Felszólalás adatai

Felszólalások:   123-134   135-154   155-170      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségünk.

Most pedig soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1791. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint fél éve háború dúl.

A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások több hónapja mindennapjaink részévé váltak, ami egyértelműen igazolja annak indokoltságát, hogy a kormány 2022. május 25. napjával  az Alaptörvényben biztosított jogkörével élve – veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az Alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be. Az elmúlt bő öt hónap során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság kezelése érdekében.

A kormány többek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a Rezsivédelmi Alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások számára állapított meg kamatstopot 2023 nyaráig.

Tisztelt Ház! A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány az Alaptörvényből eredő jogkörében  szoros együttműködésben az Országgyűléssel  az elkövetkező hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását is.

(16.50)

Az Alaptörvény kilencedik módosításával megváltozó, a különleges jogrendre vonatkozó közjogi szabályrendszer sajnálatos módon olyan időszakban lépett hatályba, amely a különleges jogrend fennállását indokolja. A kormánynak ezért kötelessége e megváltozott rendelkezések alkalmazásáról gondoskodnia.

Mindezek okán a kormánynak cezúrát kellett húznia 2022. november l-jével. Az Országgyűlés által még 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás eredményeképpen  a megváltozó közjogi alapokra tekintettel  a 2022 májusában kihirdetett veszélyhelyzetet meg kellett szüntetni. Az Alaptörvény kilencedik módosítása nem fosztotta meg a kormányt attól a lehetőségtől, hogy a veszélyhelyzetet újra kihirdesse. A kormány, vizsgálva a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülményeket arra a döntésre jutott, hogy 2022. november l-jével a különleges jogrendet újra ki kell hirdetni, fenntartva a fennálló közjogi helyzetet.

Tisztelt Országgyűlés! A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is, és ennek hatásaiban az elmúlt időszakban sajnos pozitív változás nem következett be. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a benyújtott törvényjavaslattal kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november l-jével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát  immár a megújult közjogi keretek szerint -meghosszabbíthassa.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás megteremtését szolgálja, amelynek eredményeképpen a kormány a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztésének időpontjáig a különleges jogrendet kihirdető kormányrendelet hatályát fenntarthatja. A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbítását kéri az Országgyűléstől, amely biztosítja, hogy a rendkívüli intézkedések ezen időszakban is fennmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Országunknak a világot sújtó koronavírus-világjárvány után egy háború és a háborút övező szankciós politika következményeivel kell szembenéznie, egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a mostanra már évek óta tartó, rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából menekülőknek.

Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. A tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén tudja a kormány a gazdaságvédelmi és humanitárius intézkedéseit fenntartani. A tárgyalt törvényjavaslat elfogadásával a tisztelt Ház végső soron arról dönt, hogy például fennmaradhatnake a hatósági árak, maradhatnake a takarmány- és élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, fennmaradhatnake a lakosságot, a vállalkozásokat érintő kamatstopok, fennmaradhatnake az elszabaduló energiaárakat keretek között tartó intézkedések, biztosíthatjuke az Ukrajnából menekülők részére a szükséges humanitárius intézkedéseket.

A kormány elsődleges célja, csakúgy, mint eddig, hogy megvédje a magyar embereket, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A koronavírus-világjárvány elleni védekezés elmúlt több mint két éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták e célok megvalósítását. A tárgyalt törvényjavaslattal biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Szeretném kiemelni, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől. A tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, november l-je óta már az Alaptörvény által rögzített közjogi, politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Kiemelem azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyének védelme olyan ügy, amelyben a képviselőknek nézetem szerint egységes álláspontot kellene képviselniük. Ezért tisztelettel kérem, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdésére tekintettel minősített többséggel biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Földesi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

FÖLDESI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius katasztrófát eredményezett, és jelentősen megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet. Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszer-ellátása, az egész világon az egekben az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba, és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye. Hiába regionális fegyveres konfliktusról van szó, az orosz-ukrán háború súlyos, negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az energiaválság és a már említett élelmezési krízis miatt.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország Kormánya a 180/2022. (V. 24.) kormányrendelettel az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdésében az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette.

2022. november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye kilencedik módosításának azon része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakítja. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusok, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így immár az új alkotmányos szabályok szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendelettel új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.

A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy jóváhagyja a 425/2022. (X. 28.) kormányrendeletet, amellyel a kormány a korábbi veszélyhelyzetek ideje alatt kiadott, és még hatályban volt 107 kormányrendeletet újból hatályba léptette, és felhatalmazást adjon a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján meghosszabbítsa a törvényjavaslat hatályvesztéséig.

Tisztelt Képviselőtársaim! A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

(17.00)

Annak biztosítása érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítására tesz javaslatot.

Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk munkánkat. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka: Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Egy pillanat türelmet kérek! (Megigazítja a mikrofonját.)

ELNÖK: Nyugodtan! Énrám is várni kellett.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: A technikai nehézséget megoldottam. Köszönöm.

Tisztelt Ház! Elég szépen mutatja az önök kormányzását és politikáját, hogy a mai napot a magyar alkotmányossággal, az Aranybullával, a magyar alkotmányos hagyományokkal kezdtük, majd így estefelé eljutottunk oda, amit valójában jelent önöknek ez a hagyomány meg az alkotmányosság, tudniillik egy olyan díszlethez, amit félre lehet rakni, ha kényelmetlen, ha zavarja önöket ilyen vagy olyan gazdasági vagy politikai döntések meghozatalában.

