Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök, hogy a konkrét javaslattal kapcsolatban mondhatjuk, hogy teljes konszenzus, teljes egység formálódik, én is azt tudom mondani, hogy az LMP természetesen támogatni fogja szavazatával ezt a javaslatot. Valóban az uniós jognak való megfelelést célozza ez az indítvány, és önmagában egyébként a szándék is nagyon-nagyon támogatandó; nyilván azt szolgálja, hogy az uniós döntéshozatal meg tudjon felelni az éghajlatváltozás jelentette egyre súlyosabb kihívásoknak, de eközben próbáljunk lépéseket tenni, hogy a belső piacot, a belső piac versenyképességét próbáljuk megőrizni, és valóban ezáltal egyébként a külső beszállítókat gyakorlatilag egy ilyen karbonadó bevezetésével tulajdonképpen rákényszerítjük a zöldebb működésre. Ez mindenképpen üdvözlendő, támogatandó lépés, természetesen a szavazatunkkal is  csak ismétlem  támogatni fogjuk.

Egy-két apró kritikát hadd fogalmazzak meg az indítvánnyal kapcsolatban!

Negatívumnak tartjuk, hogy az új klímavédelemért felelős hatóság, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság működését nem törvény, hanem majd a végrehajtásra kiadott kormányrendelet fogja szabályozni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez van olyan fontos kérdés, hogy megérdemelt volna egy törvényi szintű szabályozást. Illetve némi kritikát engedjen meg még, államtitkár úr, a jogharmonizáció sajátossága okán. Itt azt látjuk, hogy a szöveg nagyon sok szempontból utal az EU-s jogszabályokra ahelyett, hogy konkrétan leírnák a törvényi szabályozásokat, és ilyen módon a jogalkalmazóknak majd az uniós jogszabályokat is figyelniük kell  ez egy technikai jellegű kritika , de én úgy gondolom, hogy ezzel együtt is mindenképpen támogatandó a javaslat.

Ugyanakkor engedjék meg, hogy röviden én is reagáljak azért az államtitkár úr felszólalására, illetve kormánypárti képviselőtársaim, illetve ellenzéki képviselőtársaim felszólalására. Azt gondolom, hogy abban egyre erőteljesebb a konszenzus  és ez mindenképpen örömteli , hogy látjuk, hogy nemzeti sorskérdés, hogy mindent megtegyünk az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséért, illetve az alkalmazkodásért, és ehhez nyilván nemzeti szinten is cselekednünk kell, az egyén szintjén is cselekedni kell, és nyilván az európai politikában is ezt kell képviselnie a mindenkori kormányzatnak.

Ugyanakkor  reagálnék egyébként Hollik képviselő úr felszólalására  nem mindig így jár el a magyar kormány, illetve a jelenlegi tervek tekintetében is vannak olyan irányok, amelyek ezzel ellentétesek, illetve vannak nagyon súlyos bizonytalanságok, amelyekkel kapcsolatban kérdést is szeretnék megfogalmazni az államtitkár úr felé. Hibás európai uniós, brüsszeli szankciókról beszélt Hollik képviselő úr, ez gyakran visszatér a kormányzati kommunikációban, ezért amikor én ezt hallom egy ilyen vitaszituációban, akkor mindig emlékeztetek rá, hogy kizárólag olyan szankciókat fogadott el az Európai Unió, amelyeket a magyar kormány támogatott.

(11.20)

Tehát amikor az európai szankcióknak akár a magyar gazdaságra való negatív hatásairól beszélnek, akkor mindig tegyük hozzá, hogy ezeket a szankciókat támogatta a kormány, hiszen Brüsszel semmi olyan szankciót nem tudott bevezetni, amelyhez a magyar kormány nem tudott volna hozzájárulni. Tehát amikor hibás brüsszeli szankciókról és azok károkozó hatásáról beszél, akkor gyakoroljon önkritikát a kormány, hiszen zöld utat adott valamennyi szankciónak, amit az Európai Unióban elfogadtak.

Az ukrán gabonával kapcsolatos intézkedésekkel, kormányzati állásponttal kapcsolatban maximálisan egyetértünk, ezt jeleztük is, természetesen támogatjuk a kormányzati törekvéseket.

A „szennyező fizet” elvét említette még Hollik képviselő úr, illetve, hogy a multinacionális cégeknek, hogy úgy mondjam, feszesebb keretek között kell tudni működni, a nagy szennyező cégeknek. Ehhez képest azt látjuk, hogy Magyarországon az egészen veszélyes üzemet folytató és szennyező multinacionális cégek elképesztő támogatást kapnak, akárcsak az iparstratégia mentén az akkumulátorgyáraknak százmilliárdos nagyságrendben folyósítják a támogatásokat, amelyeket egyébként lehetne a magyar tulajdonú hazai kis- és középvállalkozások számára is rendelkezésre bocsátani ebben a valóban nehéz gazdasági helyzetben. A másik oldalról pedig még a szennyezés hatásai alól is mentesítik őket.

Nem olyan régen elfogadtak egy úgymond veszélyhelyzeti kormányrendeletet, amellyel gyakorlatilag leépítették a környezetvédelem rendszerét. Egy miniszteri utasítással nem lehetett és nem is írták felül ezt a rendelkezést. Tehát ma Magyarországon meg lehet tenni azt, hogy a környezetünket szennyező, akár környezetvédelmi bűncselekményt elkövető cégek egy szerződés megkötésével mentesüljenek a szennyezés hatása alól. Tehát ezt mindenképpen korrigálni kell, legalább most felhívom erre a figyelmet.

Nagyon-nagyon fontos, hogy az éghajlatváltozás által jelentett kihívásoknak megfeleljünk, hogy annak megfelelő gazdaságpolitikát, iparpolitikát folytassunk. Mi azt Magyarország Zöld Pártjaként nem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan iparpolitikát kíván a kormány megvalósítani, amely jellemzően idegen tulajdonú, külföldi ipari nagyvállalatok, globális cégek érdekében megnöveli 2030-ig 55 százalékkal Magyarországon a villamosenergia-felhasználást. Beszéltünk itt arról, több képviselőtársam is említette, hogy a lépéseinknek nem szabad olyan hatást generálni, ami által a magyar lakosságra jelentősen növekednének a terhek.

Ha egy ilyen iparpolitika mentén óriási mértékben kell megnövelni az energiatermelő kapacitásokat Magyarországon, azt a magyar adófizetők fogják megfizetni. Ezért nem tudjuk elfogadni, hogy idegen cégek érdekében, egyébként óriási környezethasználattal jellemezhető és óriási energiaigénnyel megjelenő vállalatok kiszolgálását a magyar adófizetőkkel fizettessük meg. Ezen a gazdaságpolitikán, ezen az iparpolitikán változtatni kell.

Fölmerült a Fidesz vezérszónoka részéről az aszály kérdése, az egyre súlyosabb aszály megjelenése. Ezt tapasztaljuk. A múlt évben valóban történelmi aszályt tapasztalhattunk, és láthatjuk, hogy ez egy tendencia része, tehát látható, hogy a csapadék eloszlása egyre extrémebbé válik, tehát nem is kifejezetten a csapadékmennyiség csökkenése, hanem a csapadékeloszlás. Intenzív záporokat látunk, ugyanakkor ezzel párhuzamosan hosszabb csapadékmentes, aszályos időszakokat. Itt az alkalmazkodásnak az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb eszköze lenne egy olyan jellegű tájgazdálkodás és olyan jellegű vízgazdálkodás megvalósítása, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy az időszakosan megjelenő többletvizeknek a tájban biztosítsuk a helyet, ezáltal egyébként a lehető legerősebb módon tudjunk védekezni az éghajlatváltozás hatásai ellen. Ennek sem látjuk sajnos még a nyomait a kormányzati döntésekben.

Felmerült már a szélenergia hasznosításával kapcsolatos sokéves kormányzati tiltás. Nem is értjük egyébként, hogy most pontosan mi a helyzet. Hátha államtitkár úr tud pontosabb információval vagy aktuális hírekkel szolgálni. Múlt év nyarán még Palkovics miniszter úr jelezte, hogy Magyarországnak igenis szüksége van arra, hogy a szélenergiára alapozzon. Azóta több Kormányinfón hallhattunk pozitív nyilatkozatokat, intézkedéseket, de mégsem tudott még megszületni az a jogszabályi változás, ami teret nyitna a szélenergia hasznosításának. Konkrét kérdésem államtitkár úr felé, hogy mikor lesz olyan konkrét kormányzati döntés, amely lehetőséget biztosít, hogy a szélenergia Magyarországon valóban fontos szerepet kapjon.

Említették már képviselőtársaim, hogy itt a háztartási méretű napelemekkel kapcsolatos kaotikus szabályozások is ezen célok ellen szólnak. Itt is világos, kiszámítható szabályozásokat kell biztosítani.

Hasonlóképpen az egyik legfontosabb intézkedés lenne egy átfogó épületenergetikai program elindítása, hiszen nyilvánvalóan az a legolcsóbb és a legtisztább energia, amit nem kell felhasználnunk. Ezzel is sok éve késlekedik a kormány, holott ennek nagyon komoly gazdaságélénkítő hatása és munkahelyteremtő hatása is lehetne.

Hasonlóképpen a gazdaságpolitikában is hiányoljuk azokat a lépéseket, amelyek a gazdasági hatékonyságot erősítenék. Láthattuk, hogy óriási lemaradásban vagyunk akár, mondjuk, a német vagy az osztrák gazdasághoz képest az energiafelhasználás tekintetében, a gazdaság energiaintenzitása tekintetében. Adott gazdasági teljesítmény eléréséhez kétszer annyi energiát használunk fel. Nyilván ez nem tartható.

Elhangzott több képviselőtársam részéről is az atomenergia szerepe. Itt visszautalok erre a rendkívül súlyos, a magyar emberekre rendkívül súlyos terhet jelentő iparpolitikára és a növekvő villamosenergia-felhasználásra. Hogyan értékeli államtitkár úr, nem vállale túlzott kockázatot a kormány azáltal, hogy egy ilyen iparpolitika mellett döntött és az atomenergiára ilyen mértékben alapoz, miközben a Paks II. még nem is kapta meg azt az engedélyt, ami által érdemben lehetne bármiféle építési munkát végezni? Tehát gyakorlatilag a mai napig is csak előzetes előkészítő munkákat lehet végezni. Még nem kapta meg a jóváhagyást a Paks II. tervdokumentációja, azt az előzetes biztonsági jelentést még nem fogadta el az Országos Atomenergia Hivatal. Ezzel kapcsolatban vane új információ, és mi a véleménye államtitkár úrnak?

Én is azzal zárom a felszólalásomat, hogy ezzel együtt természetesen ezt a döntést mindenképpen támogatni fogjuk. Mi is hosszan tudnánk kritizálni egyébként a brüsszeli döntéseket, ezt minden adandó alkalommal meg is tesszük, amelyek egyébként, mondhatjuk, hogy nemcsak a magyar nemzeti érdekek, hanem az összeurópai érdekek ellen szólnak. Mi is úgy látjuk, hogy ez egy fontos és jó irányú intézkedés, és szerintem egy pozitív üzenet lesz, ha a magyar Országgyűlés valamennyi frakciója egységesen ezt majd megszavazza. Az LMP frakciója így fog tenni. Köszönöm szépen.