Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném külön köszönteni a tisztelt kormánypárti képviselőket. Mi egy héttel ezelőtt is itt voltunk a parlament rendkívüli ülésén, de a kormányzati padsorok üresen voltak, nem jöttek el erre a vitára, pedig egy nagyon fontos vitát kezdeményeztünk, ami arról szólt volna, hogy nem akarjuk, hogy Magyarországot a kormány akkumulátorgyarmattá tegye. Szerettük volna föltenni a kérdéseinket a kormánypárti képviselőknek, államtitkároknak, minisztereknek, de most itt van erre lehetőségünk. Nyilván egy államtitkár úr (Vitályos Eszter: Hölgy! Olyanok is vannak!) vagy miniszter úr válaszolni fog erre a kérdésre. Azt viszont sajnálom, hogy miniszterelnök úr nem jött el, neki is föltettük volna a kérdéseinket, de nyilván majd a délutáni, kora esti vitában itt lesz miniszterelnök úr.

Miért is mondjuk azt, hogy a kormány akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot? Mert ez teljesen egyértelmű. Egyértelmű az, hogy akkumulátorgyarmattá akarják tenni akkor, amikor sok száz és ezer milliárdos közvetett és közvetlen támogatást biztosítanak ezeknek az akkumulátorgyáraknak. Ezek külföldi akkumulátorgyárak, távol-keleti, most éppen a kínai akkumulátorgyárak terjeszkednek Magyarországon. Minden beruházás, minden adóforint gyakorlatilag ezt a célt szolgálja.

Kiderült az is, hogy tulajdonképpen Paks II. megépítésére is ezért van szükség, hogy akkumulátorgyarmattá tegyék Magyarországot. Pont a múlt héten jelent meg az a határozat a Magyar Közlönyben, miszerint 115 milliárd forintot szánnak a villamos hálózat fejlesztésére Szeged és Szolnok között. Ez egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy Pakstól elvigyék az áramot Szegeden, Szolnokon keresztül egészen Debrecenbe. Tehát a paksi beruházás szintén azt a célt szolgálja, hogy akkumulátorgyarmattá tegyék Magyarországot.

(13.20)

Látszik az is, hogy ezek a gyárak elveszik a vizünket, elveszik az energiánkat, elveszik a termőföldjeinket is. Ez tipikus gyarmati sors, amikor idejön, jellemzően külföldről, a kizsákmányoló nagytőke, és pont a magyar természeti értékeket zsákmányolja ki, a vizünket, az energiánkat és a termőföldünket; ezzel is akkumulátorgyarmattá teszik Magyarországot.

És ott van a magyar munkaerő helyzete. Jellemzően egy olyan munkaerőpiaci helyzetet teremtenek itt, hogy Magyarországon alacsonyabbak a keresetek, mint Nyugat-Európában vagy mint tőlünk nyugatabbra, de hát most már a környező országokhoz képest is, pontosan azért, mert ezeket a nagy akkumulátorgyárakat, autógyárakat különböző kedvezményekkel vonzzák ide, a munka törvénykönyvének a munkavállalók szempontjából negatív módosításával vonzzák ide, és azzal vonzzák ide, hogy a magyar munkaerő kevesebbet keres, mint más országok munkaerői. Hát, ez is a gyarmati sorsnak egyfajta jellegzetessége.

Az is a gyarmati sorsnak a jellegzetessége, hogy mivel ezeket az akkumulátorgyárakat támogatják kormányzati tíz-, száz- és ezermilliárd forintokkal, nem jut pénz a magyar közszféra béremelésére, nem jut pénz az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat rendbetételére; ez is a gyarmati sorsnak az egyik jellegzetessége. Tehát tényleg az a helyzet, hogy mindent feláldoznak annak érdekében, hogy ezek az autógyárak és akkumulátorgyárak Magyarországra jöjjenek. Ez a kormányzati politika fő célja, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegyék.

Ráadásul, ha ez még nem lenne elég, akkor ott vannak a környezetvédelmi szempontok, hogy ezek a gyárak súlyosan szennyeznek, súlyosan károsak az egészségre, nemhiába tiltakoznak a lakosok mindenhol szerte az országban Debrecentől Iváncsáig, Fóttól Komáromig és Gödig, a legutóbbi hírek szerint most már egészen Kistelekig gyűrűzik ez a helyzet, hogy akkumulátorgyarmattá akarják tenni az országot, hiszen senki nem akar olyan helyen lakni, jogosan, senki nem akar olyan helyen lakni, ahol akkumulátorgyárak nőnek ki a földből, és akkumulátorgyárakat telepítenek a kertek végébe, a házak közvetlen szomszédságába, pont úgy, mint egy akkumulátorgyarmaton teszik egyébként.

És végül az is jellemző, hogy ezek az akkumulátorgyárak nem is Magyarország számára produkálják ezeket az akkumulátorokat, hanem egyértelműen külföldi exportra fognak termelni, csakúgy, mint a régi gyarmatok, amikor a gyarmatosító világ például Afrikában vagy a Távol-Keleten gyarmatokat létesített, hogy exportra termeljen árucikkeket. Ezek a Magyarországon létesülő távol-keleti, kínai akkumulátorgyárak a külföld számára fognak akkumulátorokat produkálni, ezzel növelik a profitjukat, amit kivisznek külföldre, pont úgy, ahogy a gyarmatokon is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) teszik ezt sok száz éve. Ne tegyék Magyarországot akkumulátorgyarmattá! Mi mindent elkövetünk ennek érdekében, hogy ezt megakadályozzuk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, a DK, valamint szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak, parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Mivel az LMP kezdte meg ezt a felszólalást, ezért itt az LMP-vel kapcsolatban az elmúlt két év vagy talán az elmúlt öt év kapcsán nagyon sok fordulatra szeretném felhívni a figyelmet, ami az akkumulátorgyártással kapcsolatos.

