Készült: 2024.05.09.10:50:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (2023.03.27.),  267-278. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések vitája
Felszólalás ideje 28:42


Felszólalások:   254-266   267-278   279-280      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm az előterjesztőnek. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A kormány-előterjesztés T/638. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés!

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván az előterjesztő felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportjából.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritkán szoktam megdöbbenni, de most megdöbbenek. Svédország NATO-csatlakozásáról és annak ratifikációjáról van szó, ez most a bizottsági jelentés vitája, és a magyar kormánynak nincs egy szava sem, nem akarnak ehhez hozzászólni. Nincs érdemi mondandójuk azzal kapcsolatosan, hogy az Európai Unióban szövetségesünk, egyébként haditechnikai együttműködésben velünk erős partnerséget kialakító Svédország NATO-csatlakozásáról mi a magyar kormány véleménye. Pedig azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen sem itt a teremben, sem az országban, de talán itt az európai kontinensen sem, aki szeretné tudni, hogy vajon mi az oka annak, hogy a magyar Országgyűlés kormánypárti többsége vagy éppen a magyar miniszterelnök  szerintem ez a helyes kifejezés  a mai napon nem volt hajlandó támogatni a Demokratikus Koalíció napirendi javaslatát arra vonatkozóan, hogy döntsünk ma Svédország NATO-csatlakozásáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly nyáron Madridban a NATO-országok elfogadták Finnország és Svédország azon kérését, és támogatták, valamennyi jelen lévő állam és kormányfő támogatta, hogy ez a két ország csatlakozzon a NATO-hoz.

(22.00)

Mindenki nyer Svédország és Finnország csatlakozásával. Szerencsére ma a szavazáskor Finnország kérdését le tudtuk zárni, azonban Svédországét nem. Azét a Svédországét, amelynek hadereje, demokratikus elköteleződése abszolút hozzájárul ahhoz, hogy a NATO, mint a világ legerősebb demokratikus védelmi közössége, tovább erősödjön. Ez erősítené a NATO biztonságát, erősítené Magyarország biztonságát és természetesen erősítené a magyar polgárok biztonságát.

Itt vagyunk, lassan 10 óra van, és most folytatjuk le a bizottsági jelentés vitáját, ami azt jelenti, hogy ezen a héten erről már nyilvánvalóan nem fogunk szavazni. Az elmúlt jó nyolc hónapban nem hallottunk érdemi feltételeket, amelyeket a magyar kormány szabott volna Svédország irányába, hogy teljesítse ezeket a feltételeket azért, hogy a NATO tagja legyen. Sőt, semmilyen előfeltételt nem támasztott a magyar kormány tavaly Madridban, és mindenki megnyugodott, hogy akkor ez a folyamat szépen megy magától előre, hiszen a finn javaslatkor a másik államtitkár, Menczer államtitkár úr olyan szépen, tényszerűen, érzelemmentesen, úgy fogalmaztam, hogy már-már korrekten beszélgetett a plenárison a NATO-csatlakozásról.

S most itt vagyunk, és a magyar kormánynak nincs egy szava sem azzal kapcsolatosan, hogy miért akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, hogy mi az az indok  senki sehol nem olvashatott erről , ami miatt ezen a héten erről a kérdésről nem lehetett szavazni. Nem lehet az az indok, amit sokan mondanak, hogy önök a török elnököt próbálják segíteni, hiszen a nemzeti szuverenitásra önök oly kényesek. Önök nem teszik függővé a saját döntésüket attól, hogy mit mond Törökország aktuális vezetője. Önök ebben önállóan döntenek.

S bár ön, államtitkár úr, ugyan elismerte, hogy a diplomáciai csatornákon keresztül küzdenek azért, hogy a felek elérjék az oroszok által okozott agresszióban, az Ukrajna elleni agresszióban a békét, tehát igazolódni látszott az, amit én régóta gondolok, hogy önök a háttérben nyilvánvalóan tárgyalnak, de szerintem nem erről tárgyalnak az oroszokkal. De annyira messzire talán önök sem mennének el, hogy Vlagyimir Putyint segítsék abban, hogy az európai kontinensen, az Európai Unióban megosztottság legyen a NATO-bővítést illetően.

