedhetetlen az emberek együttműködése. Így a kormány továbbra is folytatja a szemléletformáló kampányokat és a tájékoztató kampányokat is.

Hazánkban minden lehetőség adott az egyéni hozzáállás kialakítására és javítására, hiszen rendelkezésre áll a korszerű európai uniós elvárásokhoz igazodó szabályozás, az integrált, egységes hulladékkezelés, a tapasztalt hulladékgazdálkodási szakembergárda, a fejlett kutatás-fejlesztési háttér, a korszerű infrastruktúra és a széles körű gyűjtési, kezelési lehetőség a legtöbb hulladékfajta esetében. A magyar lakosság környezetvédelemhez való pozitív hozzáállására jól tudunk alapozni, mert az a tapasztalatunk, hogy a magyarok igenis szeretnek vigyázni a környezetükre. Ezt mutatja a Századvég kutatása is, amely szerint a lakosság 97 százalékának igenis fontos a környezet védelme.

Az előttünk fekvő javaslat megismerése után egyértelműen kirajzolódik, hogy mind a két törvény megalkotása esetében azok tökéletesítése és a szükséges módosítások tisztázása a cél.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény módosítása a NAV által jelzett, ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos problémák feloldására nyújt lehetőséget, amellyel a kormány konkretizálja az adóhatóság feladatára vonatkozó rendelkezést.

Immáron negyedik hónapja működik a koncessziós rendszer. Az elmúlt időszak tapasztalatai indukálták a hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítását. A korrigálás több pontját is érintette a törvénynek, amelyek közül szükséges volt többek között az építési és bontási hulladék fogalmának pontosítása úgy, hogy az teljesen összhangban legyen az Európai Unió hulladék-keretirányelvével.

Kiemelt pontja a javaslatnak, hogy tisztázza az önkormányzatok közfeladat-ellátásban történő részvételét. De ugyanígy fontos kiemelni, hogy a módosítással szabályozottabbá válik a pénzügyi garanciák rendszere is, amely segítségével pedig mérsékelhetők az arra kötelezetteknek az aránytalan terhei.

Az általam említett példákból is látszik, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslattal egy átláthatóbb, gyakorlatba illeszkedő törvényt alkothatunk. Így kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Energiaügyi Minisztérium beadványát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)