A következő mondatot Szél Bernadett 2017-ben mondta: „A Lehet Más a Politika az elektromos autók, a megújuló energia, a zöldfordulat, az okoseszközök és az okosvárosok korszakának a nyerteseivé akarja tenni a magyar embereket.”

Schmuck Erzsébet 2018-ban azt mondta: „Az elektromos autózás megállíthatatlanul terjed, és a várakozások szerint tíz éven belül a globális autóértékesítés 20-25 százalékát adja majd. Ehhez képest mi mit teszünk? Bezárjuk magunkat a múlt struktúrájába.”

Ungár Péter képviselőtársunk pedig úgy fogalmazott: „A valódi rezsicsökkentés ugyanis az lenne, ha az állam több pénzt költene az elektromobilitás növelésére.”

Szeretném még kiegészíteni egy nagyon érdekes gondolattal, amit 2019-ben az LMP európai parlamenti választásilista-vezetője, Vágó Gábor mondott: „A világban elektromosautó-forradalom zajlik, amiből Magyarországnak és Európának sem szabad kimaradnia. Norvégiához és Pekinghez hasonlóan el kell érni, hogy 2030-tól már Magyarország útjain is csak elektromos vagy hibridhajtású járművek közlekedhessenek. Erre azért is szükség van, mert a jelenleg születendő gyermekek várható élettartamát három évvel rövidíti a légszennyezettség. A magyarországi autógyárak átállását is segíteni kell. Ennek elmaradása esetén ugyanis tíz év múlva Kínából vesszük az autókat, ami jelentősen visszavetné a magyar gazdaságot.”

Na, ehhez képest két héttel ezelőtt a következő nyilatkozatot hallhattuk már az LMP-s Hohn Krisztina részéről: „Ez a gyár nem készülhet el semmikor, sem most, sem három éven belül, sem azt követően.”

Hát, én szeretném megkérdezni, hogy mi történt az elmúlt időszakban, mert azt gondolom, hogy az LMP pont az elektromosautó-gyártás és az akkumulátorgyártás mellett szólalt fel, hiszen ez a két dolog összekapcsolódik. És azért azt is el kell mondani, hogy most alapvetően egy hitvitában vagyunk, hiszen itt arról van szó, hogy a jövő az elektromos autóké lesz. Az Európai Parlament most döntött amellett, hogy 2035-től már csak nulla kibocsátású új gépjárművet lehet az uniós piacon forgalomba hozni.

És ha mi ebben a nagyon komoly technológiai versenyben szeretnénk részt venni, akkor bizony szükség van akkumulátorgyárakra, és a magyar járműipar kifejezetten erős. Azt gondolom, ha mi nem hiszünk abban, hogy ebben a technológiai versenyben mi, magyarok részt tudunk venni, az egy nagyon-nagyon szomorú dolog, és az a helyzet, hogy az ellenzék részéről én pont ezt éreztem az elmúlt időszakban, hogy mintha nem gondolnák úgy, hogy a magyar szakértelem és a magyar emberek képesek arra, hogy ebben a technológiai versenyben részt vegyenek.

Természetesen a beruházásról beszélni kell, és azt gondolom, hogy azt ki kell emelni mindenféle szempontból, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi engedélyezési eljárásra került sor, és a hatóság minden szempontot nagyon-nagyon szigorú határértékekkel vett figyelembe ezzel kapcsolatban.

Az elmúlt években az volt a baloldal visszatérő kritikája, hogy a kormány nem elég zöld, nem támogatja eléggé az innovatív megoldásokat; hosszú távon Magyarország le fog maradni a környező országokhoz képest, amelyeket a baloldali narratíva legtöbbször félreértelmezett vagy félremagyarázott adatok alapján leginkább „bezzegországként” emlegetett. Éppen ezért állunk most itt egy kicsit értetlenül, hogy az elmúlt időszak kommunikációját most egy teljes páli fordulat követte. Nem igazán értem, hogy ez hogyan történhetett meg. Én azt gondolom, hogy nekünk ebben a versenyben mindenféle szempontból részt kell venni, és a magyar járműiparnak pedig ezzel kapcsolatban egyértelműen fel kell venni a versenyt.

Azt is ki kell emelni, hogy 2016 óta összesen 5,29 milliárd euróval és több mint 13 ezer munkahellyel gyarapodott hazánk. Magyarország az akkumulátoripari befektetéseknek köszönhetően jelenleg a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója. Az elmúlt két év során 19 hónapon keresztül az elektromos akkumulátor volt hazánk első számú exportcikke. Tehát ezekkel az adatokkal számolunk, és arra szeretném kérni az LMP frakcióját és képviselőtársaimat, hogy az akkumulátor és az elektromos autó kérdésében legyenek következetesek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és azokat a dolgokat, amiket eddig állítottak, tartsák most is a maguk szeme előtt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Most Tordai Bencének adom meg a szót.

Felszólalások:   1   2-5   6-9      Ülésnap adatai