Az a helyzet, bár többször elmondtam már itt, de továbbra is igaz, hogy Magyarország államformája mostanában veszélyhelyzet. Önök évek óta fenntartják a veszélyhelyzetet hol erre, hol arra az indokra hivatkozva. Persze, veszély valóban mindig van, természetesen kockázat mindig van, csak azért választanak az ország élére kormányt, hogy kezelje ezeket a kockázatokat. Ugyanakkor egy alkotmányos rendszerben a kormány nem egyedüli szereplő ezen a területen, hanem a választott Országgyűlésnek is van ebben szerepe. Nem kétséges, hogy persze önök bármit megszavaznak, amit a kormány kíván önöktől, mármint a Fidesz- és a KDNP-frakció, láttuk, hogy milyen módon működnek önök a kormányzati akarat pecsétnyomó gépeként, transzmissziós szíjaként. Semmilyen módon nem vonják kétségbe a kormányzati szándékokat, de mégiscsak, ha itt, az Országgyűlésben kell meghozni a döntéseket, az legalább egy korlátozott nyilvánosságot jelent. Ez a nyilvánosság az, ami önöket zavarja.

Nem azért tartják fenn a veszélyhelyzetet, amit államtitkár úr itt képmutató módon emlegetett, hogy fenntarthassák a kamatstopot meg az ársapkákat. Államtitkár úr, hozzák ide rendes törvényhozási formában, biztos vagyok benne, hogy nemcsak a Fidesz-frakció, hanem az összes ellenzéki frakció is meg fogja szavazni ezeket az intézkedéseket. Csak ha idehozzák, mondjuk, a rezsiterveiket, mert ezt is emlegette, no, azt nem fogjuk megszavazni, mert a hétszeres gázárat meg a kétszeres áramárat nem fogja támogatni az ellenzék, de a fideszes képviselők biztos azt is megszavazzák, mert elégedettek önökkel, bármiről is van szó, bármihez odaadják nyugodtan a nevüket.

De mire is szolgál tulajdonképpen a veszélyhelyzet állandó fenntartása? Két dologra. Egyrészt arra  és talán ez a fontosabb , hogy lényegében korlátozás nélkül eltérhessenek a költségvetéstől, arra adjanak pénzt, amire éppen eszükbe jut. Ma Magyarországnak nincs költségvetése, miközben a költségvetés léte és működése az alkotmányosság egyik legfontosabb jellemzője, ha tetszik, a pénzügyek fölötti kontroll az országgyűlések legrégebbi vagy egyik legrégebbi funkciója, mert egyébként önök ezekben a bizonyos éjféli kormányrendeletekben úgy térnek el a költségvetéstől, úgy osztogatnak milliárdokat vagy úgy vesznek el önkormányzattól milliárdokat, ahogy éppen eszükbe jut. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy teljesen nyilvánvaló módon leginkább ezért kell önöknek a veszélyhelyzet, hogy ne kelljen semmilyen módon ragaszkodni a költségvetéshez, az országgyűlési kontrollhoz, ne kelljen megvitatni a közügyeket.

De van egy másik szála is ennek a dolognak, az, amikor azért hoznak folyamatosan kormányzati rendeleteket, mert képtelenek hatékony, szakszerű kormányzati munkát végezni. Látjuk, hogy mi történik egynémely törvényjavaslattal, amelyet másodszor-harmadszor tárgyalunk meg a parlamentben, mert hol ez jut eszükbe, hol az jut eszükbe, itt nyúlnak egy kicsit hozzá, ott nyúlnak egy kicsit hozzá. Ez nyilván törvényjavaslatoknál kellemetlen, kormánydöntéseknél azonban meg lehet tenni azt, amit megtettek a rezsinél, amely kapcsán volt egy hónap, amikor az egész ország rendkívül ideges volt attól, hogy mennyi gázszámlát fog fizetni, de önök folyamatosan variáltak a feltételekkel, a számokkal, a szabályokkal, és ezeket mindig kormányrendeletben adták ki, mert ahelyett, hogy egy döntést rendesen előkészítettek volna, szokásuk szerint csak a politikai hasznot nézve kapkodtak.

Úgyhogy azt kell mondanom, tisztelt Ház, hogy természetesen nem fogjuk a nevünket adni semmilyen módon ahhoz, hogy önök az egyébként rendkívül gyenge demokratikus védelmet, amit az Alaptörvény  amire olyan büszkék  biztosít, tovább gyengítsék, tovább inflálják.

Az pedig, amit államtitkár úr mond, ne haragudjon meg érte, mindenesetre kacagtató, hogy majd az országgyűlési ellenőrzés érvényesül. Az első veszélyhelyzet idején valóban teljesítették az Országgyűlés tájékoztatásának kötelességét. Akkor itt, emlékezhetnek rá képviselőtársaim, minden ülésnap elején beszámolt egyik vagy másik miniszter a veszélyhelyzeti intézkedésekről. Ez volt az az egyedüli időszak, amikor indokolt volt a veszélyhelyzet egyébként, csak akkor sem volt indokolt korlátlanul, de erről majd mindjárt mondok még egy mondatot. Azt kell mondanom, hogy az a helyzet, hogy azóta azonban lényegében érdemi tájékoztatást az Országgyűlés nem kap. Önök majd elmondják, hogy lehet kérdést feltenni. Persze lehet, de ez nem azonos azzal, hogy önök beszámolnának a döntéseikről, ezeknek az indokairól.

Végül még egy kérdésről szeretnék szólni. Miért is állt elő most ez a helyzet? Azért, mert az uniós pénzekért való nagy kaparásban és ennek keretében az alkotmányosság látszatának helyreállításában végre elfogadták azt, amit az ellenzék egyébként kezdettől mondott, hogy időkorláthoz kell kötni a veszélyhelyzet meghosszabbítását. De úgy fogadták el, mint minden más hasonló intézkedést, hogy valójában ne változzon semmi, csak formálisan. Ugyan most 180 naponként meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet, de eddig is ez volt a gyakorlat, és nincs kétségem, hogy 180 naponként meg fogják hosszabbítani. Amikor pedig végre béke lesz Ukrajnában, ami persze úgy lesz, hogy az önök agresszor barátja, Putyin felhagy Ukrajna megsemmisítésének tervével, szóval, ha egyszer végre béke lesz Ukrajnában, akkor majd találnak más indokot. Hol a migrációt, hol a Covidot, ha meg nem, akkor majd a marslakók támadását vagy a napszelet fogják indokként felhozni arra, hogy fenntartsák a veszélyhelyzetet.

