Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Toroczkai László frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány szereti magát szabadságharcosnak nevezni, és az elmúlt 12 esztendőben sokat hallottunk arról, hogy szeretne egy független és szuverén Magyarországot megteremteni. Hát, a Mi Hazánk Mozgalom pontosan ezt szeretné: egy független, szuverén és erős Magyarországot látni. És azt is tudjuk, hogy egy független és erős ország alapja az energiapolitika, a helyes energiapolitika, és éppen napjainkban derül ki, hogy a kormány ezen a téren pontosan ugyanazt tette, mint egy másik, nagyon fontos nemzetstratégiai kérdéssel kapcsolatban, a migrációval kapcsolatban. Tehát jó a kommunikációja, de a valóság nem azt mutatja, hogy a kormány jól védekezne ezeken a területeken.

Látjuk, hogy a migránsokat a rendőrök vagy éppen a katonák, vagy majd most a határvadászok, vagy akár a mezőőrök elfogják, aztán utána azt látjuk, hogy visszaküldik őket Szerbiába, hogy aztán újra próbálkozzanak, és persze bejutnak az Európai Unió területére. Tehát ez tulajdonképpen csak egy szélmalomharc, eközben pedig éppen az ásotthalmi önkormányzat mezőőreit elítélték amiatt, mert a TASZ feljelentést tett, és a magyar rendőrség, mivel úgy látszik, hogy nincs jobb dolga, nyomozást indított, és ennek a vége lett az, hogy elítélték őket amiatt, mert a migránsokat megállítják, és segítik a rendőrség munkáját. Hát, ennyi a valóság, a valós tettek és a kormányzati kommunikáció közötti különbség.

Ugyanezt teszi az energiapolitika kapcsán a kormány, miközben azt mondja, hogy szabadságharcot folytat, és a Mi Hazánk egyébként a teljesen őrült és öngyilkos brüsszeli szankciós politika tekintetében, ahogy elmondtuk, támogatja a kormányt, de a valóság azt mutatja, hogy az elmúlt 12 évben a kormány átverte a magyarokat, átverte a választópolgárokat, amikor azt mondta, hogy valójában megvédi őket a rezsicsökkentés keretében egy független, szuverén energiapolitikával. Ma már tudjuk, hogy az elmúlt 12 esztendőben például energiát a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban lehetett volna beszerezni, mindjárt mondok ehhez konkrét számadatokat: 2013-hoz képest 2014-re egy köbméter orosz gáz átlagos ára 16 forinttal csökkent, aztán utána az orosz gáz átlagára köbméterenként 2013-ban 93 forint volt, 2014-ben 77 forint volt, 2013 első felében a magyar tulajdonban lévő, de Svájcban bejegyzett cégtől, a MET-től is vásárolt gázt, és a többi. Folyamatosan kiderült az, hogy ezt az importgázt sokszor rezsicsökkentett áron is drágábban adta a kormány, mint akár a hatósági ár, vagy sokszor a világpiaci árnál is drágábban adta; átverte a magyarokat a gázzal kapcsolatban is.

Ugyanezt tapasztaltuk egyébiránt és tapasztaljuk jelenleg az áramár kapcsán. A konkrét kérdésem a kormányhoz, hogy most jelenleg, amikor azért küzd a kormány, hogy Brüsszellel meg tudjon egyezni, és megkapja a Magyarországnak járó forrásokat, akkor mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy például a rendszert építse. Hogyan bővítette a rendszert, ami az energiapolitikához igencsak kapcsolódik, az a kormány, amely most jelentette be, hogy megszűnik a napelemes rendszerek esetében a visszatáplálás lehetősége? Mindannyian tudjuk, hogy ez azért következik be, mert a kormány itt sem végezte el azt a feladatát, amely például a rendszerbővítés kapcsán rá hárult volna.