S azt már nem is merem feltételezni, mert önök azért nem ilyenek, hogy mindezt azért csinálják, hogy megzsarolják Svédországot, hogy mint az Európai Unió soros elnöke vegyen rá más országokat arra, hogy Brüsszel kicsengesse  tudják, a főváros, amit nem annyira szeretnek  önöknek azokat a pénzeket, amelyeket megvontak a magyar kormánytól, és emiatt sajnálatos módon Magyarországtól, mert önök korrupt, antidemokratikus, jogállamiság-ellenes rendszert működtetnek. És az a legszebb, hogy erre még büszkék is! Nem merem azt gondolni, hogy ebből a három indokból bármelyik is igaz, mert hiszen önök nem ilyenek. Önök oly kényesek, és Menczer államtitkár úr olyan szépen beszélt arról, hogy Finnország milyen módon teljesíti a NATO-ba való belépés feltételeit. Hát Svédország pont ugyanígy teljesíti! Éppen ezért érthetetlen, hogy a magyar kormány miért ül itt némán, és miért nem mondja el az érveket, amik miatt nem lehetett ma délután a finn NATO-csatlakozással együtt tárgyalni a svéd NATO-csatlakozást.

Azt a korábbi vitában is elmondtam, hogy önöknek talán egyetlenegy bajuk van, az, hogy összekeverik az országot saját magukkal. Magyarország nem azonos sem a magyar kormánnyal, sem a magyar ellenzékkel  egyikkel sem, és mi nem is szoktuk magunkat azonosítani az országgal, míg önök ezt szívesen megteszik , de az ország nem azonos a magyar kormánypárti képviselőkkel sem, akiknek a tevékenysége a különböző parlamenti és más nemzetközi fórumokon rendkívül kellemetlen. Önök szisztematikusan aláássák Magyarország pozícióját az Európai Unióban, ezt régóta tudjuk, de mostanra szisztematikusan aláássák Magyarország pozícióját a NATO-ban is. És ez, amit most csinálnak, Svédország NATO-csatlakozásának folyamatos halasztása, ez tovább rombolja a magyar kormány amúgy sem kiemelkedő státuszát a NATO-n belül.

Arra szeretném kérni a kormány tisztelt képviselőjét  tudom, hogy nagyon nehéz, és lehet, hogy bonyolult , hogy legalább a válaszában világosítson már fel bennünket, azon kívül, hogy önök nem szeretik a jelenlegi jobboldali svéd miniszterelnököt, mert kritikusat mondott a magyar kormányra, meg azon kívül, hogy vannak olyan svéd politikusok  megjegyzem, nemcsak svédek, most szólok, hanem a kontinensen mindenhol, sőt a világon mindenhol vannak olyan politikusok , akik kritikusan visszanyúlnak a magyar kormány tevékenységéhez. De ez szerintem nem az ő hibájuk, hanem az önök hibája. Ha mindenki szembejön az autópályán, akkor el kellene gondolkodni, hogy talán meg kellene fordulni, de én ebbe nem akarok beleszólni, ez az önök elhibázott kormányzása, amely látható, hogy hova vezet bennünket. Semmiképpen nem abba az irányba, ami ezt az országot egy európai, atlantista irányba vinné.

De mégiscsak jó lenne tudni, hogy milyen feltételeket támasztanak önök Svédországgal szemben. Mert ha csak az a kifogásuk, hogy megsértődnek azért, mert svéd politikusok a magyar kormányt kritizálják  nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt , akkor ezt én kevésnek gondolom, sőt sekélyesnek gondolom, sőt kínosnak gondolom. Mert az ország biztonsága nem függhet attól, hogy önöknek éppen jó kedvük van vagy rossz kedvük van. Az ország biztonságát Svédország belépése a NATO-ba erősíteni fogja. Magyarország haditechnikai fejlesztését  amire ön, államtitkár úr, oly büszke  egyébként segíti az a svéd beszerzési folyamat, amit korábban elindítottak, éppen az önök kormányzása idején, és nyilvánvalóan most is vásároltak. Tehát a svéd haditechnika jó, a svéd befektetések jók, a svéd demokrácia kevésbé kritikus helyzetű, mint az önöké, a svédek a boldogságlistának is valahol eléggé az elején vannak  mi nem jó akkor Svédországban, ami miatt önök szerint most objektíve nem lehet dönteni arról, hogy belépjenek a NATO-ba? Erre szeretnénk választ kapni! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A valódi kérdés az, hogy kinek az érdekében akadályozza Magyarország Kormánya a NATO-bővítést. De egy kicsit induljunk előrébb! Mi Magyarország nemzetbiztonsági érdeke? Ahogy az előző napirendi pontnál, most is föl kell tennem azt az igazából nem költőinek szánt kérdést, hogy vajon a magyar haderő a maga erejével mennyi ideig tudná megállítani bármelyik szomszédunk vagy bármelyik ország támadását. Én azt merem állítani, hogy itt gyakorlatilag csak percekről tudunk beszélni, mert Magyarország hadserege jelen pillanatban nem képes arra, hogy megvédje hazánkat. Magyarország biztonságát egyértelműen a NATO szavatolja. Az a katonai szövetségi rendszer, amelynek tagja vagyunk, akik részéről elvárhatjuk részben a védelmet, de igenis, vannak kötelezettségeink is.

De hát mit hallottunk mi ellenérvként házbizottsági üléseken, illetve a sajtóban, vagy akár ezen a vitán mit fogunk majd hallani, hogy miért akadályozzuk a svédek csatlakozását? Amit hallottunk, aszerint Magyarország Kormányának a viselkedése, a Fidesz-kormány viselkedése úgy írható le, mint amikor az én lányaim pici óvodások voltak, s azt mondták, hogy „a Tibike csúfolt”, meg „az Ágika árulkodott”. Ilyen stílusú és típusú érveket hoznak önök egy nemzetpolitikai, egy nemzetbiztonsági kérdésben. Mondják, nem szégyellik magukat?

A helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek megvan az egyértelmű következménye: Magyarország külpolitikai megítélése soha nem látott mélységekben van. Ez részben a NATO-bővítés akadályozása, részben pedig az önök általános külpolitikája miatt van.

(22.10)

Pedig szerintem viszonylag egyszerűen belátható az, hogy egy együttműködő, tisztességes partner sokkal több mindent tud elérni nemzetközi politikai színtéren is, mint az önök kormánya, akinek a viselkedését én nagyon nehezen tudnám egy rövid tőmondatban leírni. Tehát marad a kérdés így a végére is, hogy kinek az érdekében akadályozza a magyar kormány a NATO bővítését. Azt gondolom, hogy könnyen belátható és könnyen felfogható, hogy sem a finnek, sem a svédek nem lehetnek ennek okozói, hiszen a gazdasági kapcsolatok, a politikai kapcsolatok sem olyanok, hogy ezek valós indokot biztosítanának.

Itt nagyon sok találgatást el lehetne kezdeni kifejteni, de hát, a helyzet az, hogy mégiscsak úgy volna tisztességes, tisztelt államtitkár úr, ha ön egyszer a magyar parlament történetében, amióta én itt vagyok, mondana nekünk egy őszinte választ: miért akadályozzák a NATO-bővítést? Ami mindannyiunk érdeke, hogy erősödjön az a NATO, az a katonai szövetség, aminek mi is tagjai vagyunk, és aminek az erejét egyébként mi is élvezzük. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ebben a vitában tényleg egyetlenegy újdonság lenne, hogyha az imént is elhangzott kérdésekre, amiket én is meg fogok ismételni részben, kaphatnánk választ. Annál is inkább, mert ugye, egy axióma, hogy a NATO garantálja Magyarország biztonságát. Ezt nemcsak tankönyvekből meg mindenféle hasonló előadásokból tudjuk, hanem talán maga a miniszterelnök is többször a szájára vette az elmúlt időszakban is, de egyébként Magyarország nemzeti katonai stratégiája vagy nemzeti biztonsági stratégiája előkelő első oldalain, a jelenlegi kormány által elfogadott stratégia alapján is azt olvashatjuk, hogy Magyarország biztonságának kettőből az egyik pillére a kollektív védelem, amit a NATO tud garantálni nekünk.