Még egyszer mondom: önöket már a demokrácia látszata, az itteni parlamentben lévő vita is zavarja, ezt próbálják elkerülni. Hogy mire való önöknek a veszélyhelyzet, azt semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy amikor tavasszal először merült fel, hogy a pedagógusok komoly mértékben sztrájkolnak és kiállnak az érdekeikért, akkor ezt egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel oldották meg, törték le, így vették el a sztrájkjogukat, egyébként alapjogot csorbítva. Abba ne menjünk bele, hogy az Alkotmánybíróságnak most volt ideje ezzel foglalkozni. Ez a másik, hogy majd alkotmánybírósági kontroll lesz. Hát, marhára lesz! Ha jól értem, az Alkotmánybíróság most fogadta be az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket.

Összefoglalva tehát: a veszélyhelyzet nem más, mint egy rendkívül átlátszó fügefalevél a szakszerűtlen, koncepciótlan kormányzás, az alapjogok csorbítása és az ész nélküli pénzköltés előtt, és akkor nem mondtam csúnyát. Ilyen módon semmiképpen nem tudjuk támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Juhász Hajnalka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy volt itt marslakók támadása, napszél, de azt valamennyi kormánypárti képviselőtársam nevében hadd utasítsam vissza, hogy minket pecsétnyomó gépeknek nyilvánít, jelentsen is a pecsétnyomó gép bármit is ebben a relációban.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2022. november 1-jétől fogva a kilencedik alaptörvény-módosítás nyomán koncepcionális jelleggel alakultak át az Alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos rendelkezései. A korábbi különleges jogrendi szabályozás hat különböző kategóriában tipizálta azokat a rendhagyó körülményeket, amelyek esetén a békétől, általánosságban fogalmazva az állami működés általános szabályaitól eltérő különleges alkotmányjogi eszköztár alkalmazásának szükségessége merül fel. A változás révén a különleges jogrend kategóriarendszere egyszerűsödött és átláthatóbbá vált három típusra: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet, ezekre redukálva az ilyen jellegű esetköröket.

Az Alaptörvény változására tekintettel indokolt a korábbi alkotmányos alapon nyugvó különleges jogrend megszüntetése és 2022. november 1-jétől az új alaptörvényi szabályoknak megfelelően a veszélyhelyzet kihirdetése. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy az alkotmányos keretek megváltozása mellett a veszélyhelyzet újbóli kihirdetését az is szükségessé tette, amit államtitkár úr elmondott, hogy az orosz-ukrán háború, illetve annak következtében bekövetkező humanitárius katasztrófa miatt Magyarországon menekültügyi, gazdasági és energetikai téren továbbra is súlyos kihívásokkal szembesülünk.

(17.10)

A veszélyhelyzet az Alaptörvény értelmében főszabály szerint 30 napra hirdethető ki, amelyet a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján 180 nappal hosszabbíthat meg, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

A javaslat alapvető célja, hogy az Alaptörvény 50. cikkelyének (3) bekezdése értelmében, amelyet képviselőtársam is hangsúlyozott, felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 180 nappal meghosszabbíthassa. Garanciális elemként szerepel a javaslatban, hogy az Országgyűlés e törvény szerinti felhatalmazását bármikor visszavonhatja, a tervezet 4. §-a pedig a kormány azon jogkörének fennállását rögzíti, hogy a veszélyhelyzetet e törvény hatályvesztését megelőzően megszüntesse.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk és egyben Európa elemi érdeke, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen. Ilyen körülmények között alapvető fontosságú, hogy a kormány akcióképessége, az állandó súlyos kihívásokkal szembeni gyors reagálás lehetősége biztosítva legyen, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Amiről most itt vitatkozunk, az jelen körülmények között normális nyugat-európai demokráciában elképzelhetetlen lenne. Különleges jogrend meghosszabbításáról vitatkozunk, miközben arra sem Magyarországon, sem egyetlen európai uniós tagállamban nincsen szükség. Az van, hogy a Fidesz rászokott a rendeleti kormányzásra, a kétharmados többségén felüli extra hatalomra. Az van, hogy a különleges jogrend idejének meghosszabbítása semmi mást nem szolgál, csak a Fidesz kényelempolitikáját, mert ebben nem kell átláthatóság, zárójelbe lehet tenni az Országgyűlést és a fékek és ellensúlyok rendszerét, azokat az intézményeket, amelyeket vagy megfelelő káderek beültetésével, vagy a hatáskörök megnyirbálásával eddig is takaréklángon tartott az Orbán-kormány.

Azt tudom mondani, kedves képviselőtársaim, hogy ezek az intézkedések nem erősítik a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, nem segítik az uniós jogállamisági eljárások lezárását, és nem hozzák közelebb a magyar embereket megillető fejlesztési és felzárkózási pénzeket. Mert önök megtehették volna azt is, hogy idehozzák elénk törvényjavaslatban az összes olyan intézkedést, amelyről kormányrendeletet fogadtak el. Nem tartana semeddig összehívni az Országgyűlést, feltéve, hogy a fideszes képviselők hajlandóak lennének erre. Bizonyára lennének intézkedések, amelyeket támogatnánk, és lennének intézkedések, amelyeket nem, de mindegyikről lenne lehetőség érdemi vitát folytatni.

