Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! képviselőtársaim! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3516. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Erdős Norbert képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó.

(18.50)

ERDŐS NORBERT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én megtárgyalta az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/3516. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat célja, hogy adatkezelési és eljárási szabályokat rögzítsen az állami projektértékelők által letételre kerülő összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tekintetében. Beépítésre kerül továbbá az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét szolgáló, az összeférhetetlenség megállapításához kapcsolódó, azt hatékonyan támogató személyes kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozat is.

A módosítások az európai uniós források szabályos felhasználását szolgálják azáltal, hogy az állami projektértékelőknek a továbbiakban általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot szükséges benyújtani az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a jelenleg állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek a módosítás hatálybalépését követően szintén nyújtsák be a nyilatkozataikat.

A törvényjavaslat a nyilatkozatok és azok tartalmának vizsgálatához szükséges adatkezelési szabályokat is rögzíti. A módosítás eredményeképpen a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az állami projektértékelők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatait is bekérheti és az abban megadott adatokat kezelheti. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmazott. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem az előterjesztőt, Latorcai Csaba miniszterhelyettes, államtitkár urat, kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Nem kíván. Köszönöm szépen. Majd 15 perc időkeret áll önnek rendelkezésére a vitában való felszólalásra, illetve a zárszó elmondására.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A kijelölt Európai Ügyek Bizottsága előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Az időkeret a hirdetőtáblán megjelent. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem Latorcai Csaba miniszterhelyettes, államtitkár urat, kíváne zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen, kíván. Tájékoztatom, mint említettem már, összesen 15 perc az időkerete. Parancsoljon, öné a szó.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy elérkezve az országgyűlési vita legvégére, ismételten összefoglaljam az önök előtt fekvő törvényjavaslat célját: az európai uniós költségvetés védelme érdekében megerősíteni az európai uniós támogatások felhasználása során alkalmazott audit és ellenőrzési mechanizmusokat. Nem árulok el újdonságot, mikor azt mondom, hogy Magyarország Kormánya számára kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, ahogyan a 2014-2020-as programozási időszakban, úgy a 2021-2027-es programozási időszakban is a lehető leghatékonyabban és az európai uniós költségvetés védelmét szem előtt tartva használjuk fel.

A törvényjavaslatban éppen ezért tettünk javaslatot a kormányzati igazgatásról szóló törvény és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítására. A kormány ezen célok érdekében az Európai Bizottság felé vállalt, korrekciós intézkedésekben meghatározott kötelezettségekkel összhangban létrehozta a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, amelynek feladata tovább erősíteni az audit és ellenőrzési mechanizmusokat, valamint hozzájárulni az európai uniós támogatások megfelelő felhasználásához.

Az igazgatóság, melynek hatásköre az uniós források végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságokra terjed ki, az állami projektértékelők kivételével 2022. november 15-étől ellenőrzi az uniós támogatásokat felhasználó programok végrehajtásában részt vevők által tett összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát. Az európai uniós források felhasználása céljából benyújtott támogatási kérelmek tartalmi bírálatát állami projektértékelők végzik. Állami projektértékelő az a személy lehet, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, amelynek alapja, hogy állami szervnél fennálló alapjogviszonnyal rendelkezzék. Hangsúlyoznom szükséges, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer részét képező állami projektértékelői rendszer hatékonyságát, átláthatóságát és függetlenségét az Európai Bizottság több alkalommal is elismerte.

Az uniós fejlesztési programok végrehajtási rendeletei 2022. november 15-étől előírják az állami projektértékelők részére is, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor vagy az állami projektértékelői tevékenységük megkezdését követően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tegyenek.

Ezek a szabályok szükségessé tették, hogy az állami projektértékelők által letételre kerülő összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tekintetében is rögzítésre kerüljenek egyértelmű adatkezelési és eljárási szabályok. A törvényjavaslatban szereplő módosítások az európai uniós források szabályos felhasználását szolgálják azáltal, hogy immáron az állami projektértékelőknek is szükségessé válik általános összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatot benyújtani az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor. Azon személyek, akik jelenleg is állami projektértékelői jogviszonyban állnak, a módosítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek a nyilatkozatot benyújtani.

Tisztelt Ház! Magyarország kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében szükséges egy generális felhatalmazó rendelkezés rögzítése a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításában. Az új rendelkezés alapján a kormány rendeleti szinten további feladatszabásról rendelkezhet az igazgatóság számára olyan módon, hogy annak elemi függetlensége nem sérülhet, és nem veszélyeztetheti a korábbi feladatai ellátását sem.

A törvényjavaslat számos további, gyakorlati igényeknek megfelelő javaslatokat is tartalmaz, és csak említés szintjén emelném ki, hogy az állami projektértékelő a jelentkezéskor kapott egyedi azonosítószámát köteles bizalmasan kezelni; az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tekintetében nem kell a későbbiekben az adószámot szerepeltetni; illetve az alapjogviszony szerinti munkáltató által kiállított munkáltatói igazoláson a továbbiakban lehetőség lesz arra, hogy új alapjogviszony létesítése esetén az alapjogviszony létesítésére vonatkozó dokumentum szerint szerepeltesse az igazoláson a munkáltató a jelentkező illetményét vagy munkabérét.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya prioritásként kezeli a nemzeti és az európai uniós költségvetés védelmét, így kiemelt figyelmet fordítunk az európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatok szabályszerű megvalósítására, amelyek a magyar vállalkozások és ezen keresztül a magyar családok életminőségének javulását és hazánk további gazdasági fejlődését szolgálják. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós költségvetés védelme érdekében megerősítsük az európai uniós támogatások felhasználása során alkalmazott audit és ellenőrzési mechanizmusokat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az eddigi támogató hozzászólásokat köszönöm, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadásával segítse ezen célok megvalósulását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(19.00)

Felszólalások:   230-233   234-237   238-242      Ülésnap adatai