Nos, egy ilyen helyzetben az ember tényleg nem érti, hogy mi történik. Szerintem fontos lenne tudni  úgysem fogjuk, de azért fontos lenne tudni , és valószínűleg a svédeknek is segítene, ha megérthetnénk, hogy mit művelnek maguk most jelen pillanatban. Tehát annál átlátszóbb történet, mint hogy ma a finnekről szavaztunk, most pedig itt éjjel 10 óra után vitatjuk meg a svéd csatlakozást, miközben semmilyen objektív feltételt a magyar kormány vagy a magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatban a két ország irányában nem tűzött; ahogy a finnek nem teljesítették a nem feltételeket, úgy egyébként a svédek sem teljesítették a nem feltételeket, hiszen nem voltak ilyen feltételek.

Ellenben kiküldtek önök két fideszes delegációt, teljesen nonszensz módon egyébként nem magyar parlamenti delegáció volt, hiszen egypárti delegáció volt , cserébe európai parlamenti képviselők voltak ott, aminek nem tudjuk pontosan az okát, hogy a magyar szuverenitás meg a magyar parlament döntése tekintetében mit kerestek ott valójában; de mind a kettő megbeszélésről úgy érkeztek haza, meg olyan képeket posztoltak a kedves fideszes képviselőtársaink, hogy bizony, most már megértették ezek a konok svédek meg finnek, hogy mi mit szeretnénk.

Ehhez képest akkor most mit csinálunk itt? Önök mit csinálnak itt? Mondják már meg, hogy kinek mit kell tennie, hogy ezt a nyomorult törvényt a parlament megszavazhassa vagy elutasíthassa! Hát, ez nyilván önökön múlik leginkább, mert önök vannak többségben.

Tehát az egyik fontos kérdés szerintem, hogy vane bármi objektív kritérium, amit meg tudnak jelölni, hogy ezek a gonosz svédek nem jól csinálták. Ha azt szeretnék elérni, amit egyébként Magyarországon az óriási sajtószabadságukkal már elértek sok tekintetben, hogy a svéd politikusok is fogják be a szájukat és egy rossz mondatot ne merjenek mondani a magyar kormányról, akkor persze, ideig-óráig lehet ezzel szívatni vagy zsarolni Svédországot.

De ugye, nem gondolják komolyan, hogy a magyar szuverenitást melldöngetve emlegető fideszes politikusok el tudják érni egy másik országnál, hogy az ő szuverenitásukat lábbal tiporva majd önök mondják meg nekik, hogy miről beszélhetnek vagy miről nem?! Ha önöknek nem tetszik valamelyik politikai kritika, amit a svédek mondanak, akkor fogalmazzanak meg hasonló kritikákat velük szemben; körülbelül ez a történet a komolyságát tekintve, és nem az, hogy gátolják a csatlakozásukat.

Akkor mi lehet még? Beszéljünk már ehhez őszintén! A fél világ arról beszél, mondom ezt a NATO Parlamenti Közgyűlés tagjaként is, ahol nem értik, tényleg nem értik már magukat, hogy az egyik megfejtés az, hogy Törökországot és a török kormányt szolgálják ki. És önök magyar parlamenti képviselőként valójában konkrétan, szó szerint idegen érdekeket szolgálnak és nem a magyar haza érdekeit. A magyar haza érdekeit az elején tisztáztuk, az az erős NATO, és benne egy erős magyar hadsereg.