Támogatnánk például a SZÉP-kártyák szabadabb felhasználásával kapcsolatos szabályozást, a kamatstopot, a hatósági üzemanyagárat vagy a hiteltörlesztési moratóriumot. De biztosan nem tudnánk támogatni azt a brutális energiaár-emelést, amelyet önök egy tollvonással rászabadítottak a családokra, vállalkozásokra, civil szervezetekre és az önkormányzatokra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is látják, hogy Magyarország egy soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll, folyamatos drágulással, két számjegyű inflációval, harmatgyenge forinttal, a nemzetközi környezetnek kitett gazdasággal, energiaár-robbanással és egy szétszakított társadalommal. Önök is tudják, hogy Gulyás Gergely és Németh Szilárd a Fidesz-kormány képviseletében 2022. július 13-án bejelentették, hogy a rezsicsökkentés az Orbán-kormány korábbi ígéretével és állításaival szemben a 2013-ban bevezetett formájában megszűnik.

A Fidesz-kormány intézkedése nyomán 2022. augusztus 1-jétől a kormány által meghatározott átlagfogyasztás feletti rész után az egyetemes szolgáltatásra jogosult áram-, illetve földgázfogyasztóknak úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie, amely áram esetében dupla árat, földgáz esetében több mint hétszeres árat jelent. Ennyi volt, írtak egy rendeletet, és teljesen mindegy, hogy mit ígértek, az ellenkezőjét csinálták. Hazudtak, becsapták a választókat.

Önök is pontosan tudják, hogy a brutális áram- és gázáremelés váratlanul érte a lakosságot, hiszen Orbán Viktor még 2022. július 7-én is arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést mindenképpen megvédik. Áprilisban még azt mondták a miniszterek, hogy a magyar gazdaság erősebb és ellenállóbb, mint korábban. Tavaly októberben pedig Szijjártó Péter jelentette be a 15 évre kötött orosz gázvásárlási megállapodással kapcsolatosan: „Megteremtettük annak lehetőségét, hogy a világpiaci ármozgásoktól függetlenül a magyar fogyasztók számára a gáz ára ne növekedjen.” Egy másik rendelettel pedig kidobták az önkormányzatokat, kisvállalkozásokat, civil szervezeteket, iskolákat, óvodákat, rendelőket, szociális intézményeket a védett energiaellátási körből, 10-15-szörösére nőttek az energiaköltségeik, és a létüket, az általuk nyújtott szolgáltatások fenntartását veszélyezteti vagy lehetetleníti el.

Önök is tudják, hogy a korábbi kormányzati ígéretek ellenére bevezetett brutális áram- és gázáremelés rengeteg családot, vállalkozást állít szinte megoldhatatlan helyzet elé. Természetesen a helyzet nemcsak nálunk nehéz, hanem más uniós tagállamokban is, tudjuk, de van egy fontos különbség: Európa más országaiban éppen növelik a kormányok a cégek és az emberek rezsitámogatását, ezzel szemben az Orbán-kormány éppen elveszi azokat. Így az Orbán-kormány részben előidézte, most pedig mélyíti a válságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Káoszt és megélhetési válságot okozott a kormány az energiaárak megemelésével. Segítség nélkül maradtak a csak áramot használók, és nem vették figyelembe az emberek többségének élethelyzetét, pedig ott van a 12 forintos paksi áram, negyedével többet termel, mint a lakossági szükséglet, nem hat az árára az infláció, nem hat rá a nemzetközi környezet. Ha hozzátesszük a 24 forintos, Mátrai Erőműben termelt áram mennyiségét, az lefedi az ország áramszükségletének több mint 41 százalékát. Önök mégis 70 forintos árat kérnek az emberektől átlagfogyasztás fölött, az önkormányzatoktól, cégektől, közhasznú szervezetektől pedig 200-300 forintos árat. Szégyen ez a nyerészkedés! Lehetne ezt okosabban is csinálni, lehet ársapkát adni az önkormányzati szektor fogyasztásánál, és biztosítani kellene minden településen a szükséges közszolgáltatások fenntartását.

Önök azt mondták, hogy az áram és a földgáz árának emelése a családok háromnegyedét nem érinti. Ezzel szemben tény, hogy a kormányzati rezsiemelés lehetetlen helyzetet teremt. Az elmúlt 12 év gazdaságpolitikájának következményeként mostantól vidéki tömegeket fenyeget százezres, milliós számlatartozás. Önök szerint a rezsicsökkentés nem szűnt meg. Ezzel szemben tény, hogy a kormány ekkora mértékű gázáremelést még nem szabadított rá a magyar családokra, mint az Orbán-kormány. Egy évi 2 ezer köbméter földgázt  ez havi 167 köbméter  fogyasztó háztartás esetében a kormány 90 százalékos áremelést, egy 2500 köbmétert fogyasztó háztartásnál közel 200 százalékos áremelést vezetett be, egy 3 ezer köbmétert fogyasztó háztartásnál pedig majdnem négyszeresére emelte a földgáz árát. Ezek a fogyasztási mennyiségek még a medence fűtéséről szólnak.

Önök azt mondják, örüljünk annak, ami eddig volt, mert önök szerint 2013 óta immár 9. éve fizetnek a magyar emberek kedvezményes, az állam által korrigált árat az energiáért, a világpiaci ár töredékéért. Ezzel szemben tény, hogy azért kellett 2014-ben csökkenteni a gáz árát, mert előtte a 2010. évi 107 forint/köbméteres árat az Orbán-kormány 132 forint/köbméterre növelte. Az is tény, hogy a 2014 óta eltelt időszak jó részében az importnál és a világpiaci árnál magasabb volt a rezsicsökkentett lakossági ár. Akadt olyan időszak is, amikor a két-háromszorosát vagy még annál többet is kellett fizetniük a magyar fogyasztóknak ahhoz képest, mint ha az aktuális piaci áron számolták volna a rezsit. Ez a helyzet 2015-től egészen 2021 nyaráig tartott, amikor a világjárványt követő gazdasági fellendülés fokozta az energiahordozók iránti keresletet, és emiatt emelkedni kezdtek az energiaárak.

Tisztelt Képviselőtársaim! És nem utolsósorban nem feledkezhetünk meg az energetikai ősbűnről, a Fidesz energetikai ősbűnéről: azért kell most ennyi gáz, mert az Orbán-kormány az elmúlt 12 év során gyakorlatilag semmibe vette az energiahatékonyságot. Miközben a két évvel ezelőtti energiastratégia frissítéséről kiszivárgott tervezetében még világosan hitet tettek például a szigeteletlen, úgynevezett Kádár-kocka házak felújításának szükséglete mellett, az elfogadott változatból ez már kimaradt.

(17.20)

Az Orbán-kormány ilyenformán se azelőtt, se azóta nem juttatott állami vagy akár uniós támogatásokat erre a célra. Az igénylővel szemben az év végéig az érvényes felújítási támogatás sem támaszt kifejezett, szakszerű energiahatékonysági követelményeket. A pénzt inkább hazai energiacégek felvásárlására költötték teljesen feleslegesen, hogy a stadionokat vagy a Karmelita kolostort vagy Mészáros Lőrinc kistafírozását ne is említsem.

Érdekes egyébként, hogy az áramszámla másik, a rendszer üzemeltetésére fordított, alapvetően a hálózati cégek bevételeit jelentő hányadát azután emelte meg a közműhatóság, amikor a kormányfő felcsúti barátja megvette a kelet-magyarországi gáz-, illetve áramhálózatot üzemeltető Tigázt és Titászt, most pedig rászabadítják a meghétszerezett gázárat a változatlanul elavult lakásban élő, tehát jó eséllyel a kormány szerint átlag feletti fogyasztó tömegekre. Mellesleg a köbméterenként 740 forintos gázárnak az áfatartalma is az eddigi hétszerese, azaz közel 160 forint.

Önök azt mondták, hogy csak Magyarországon védi rezsicsökkentés az embereket, ezzel szemben tény, hogy miközben más európai kormányok éppen felpörgetik a rezsitámogatásokat, az Orbán-kormány éppen visszavesz belőle, és költségvetési többletbevételt akar az áremelések révén. Az EU egyes tagállamaiban sokféle módon támogatják a lakosság energiaszükségleteinek mérséklését, az adócsökkentéstől a hatósági árszabályozáson át a szociális alapú támogatásokig, a kiskereskedelmi ár szabályozása például kilenc uniós tagállamban van érvényben, Romániától Bulgárián és Lengyelországon keresztül egészen Spanyolországig.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz azzal szokta vádolni az ellenfeleit, amit valójában ő maga tesz. Például azt mondják, hogy az ellenzék eltörölné a rezsicsökkentést, és mindent piaci árra emelne. Ezzel szemben tény, hogy az MSZP soha nem ellenezte a hatósági árat, soha nem mondta, hogy a hatósági árat piaci szintre kell emelni vagy akár csökkenteni. Az MSZP mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a bevételek hosszú távon fedezzék az energiaellátás költségeit, ezért kifogásoltuk, amikor a piaci, vagyis beszerzési árak a hazai lakossági rezsicsökkentett, vagyis eladási díjak töredékére rúgtak, az állami energiakereskedőnél százmilliárdos többletnyereség halmozódott fel. Bár ebből a 2018-as választásokra időzített egyszeri számlakedvezmény során valamit kiosztottak a lakosságnak, jutott belőle bőven Orbán oligarcháinak is.

Az MSZP ehelyett sávos tarifarendszert javasolt, ez alapján az alapvető létszükségletet kielégítő fogyasztás díját most is le lehetne csökkenteni, a rezsicsökkentett díjak pedig az átlagfogyasztás kétszereséig is tarthatóak lennének. Emellett kiegészítő szociális intézkedések is szükségesek, így például az Orbán-kormány által elsorvasztott lakhatási támogatási rendszer újraélesztése. És nem utolsósorban mi mindig is a lakások energetikai korszerűsítését, szigetelését szorgalmaztuk, a rideg valóság ugyanis az, hogy a mindenkori magyar kormány tartósan csak a forgalmat, az igényeket befolyásolja, az importárakat nem, de ehhez alapvetően szükséges az előzetes széles körű, szakmai alapú társadalmi párbeszéd, nem kevésbé pedig a tudatformálás, hogy gondolkodj, szigetelj, mert bármikor kilőhetnek a tarifák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja mindezek alapján módosító javaslatban fogja kezdeményezni, hogy az embereket, önkormányzatokat, kisvállalkozásokat, civileket szükségtelenül károsító rendeletek hatálya ne legyen meghosszabbítva, így kezdeményezzük az augusztusban bevezetett lakosságiár-emelés hatályon kívül helyezését. Mi azt mondjuk, adják a paksi áramot annyiért, amennyibe az kerül. Kezdeményezzük, hogy az önkormányzatok, közhasznú, civil szervezetek, kisvállalkozások legyenek jogosultak újra a védett ellátási körben hozzájutni az áramhoz és a gázhoz. Kezdeményezzük, hogy a napelemek hálózati csatlakozásának felfüggesztéséről szóló rendelet kerüljön szintén hatályon kívül.

Kérem, hogy támogassák javaslatainkat, csatlakozzanak hozzánk, és valósítsuk meg együtt a rezsistopot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Lukács László György frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök újabb felhatalmazásért hozzák be ezt a törvényjavaslatot, egy újabb felhatalmazás megadásáért, annak elfogadásáért jöttek a parlamentbe, és azt kell hogy mondjam, ugyanúgy, mint az ezt megelőző vitában 30 nappal ezelőtt, illetve az azt megelőző vitákban, azt kell hogy elmondjam, hogy a mostani esetben alapvetően azzal van probléma, hogy a megalapozottsága, tehát az alapvető indokoltsága a veszélyhelyzeti szabályozásnak, azaz  legyünk tiszták!  a rendeleti kormányzásnak álláspontunk szerint nem áll fenn. Elmondtam korábban is, hogy azért nem áll fenn, mert azok a veszélyek, amelyekkel az ország szembenéz, a rendes jogrendben is orvosolhatóak. Rendelkezésre állnak a kormány számára és a parlament számára is azok, mind a rendeleti, mind a törvényalkotási feladatok, amelyekkel az egyes problémákat kezelni lehet, így mind a gazdasági válsággal kapcsolatosan az infláció kezelésével vagy más tényezőként  és ez talán nem is a rendeleti kormányzásra tartozik  a forint megvédésével, a humanitárus katasztrófa elhárításával mind-mind olyan eszközrendszerrel rendelkezik Magyarország, amely világos törvényi keretek között üzemeltethető, nem szükséges pluszfelhatalmazás a rendeleti kormányzáshoz. (Sic!)

Álláspontom szerint szimplán annyi történt, hogy a kormányfő beleszeretett a rendeleti úton való kormányzásba, világos, hogy veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza jelenleg Magyarországot, és azt kell mondani, hogy a Brüsszelben nyolcból nyolc szankciós csomagot megszavazó szankciókirály, Orbán Viktor lényegében csak egy biankó csekket kér ahhoz, hogy minden a saját módja szerint történjen az országban, és ne kelljen se beszámolni, se senkivel megvitatni azt, hogy mi történik.

Ismételten szeretném leszögezni, a kialakult helyzetet és a körülményeket mind kezelni lehetne, így az inflációt, akár a 150 százalékos tojásár-emelkedést; bár itt, ugye, akár vitába is szállhatnánk, hogy az ársapka mennyiben segíti a piaci folyamatokat, illetve azt, hogy az embereket megvédjük, hiszen azt mindannyian tudjuk, és szerintem önök is tudják, hogy ha bármely termékhez a piacon egy rögzített árral hozzányúlunk, az azt fogja feltételezni, és az lesz a következménye, hogy soron következő termékekbe, soron következő szolgáltatásokba is be kell avatkozni, ahol meghúznak egy szálat a rendszerben, és akár egy terméknek az árát is rögzítik, újra és újra előbukkannak olyan problémák, amelyeket kezelni kell. Tehát önmagában egy ilyen árrögzítéssel problémák tucatjait idézik elő. Talán Nagy Márton nem is egyszer, többször mondta korábban, hogy ezektől az ársapkáktól vagy a hatósági áraktól el kellene szakadnia az országnak, és más módon kellene megvédeni a fogyasztókat. Ugye, erre adtunk, illetve volt felvetés, áfacsökkentési javaslat akár szigorúbb ellenőrzéssel, ezt talán az ellenzéki pártok is mind támogatták, hogy ebben el lehetne indulni, vagy egy ilyen lehetne a családi kártyának az intézménye, amely hosszú távon a családokat segíti, tehát több megoldás is lenne, amelyhez  ismételten mondom  nem kell plusz rendeleti felhatalmazás.

A humanitárius katasztrófahelyzetet, amikor még nem rendeleti úton történt a szabályoknak a meghatározása, Magyarország példamutató módon, és itt nem a magyar kormány vagy a magyar hivatalos szervek mindegyike, de nagyon sokszor a civilek példamutató módon a határon és a határ közelében az önkormányzatok segítségével megvalósították azokban a napokban, amikor a háború kitört, és tömegével érkeztek magyar ajkú, menekülőben lévő honfitársaink, és olyanok is, akik Ukrajna belsőbb területéről érkeztek. Én magam is ott voltam, és láttam, hogy milyen jó harmóniában és milyen jó együttműködésben tud dolgozni mind az önkormányzat, mind a civil szervezetek, a lakosság, amihez nem kellett külön rendeleti felhatalmazás és önálló, ilyen téren kialakult jogalkotási gyakorlat.

És hát, itt van az energetikai katasztrófa, ahogy önök fogalmaztak. Erre is van lehetősége és módja a kormánynak a törvényalkotás, illetve a saját eddig meglévő rendeleti útján, illetve rendeletek felhasználásával a megfelelő kormányzásra, ezt nem kellene emögé rejteni. És azért nem kellene emögé rejteni, és azért nem szükséges szerintem a felhatalmazás önöknek, és azért nem szükséges a rendkívüli jogrendnek az ilyen módon kihasználása, és ezt már az előző vitában is elmondtam, mert az ilyenfajta rendkívüli jogrendeknek a bevezetése és az ehhez kapcsolódó rendeletalkotás minden egyes esetben sérti a következetes és jó jogkövetési magatartást. Hiszen a jogkövető emberek, akiket, ugye, nem mentesít a törvénynek vagy a szabálynak a nem tudása az elkövetett esetleges ballépéseik alól, nem tudják igazából azt a lépést tartani, hogy kövessék az őrájuk vonatkozó szabályozást. Ez egyrészt rontja, ugye, a jogkövetést, másrészt a jogalkotásnak a minőségét is rontja, harmadrészt olyan kellemetlen helyzeteket eredményez, hogy mindenfajta ilyen jogalkotási trükkel kell a végén az összes rendeletet majd hatályban tartani, illetve továbbvinni, ami lényegében a megcsúfolása annak, ami a jogalkotásnak az igazi hivatása lenne.

(17.30)

S amit még tovább ront, az pedig a jogértelmezés. Ha valakinek a jogkövetésben is gondot okoz az, hogy az állandóan változó szabályokat miként követi, hát, a jogértelmezés is problémába kerül, így esetleg az állammal vagy egymás közötti cégek egymás közötti vitás helyzetében is többször előállhat olyan, ami nehezíti a jogértelmezést, ezáltal a jogkövetést rontja, és a jogalkotásba vetett bizalmat is csökkenti.

Összességében, összefoglalva azt tudom elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy álláspontunk szerint nem áll fenn az a helyzet, amely alapján indokolt lenne, hogy megadjuk önöknek ezt a felhatalmazást. Az a helyzet, ami jelenleg van, a rendes kereteket kihasználva, a rendes jogrendet kihasználva, annak az eszközeit száz százalékig érvényesítve kezelhető, megoldható, éppen ezért nem áll módunkban és nem áll lehetőségünkben, hogy önöknek erre felhatalmazást adjunk.

A Jobbik Magyarországért frakciója nem fogja megszavazni önöknek ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Dócs Dávid képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden összefoglalnám, hogy egészen pontosan miről is szólna ez az újabb veszélyhelyzet.

Mint ismeretes, a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára való tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet szeretne kihirdetni, egy újabb veszélyhelyzetet. Erről a 180/2002. (V. 24.) számú kormányrendelet rendelkezik. Mi azt gondoljuk, hogy ennek az újabb veszélyhelyzetnek a fenntartása a törvényalkotást egész egyszerűen rendeleti szintre süllyeszti, amit mi aggályosnak tartunk. 2022. november 1-jén hatályba lépett ugyanis Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása, ennek is az a része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel alakítja-alakította át.

A X. hó 28-án kihirdetett 424/2002-es kormányrendelettel új veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány, 2022. november 1-jei hatálybalépéssel. A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja abban az esetben, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, s mint látjuk, olyan kort élünk, amikor ez folyamatosan újra és újra meghosszabbítható, így mi veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe, cseberből vederbe esünk folyamatosan. A kormány ebben a különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A javaslat célja, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikkében található (3) bekezdés alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 180 nappal újra meghosszabbíthassa.

Tisztelt Ház! Itt jön a lényeg, melyre a Mi Hazánk Mozgalom igazán reagálni szeretne. Az elmúlt évek bár nehéz, embert és kormányt próbáló évek voltak, amik előttünk állnak, azok pedig még ennél is nehezebbnek ígérkeznek, nem tartjuk szerencsésnek, hogy a kormány folyamatos veszélyhelyzetet kihirdetve hozhat meg rendre rendkívüli intézkedéseket, vagy függesztheti fel kénye-kedve szerint egyes törvények alkalmazását, illetve kormányrendeletekkel vezetheti az országot, az Országgyűlést, legalábbis az ellenzéki részét teljes mértékben kihagyva abból. A most magunk mögött hagyott veszélyhelyzetben 107 ilyen kormányrendelet született az élet legkülönbözőbb területeit érintve. Ezek nem széles társadalmi konszenzuson alapultak, így nem is tükrözik a társadalom igényeit maradéktalanul, hiszen a saját magunk által megtermelt energiák árainak a megemelése, valamint a rendszerhasználati díjak többszörösére emelkedése, azt gondoljuk, hogy nem a magyar emberek érdekeit szolgálja, mégis ilyen kormányrendelet született, s önök ismét azt szeretnék, ha az Országgyűlés ennek a veszélyhelyzetnek a további fenntartását fogadná el.

A Mi Hazánk Mozgalom a humanitárius intézkedéseket és a magyar lakosságot segítő intézkedéseket tudja támogatni, de ebben a formában nem tudja elfogadni ezt a törvényjavaslatot teljes mértékben, ezért annak módosítását fogja kezdeményezni, hiszen egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy olyan kiugró esetek is tapasztalhatók, amelyek például a rezsiemelkedésnél az eddig 107 forintos köbméterenkénti gázárat 3 ezer forint fölötti árra emelnék. Önök ezt a rezsicsökkentés jegyében tennék, amitől hangos volt a kormányzati sajtó a választások előtt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ez egész egyszerűen már a népnyúzás kategóriája. Ez nem az a kategória, amikor majd egy kicsit húz a nadrágszíján az átlag magyar adófizető és az átlag magyar vállalkozó is majd kifizeti, hanem ez egész egyszerűen a kifizethetetlen kategória.

Éppen ezért e mögé a veszélyhelyzet mögé bújtatva ezt nem lehet támogatni, és ahogy említettem is, a Mi Hazánk Mozgalom nem tudja támogatni, úgyhogy ennek a törvényjavaslatnak a módosítását fogjuk kezdeményezni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A parlament előtt a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről elnevezésű törvényjavaslat áll. Nekünk, zöldeknek ezzel a törvényjavaslattal számos problémánk van, de menjünk sorban.

Először is: miért van szükség a törvényjavaslatra? Idén február 24-én Oroszország megtámadott egy független, szuverén államot, Ukrajnát. A délszláv háború után ismét fegyveres konfliktus dúl a szomszédunkban. Ebben a körben szögezzük le az elején: ahhoz, hogy ez a háború véget érjen, vagyis hogy Oroszország kivonuljon a megszállt területekről, három dolog kell. Először is ne finanszírozzuk tovább az orosz megszállást a drága fosszilis energia vásárlásával, roppantsuk meg az oroszok gazdasági hátországát, és ne relativizáljuk a háborús agressziót.

A Fidesz-KDNP képviselői úgy állítják be ezt a háborút, mintha megtámadó és megtámadott felelőssége teljesen ugyanaz lenne. Rögzítsük le: nem ugyanaz. Nem lehet egyenlőségjelet tenni! Ha Oroszország kivonul a megszállt területekről, akkor nem lesz a szomszédunkban fegyveres konfliktus, és nem lesz humanitárius katasztrófa.