Olyan energiapolitikát folytatott az elmúlt 12 évben a kormány, ami nem a magyar emberek érdekeiről szólt. Vagy ott van például a Paks II. A Mi Hazánk Mozgalom támogatta Paks II.-t, sőt mi akár Paks III.-ról is tárgyalnánk, de Paks II. éppen az önök hibája miatt nem termel, és nem működik jelenleg, mert önök késlekedtek. Ugyanígy a napelemesek, például jelenleg 200 ezer háztartásban van folyamatban valamilyen formában a napelemes rendszer megvalósítása. Ez egyébként egy döbbenetesen nagy szám, gyakorlatilag ezt a szaktort és az itt dolgozókat is kivégzi a kormány ezzel az ad hoc energiapolitikájával. Mi azt gondoljuk, hogy mindenképpen egy hibrid energiapolitikára van szükség, amely nem felejti el azt sem, hogy például van napelem, és van napenergia, van geotermikus energia, van atomenergia, és mindebből megpróbál a kormány valamilyen függetlenséget, egy független energiapolitikát megteremteni.

Tehát a konkrét kérdésem az, hogy egyrészt miért mulasztotta el a rendszerbővítést, a rendszerfejlesztést a kormány, miért nem sürgette ezt az elmúlt 12 évben, ahogy látjuk a számokból. És például, ha lesz európai uniós pénz, akkor ebből kíváne rendszert, hálózatot bővíteni a kormány, hogy ne álljanak elő ilyen helyzetek? És ne mulasszon a kormány a jövőben, mert ezzel pontosan azt az energiafüggetlenséget veszélyezteti, amiért állítólag a kormány küzd és harcol? Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

(13.20)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A mi politikánk középpontjában, és nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is valóban a szuverenitás védelme áll, mert abban hiszünk, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha a saját érdekében hozza meg a döntéseit. A nemzetközi konfliktusaink, az uniós konfliktusaink java része is abból származik, hogy más uniós országok jobban szeretnék, ha a saját akaratukat tudnák érvényesíteni Magyarországon, míg Magyarország azt mondja, hogy mi kiállunk a nemzeti érdekekért. A magyar baloldal emiatt folyamatosan támadja Magyarországot, s tudjuk is, hogy miért, hiszen a kampányban kiderült, hogy őket külföldről finanszírozták, több milliárd forintnak megfelelő dollárt kaptak azért, hogy a külföldi politikát képviseljék Magyarországon és ne a magyar nemzeti érdeket külföldön. Ezt mindig is sejtettük, de most már a saját miniszterelnök-jelöltjük el is mondta, hogy ők külföldről kapják a pénzt, így a külföldi nótát visszhangozzák Magyarországon. Mi pedig nem ezt tesszük, hanem a magyar emberek érdekében állunk ki.

Azért vannak például nemzeti konzultációk Magyarországon, mert mi szeretnénk a magyar emberekkel fontos kérdésekben egyetértési pontokra jutni és utána abból cselekedni. Kezdtük ezt az Alaptörvénynél, folytattuk a migráció kérdésében, és most a szankciók kérdésénél tartunk. Ez két fontos szuverenitási kérdés. Az egyik a migráció, amit ön is említett, tisztelt képviselő úr. Magyarország az elsők között volt, sőt az első volt, aki kerítéssel védte meg a déli határát. Mindenki támadta emiatt Magyarországot, belföldön és külföldön egyaránt; sokan mondták, hogy le is bontanák. Odamentek Vona Gábortól Gyurcsány Ferencig, külföldi lapoknak nyilatkoztak Karácsony Gergelytől minden más baloldali politikusig, hogy meg se kellett volna építeni, semmire nem jó, mennyire embertelen. Mindezen külföldi nyomás ellenére Magyarország ezt megtette.