Államtitkár Úr! A törökök kedvéért szívatjuk a svédeket? Mondjon már egy egyenes magyar mondatot! A másik feltételezés a szövetségeseink között, hogy egyenesen Moszkva kérésére szívatjuk, már szívatja Magyarország, a magyar kormány és a fideszes többség a Svéd Királyságot, és egyébként szórakozik az ott élő emberek biztonságával.

Államtitkár Úr! Az orosz kormány megbízásából nem szavazzuk meg a svéd csatlakozást? Mert valamelyikre mondjon már valamit! Tehát a svédek rosszat, valamit nem jól csináltak, vagy a törökök, vagy az oroszok miatt nem csináljuk? Vagy  és akkor ez az utolsó kérdésem  egyik ilyen sincs, és akkor mondja meg nekem, államtitkár úr vagy képviselő asszony, képviselő asszonyok, hogy mi akadályozza meg a fideszes többséget abban, hogy 31-én, most pénteken ezt a kérdést napirendre vegyük, ha kell, házszabálytól való eltéréssel, és a svéd csatlakozást még ezen a héten megszavazzuk. Legyenek kedvesek erre válaszolni!

Képviselő asszonyoktól is kérdezem, mert a házszabálytól való eltérést mi, képviselők saját hatáskörünkben meg tudjuk oldani. Ha az előbb feltett kérdésekre nem a válasz, akkor nyilvánvalóan a végén pedig, hogy erről szavazhassunk minél előbb, akkor arra igen lesz a válasz. Vadai képviselőtársam már említette: ha most pénteken nem szavazunk róla, a jövő héten nem is lesz parlamenti ülés, akkor utána legalább két-három hét megint, amíg ez a hercehurca folytatódni fog.

És végezetül akkor kérdezném államtitkár urat: igaziból az az ok, hogy a svédek sarokban tartásával próbálnak az uniós pénzekhez hozzáférni? Minden magyar ember érdeke, hogy ezek az uniós pénzek megérkezzenek.

Megvan a feltétele, államtitkár úr: azokat a törvényeket kéne behozni, amelyekkel rendbe rakják a jogállamiság kérdését Magyarországon. Higgye el nekem, ott tart ma már a magyar kormány megítélése, hogy a lőtéri kutyát nem érdekli már, hogy önök kit zsarolnak, meg mivel fognak. Nem érdekli őket. Így nem fogunk pénzhez jutni.

Ha behozzák azokat a törvényeket, amiket az Unió kér tőlünk, akkor lesz pénz, egyébként meg talán nem kéne most már több országot egyébként nemcsak évekre, hanem évtizedekre vagy generációkra magunkra haragítani; már nemcsak magukra, hanem minden magyar emberre, amihez maguknak nincs joguk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Illés Boglárka, a Fidesz képviselőcsoportjából kétpercest kért, amire nincs lehetőség. Tekintheteme akkor szókérésnek az ön kétperces igényét? (Illés Boglárka jelzésére:) Annak tekintem. Parancsoljon, képviselő asszony!

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kezdeném, amiben nincs vita közöttünk, méghozzá a tekintetben, hogy a Svéd Királyság NATO-hoz történő csatlakozását egyértelműen támogatjuk.

És ahogy az önök részéről is elhangzott, azonban vannak olyan viták, amiket nem tudtunk lezárni (Dr. Harangozó Tamás: Ki?), és azt kérem önöktől, hogy ne vitassák el: a képviselők feladata a választópolgárok véleményének, aggályainak, kéréseinek a képviselete és adott esetben az artikulálása. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Én azt kérem önöktől, hogy ne akarják elvitatni, hogy bizonyos kérdések tisztázásának lehetőségét (Dr. Vadai Ágnes: Mik?) az érintett képviselők, az érintett magyar parlamenti képviselők és a svéd képviselők között le tudják folytatni. (Csárdi Antal: Én nem vagyok érintett?) Ennek érdekében járt parlamenti delegáció Svédországban, hogy ezeket a vitákat le tudják zárni. Önök mondták, hogy a vitákat még nem tudták lezárni, és ez a cél, hogy a vitákat mielőbb le tudjuk zárni.

(22.20)

Amit korábban jeleztünk, és korábban is ígértük, hogy nem mi leszünk az utolsók, nem rajtunk fog múlni, hogy a Svéd Királyság a NATO-hoz tude csatlakozni (Varga Zoltán: Ez infantilis!), ezt a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. A célunk az, hogy ezeket a kérdéses pontokat és a vitákat mielőbb le tudjuk zárni. Köszönöm szépen. (Dr. Vadai Ágnes: Értékelem, hogy két képviselő asszonyt itt hagytak a bátor képviselők! Tényleg értékelem! Ezt értékelem! Az összes férfi kihúzott innen! Értékelem!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Csárdi Antalnak, az LMP képviselőcsoportjából.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Kedves Képviselőtársam! Önök azt mondják, hogy támogatják a Svéd Királyság csatlakozását a NATO-hoz. Akkor ez most itt micsoda? Hogy lehet az, hogy nem szavaztunk eddig róla? Nem az, hogy a héten, hanem hónapokkal ezelőtt? Azt mondja, hogy vitáik vannak. Milyen vitáik vannak? Milyen vitáik vannak? Tényleg, izé, kigúnyolta önöket, vagy azt mondta a svéd parlament egy tagja, hogy bibibibí? Tényleg, komolyan, ne vigyük már egy bizonyos szint alá a nemzetközi kapcsolatainkat! Hogy nem sül le a bőr a képükről!

Kérem tisztelettel, amennyiben a fideszes többség támogatja a NATO bővítését, akkor teljesen felesleges ilyen megfoghatatlan, egyébként kimondatlan  mert nem tudták megmondani, hogy mi a konfliktus forrása  problémákba kapaszkodni, hanem tessék kiírni szavazásra, képviselőtársam elmondta, házszabálytól való eltérésre mindig van lehetőség, amennyiben önök támogatják.

Én biztosan merem állítani, hogy ezen az oldalon mindenki támogatná a házszabálytól való eltérést, amennyiben ez felgyorsítaná a NATO bővítését, merthogy ez a mi nemzetbiztonsági érdekünk. És önök meg lehetnek sértődve a svédekre, ugye, nem tudjuk pontosan, kire vagy miért, mondhatja azt, hogy rendezni kell a vitákat, de nem tudjuk, hogy mi a vita okozója.

Kérem tisztelettel, maguk egyértelműen hülyének nézik a választópolgárokat, egyértelműen hülyének nézik az ellenzéki képviselőket, és én nagy tisztelettel kérem önöket, ne tegyék ezt! A magyar állampolgárok is és a képviselők is ennél sokkal többet érdemelnek. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólást nem látok, a vitát ezennel lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Kíván. Parancsoljon, államtitkár úr! (Dr. Vadai Ágnes: Hát most már, amikor nem lehet visszaszólni, akkor már igen, hát persze! Nagyon bátor!)

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon nagy érdeklődéssel hallgattam a különféle megjegyzéseket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Azt azért hadd szögezzem le, hogy a kormány tavaly nyáron benyújtotta ezt az előterjesztést a parlamentnek. Tehát támogatjuk (Dr. Vadai Ágnes: Tessék, most meg a Fideszt okolja! Ő az oka!), támogatjuk a svéd csatlakozást.

Egyébként sajnálatosnak tartom azt, hogy a magyar haderőt így lekicsinylik a képviselők, szerintem ez nagyon-nagyon rossz megközelítés pont akkor, amikor a legnagyobb modernizáció közepén vagyunk. Senki soha, aki elkötelezett a magyar haderő iránt, ilyet nem tenne, már csak a külvilág miatt sem. Akik ezt hallgatják, hogy milyen gyenge a magyar haderő, nem gondolom, hogy ez egy jó hozzáállás. (Dr. Vadai Ágnes: Ki mondott ilyet?) Többen mondtak ilyet többször. (Dr. Vadai Ágnes: De miért rám néz? Én biztos nem mondtam ilyet!)

A másik az, hogy mit jelent a szövetségi viszony. Tehát az nem gyerekjáték. Az, hogy valakinek a NATO-tagságát támogatjuk, az azt jelenti, hogy egy olyan bizalmi viszonyt építünk ki, hogy ha ne adj’ isten, egy konfliktus kialakul ebben az országban, akkor magyar katonákat kell odaküldeni, és ezek a magyar katonák ott meg is halhatnak egyébként. Tehát egy nagyon-nagyon alapvető, súlyos kérdésről van ez a döntés (Varga Zoltán: Most támogatják, vagy nem?), és ezért minden szempontot meg kell vizsgálni, és felelős döntést kell hozni, szuverén döntést, és nem az számít, hogy milyen nyomás van a parlamenten vagy a képviselőkön, vagy a kormányon, hanem az számít, hogy mi a végső megfontolás ebben az ügyben. (Dr. Vadai Ágnes: De támogatjátok! Az előbb mondtátok!)

Figyelembe kell venni a kétoldalú viszonyt is, mint ahogy svéd részről sajnos az elmúlt években nagyon sok nagyon negatív, sértő vélemény hangzott el, egy egész kötegem van ezekről a nyilatkozatokról. (Dr. Vadai Ágnes: Gondolom, ezzel foglalatoskodtak, nem egyéb más fontos dolgokkal. Mi van a Gripenekkel? Mi lesz a Gripenekkel?) Nem akarom, fél 11-kor szerintem nem kellene beidézni az összeset (Dr. Vadai Ágnes: Nemhogy a Gripenekkel foglalkoztak volna! Szégyen!), de objektíve (Zaj.  Az elnök csenget.) bizonyíthatók ezek a kijelentések, mert ezek nyilvános kijelentések voltak, tehát nem meglepő, mindenki ismeri őket egyébként. (Varga Zoltán: Szegény miniszterelnököt szidták!).

Mi nem akarunk beleszólni a svéd belpolitikába, a svéd belügyekbe (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.  Dr. Vadai Ágnes: Nem, dehogy!), de a kölcsönös tisztelet alapján elvárnánk azt, hogy ez fordítva is így legyen, különösen, hogyha ez az ország (Dr. Vadai Ágnes: Vélemény volt!), ha ez az ország ennyire a szövetségesünkké szeretne válni.

Emellé tegyük oda azt is, hogy a parlament azért küldött delegációt, hogy ezeket a kérdéseket tisztázza (Dr. Vadai Ágnes: A párt küldte, nem a parlament!), és amikor visszajött, akkor arról döntött, hogy szétválasztja a finn és a svéd ratifikáció kérdését, mert eltérő benyomásai voltak a két kérdésről, a két relációról. (Dr. Vadai Ágnes: Semmilyen benyomásuk nem volt, azt se tudták, miért voltak ott!)

Mi azt várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait (Dr. Vadai Ágnes: Mi nyugodtak vagyunk!  Varga Zoltán: Mi személy szerint!), és ez azért lenne fontos (Dr. Vadai Ágnes: Mi személy szerint nyugodtak vagyunk!  Zaj.  Az elnök csenget.), azért lenne fontos, hogy minél nagyobb arányban lehessen megszavazni a svéd NATO-csatlakozást. Tehát ne siessük el, várjuk meg, amikor eljön az a pillanat, és amikor meglesz az a többség, amit ma délután egyébként tapasztaltunk (Dr. Vadai Ágnes: Mi lesz a Gripenekkel?) a finn csatlakozási jegyzőkönyv ratifikációja esetében. Ugye, 6-an szavaztak ellene, 182-en vagy hányan pedig mellette. (Dr. Vadai Ágnes: Külügyminiszter úr nem volt ám itt!)

Ezt szeretnénk elérni. A kormány ezt támogatja, és türelemmel vagyunk a parlamenti többség felé, hogy megszülessen ez az álláspont (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), és megszülessen a döntés a ratifikációról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   254-266   267-278   279-280      Ülésnap adatai