A háborús konfliktus keretében nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy hazánk energiaválságban szenved, energia-vészhelyzetben. Ez a külföldről vásárolt fosszilis energiától való függőség miatt van. Az egyetlen hosszú távú megoldása ennek az, hogyha csökkentjük a fosszilis energia felhasználását, ehhez pedig nincs más út, mint egy radikális zöldfordulat. Nekünk, zöldeknek meggyőződésünk, hogy a mostani válságra nem az a megoldás, ha megharcolunk azért, hogy megmaradjon az energiafüggőségünk, hanem az, ha végre a zöldmegoldásokkal elindulunk az energiafüggetlenség útján.

Önök arra hivatkoznak, hogy ez az energiaválság az EU-s szankcióknak köszönhető. Ezzel plakátolták tele ízléstelenül az országot. Szerintünk az a fideszes narratíva, miszerint a szankciók nem működnek és azoktól csak Európa szenved, tényszerűen nem igaz. A prognózisok szerint ugyanis 2022-ben Oroszország kemény recesszióba szorult, az év végére már 10 százalékos visszaesést jósolnak, és ennél a következő években csak nagyobb lehet a gazdasági visszaesés. Nem meglepő ez, hiszen a szankciók már csak természetüknél fogva is olyanok, hogy időben mindig később fejtik ki hatásukat, minden esetben számolni kell az időbeli aszimmetriával. De ugyanezen megfontolás alapján alapvető tévedésben van szerintünk az a nyugati érvelés is, hogy a minél nagyobb szankciós nyomással gyors békét lehet kicsikarni. Ebben a formában ez biztos, hogy téves megközelítés, hiszen gyors béke csak a szovjet  elnézést, az orosz  csapatok azonnali kivonulásával valósulhat meg.

Tisztelt Ház! Beszéljünk magáról a konkrét javaslatról is! Ennek az előttünk lévő törvényjavaslatnak a célja a vészhelyzet meghosszabbítása. Azt, hogy a kormány milyen mértékű szereptévesztésben van, jól mutatja, hogy a törvényjavaslat preambulumában már nem is az Országgyűlés nyilatkozik a törvény lényegéről, hanem a kormány indokolja, hogy miért tesz javaslatot a vészhelyzet meghosszabbítására. A törvényjavaslat tehát még csak gesztust sem tesz az Országgyűlés irányába, hogy akként fogalmazza meg a preambulumot, hogy abban az Országgyűlés a kormány érveit megfontolva alkot majd a vészhelyzet meghosszabbítására felhatalmazó törvényt.

Ráadásul ez a törvényjavaslat sem került társadalmi egyeztetésre, ami nehezen érthető annak fényében, hogy a kormány biztosítani igyekezett az Európai Bizottságot, hogy a jövőben sor fog kerülni a törvénytervezetek társadalmi egyeztetésére.

(17.40)

Azt már megszoktuk, hogy a miniszterelnök mindenből hatalmi harcot csinál. Nincs szakpolitika, nincs társadalompolitika, nincs gazdaságpolitika, csak és kizárólag hatalmi viszonyokat alakító politika van. A nap végén csak ez számít.

Amikor a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről elnevezésű törvényjavaslat fekszik előttünk, akkor valójában teljesen mindegy, hogy milyen rendeleteket módosít a kormány. A vészhelyzeti intézkedések zömét a vészhelyzet fenntartása nélkül is gyorsan és hatékonyan lehetne teljesíteni, ehhez nincs szükség különleges jogrendbeli intézkedésekre. Nem véletlen az, hogy Magyarországon kívül egyetlen ország sem vezetett be semmilyen különleges jogrendet.

Tisztelt Ház! Az LMP  Magyarország Zöld Pártja azért nem szavazza meg a törvényjavaslatot, mert az elmúlt hónapok, sőt évek szerint a kormány nem él, hanem visszaél a különleges jogosítványokkal. Ha az elmúlt hónapokban a kormány élt volna a különleges jogosítványaival, akkor elkezdi megemelni érdemben a pedagógusok bérét még ebben az évben, engedélyezi a szélerőművek újratelepítését, eltörli a napelemadót, bevezeti a klímabérletet, forrásokat biztosít az épületszigetelési programokra, csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját. Sajnos, a kormány ezt nem tette meg. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, miniszterhelyettest mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Csak nagyon röviden szeretnék válaszolni, mivel a vitában részt vevő kormánypárti hozzászólók már számos érvet elmondtak.

Mindenekelőtt sajnálatosan állapíthatjuk meg, hogy az ellenzék nem kíván segítséget nyújtani a kormánynak abban, hogy kezelje a veszélyhelyzetet, tehát magára marad a kormány és a kormánypárti többség a veszélyhelyzet kezelésével. Ez persze eddig is így volt, ebben nincs semmi újdonság.

Az se nagyon meglepő, hogy különböző összeesküvés-elméleteket gyártanak arról, hogy vajon a kormány hogyan használja ezt a felhatalmazást. A kormány már az elmúlt időszakban is hosszú ideje bizonyította, hogy nem élt vissza a veszélyhelyzeti szabályokkal, mindig az Országgyűlés kontrollja alatt dolgozott, és ami ennél is fontosabb, hogy mindig csak a veszélyhelyzet kezelése, a veszélyhelyzet megoldása érdekében használta ezeket a különleges jogi eszközöket.

Azt hiszem, hogy ezekről a döntéseinkről, mind az Országgyűlés, mind a kormány döntéseiről majd az utókor fogja eldönteni, hogy vajon indokoltak voltake ezekben az időkben  az ilyen nehéz háborús, veszélyhelyzeti időkben, nehéz körülmények között  ezek a döntések. Én úgy gondolom, hogy a mi lelkiismeretünk tiszta. Akiknek nem tiszta a lelkiismerete, azok nincsenek itt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   123-134   135-154   155-170      Ülésnap adatai