Bárhányan támadtak minket, bármilyen élesen támadtak minket külföldről és belföldről egyaránt, felépítettük a kerítést, és felállítottuk a határvadász ezredet is. Már szerencsére jóval több mint 900-nál tartunk azon határvadászok számánál, akikkel szerződést kötöttünk. A kisebbik részük még kiképzés alatt áll, de a nagyobbik részük már a kiképzés végére jutott, és tudja védeni a magyar déli határt olyan erőszakos embercsempészekkel szemben, akiknél nagyon sokszor találnak fegyvereket, késeket, gázspray-t és másokat. Más országban ez kevésbé mondható el, mint Magyarországon. Sokféle eljárást indítottak velünk szemben, sokféle nemzetközi forrásból támogatják azt, hogy az illegális migránsok jogait mindenhol tartsák tiszteletben, csak és kizárólag a magyar kerítésépítéshez nem sikerült érdemben hozzájárulni. Ez az egyik része a szuverenitásunknak, hogy a népességünkről mi dönthessünk.

A másik pedig a gazdasági függetlenség. Tisztelt képviselő úr, ön azt mondta, hogy elhibázott a magyar kormány politikája. Azért hadd ismertessem önnel azt, hogy kilowattóránként eurócentben mennyibe kerül a villamos energia Budapesten és más európai fővárosokban. Budapesten 9,22, Bukarestben 16, Londonban 39, Bécsben 43, Brüsszelben 53, Berlinben 54, Koppenhágában 66. Magyarországon 9,22! S nézzük meg, hogy a gáz szintén eurócentben, kilowattóránként mennyibe kerül. Budapesten 5, Bukarestben 6, Brüsszelben 16, Berlinben 24, Bécsben 27, Koppenhágában 40, Amszterdamban 42. Magyarországon 5, tisztelt képviselő úr!

Nem nevezheti hibásnak azt a gazdaságpolitikát, amely így tudott az embereknek segíteni. Mert az egyik fontos lépés az, hogy az embereknek nőjön a jövedelmük, ezért csökkentettük az adókat  15 százalékos személyi jövedelemadó, családi típusú adózás, ami nulla százalékra tudja levinni az adózást , ezért emeltük radikálisan a minimálbért, hogy növekedjen a minimálbér és ezzel az emberek bére is. Ezzel nőtt a jövedelmük, és mellette a kiadásaikat azzal tudtuk csökkenteni, hogy a rezsit alacsony szinten tartottuk. Mondjon még egy országot, tisztelt képviselő úr, ahol a 2013-as árhoz képest mínusz 25 százalékon lehet ma is áramot és gázt venni a háztartásoknak! Mondjon még egy ilyen országot! Ön azt mondta, hogy sikertelen a kormánynak az ilyesfajta politikája. Hát, akkor mondjon egy országot, amelyiknek jobban sikerült! Mert ha mi sikertelenek vagyunk, és hozzánk képest csak rosszabb eredmények vannak, akkor ők aztán nagyon-nagyon-nagyon nem sikeresek.

Az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint  amiről itt a parlamentben a múlt héten is szó volt  Magyarország, Horvátország és Lettország van a lista pozitív végén a tekintetben, hogy euróban kifejezve az átlagos háztartási földgázárak hogyan alakultak, a másik végén pedig Svédország, Dánia és Hollandia áll. Az Eurostat kimutatása szerint is, ha az első féléves adatokat összevetem, az ideit és a tavalyit, minden más országban emelkedtek, sőt a legtöbb országban radikálisan, nem 30, hanem 100 meg 110 százalékkal emelkedtek a rezsiköltségek, csak Magyarország tudott kivétel maradni. Ön azt mondja, hogy Magyarország a kudarcos, s ezek szerint a többi meg nem kudarcos, miközben még az Eurostat is kimutatja, hogy Magyarország az egyetlen, ahol a megélhetés egy nagyon fontos része, a rezsiköltség szinten tudott maradni.

Hol van még egy ország, amelyik arányosan 181 ezer forintot tud adni a rezsiköltségek kigazdálkodásához?! Az más kérdés, hogy a szankciókkal Európa magát sodorta nagyon-nagyon nehéz helyzetbe. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai