Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai napon sor kerül.

Tisztelt Ház! Szabó Rebeka képviselő asszony, a Párbeszéd képviselője interpellációt…  elnézését kérem, egy lapot elemeltem.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez. Tájékoztatom önt, tisztelt képviselő úr, hogy az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint illetékes feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter urat bízta meg, és a miniszter úr megbízásából, az ő felkérésére Rétvári Bence államtitkár fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

(15.10)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint a kormány a 2021 és 2027 közötti kohéziós és vidékfejlesztési források esetében több mint 2000 milliárd forintot előlegként tervez finanszírozni, mivel a jogállamisági eljárás miatt ezeknek az operatív programoknak a forrását az Európai Unió még nem hagyta jóvá. Az uniós források előfinanszírozásával nemcsak a jövő évi költségvetés, hanem az idei is számol több mint 1500 milliárd forint erejéig. Ennek keretében a „Brexit alkalmazkodási tartalékból” például Mészáros Lőrinc érdekeltsége 1 milliárd forint, Matolcsy Ádám bútorgyára 308 millió forint, Száraz István cége 375 millió forint, valamint Gattyán György cége 255 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit szintén a kormány előfinanszírozott.

A koronavírus okozta járvány következményeinek enyhítésére a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz  a továbbiakban: RRF  szolgál, mely forrás harmadát a kormány az egészségügyre, közel harmadát a fenntartható zöldközlekedés fejlesztésére tervezi fordítani, a maradék összeg jutna köznevelésre, felsőoktatásra, energetikára és zöldátállásra. Az RRF céljainak megvalósítására a 2022. évi költségvetésben 450 milliárd forint, a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban 590 milliárd forint kiadás van betervezve, ebből az orvosok jövedelemviszonyainak rendezésére 300 milliárd forintot szánnak, de a tanárok béremelésére egy fillér sem jut. Ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy amennyiben befolynak majd az uniós pénzek, azokat elsőként az előlegek rendezésére fogják fordítani, a tanárok akkor is majd az utolsók lehetnek a sorban. A törvényjavaslat fejezeti kötete szerint a 2023. évben kiemelt feladatként fogják kezelni a pedagógusbér-emelés ütemezett elindítását hazai és uniós források felhasználásával, ennek nyomait azonban az RFF-forrás-felhasználásban nem találtuk.

Kérjük a tisztelt miniszter úr, illetve az államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy az RRF terhére előfinanszírozott kiadások között a 2023. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban miért nem szerepel az orvosokhoz hasonlóan a tanárok béremelése, illetve miért nem ér annyit az ő munkájuk, mint a brexittámogatásra kifizetett, szintén a 2022-es költségvetés terhére előfinanszírozás címen. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint már említettem, Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány számára egyaránt fontos mindenkinek a béremelése, de mégis a pedagógusok voltak azok, akik elsőként kaptak béremelést 2010 után, hiszen 2013-ban indult az a négyéves béremelési program, amelyben 50 százalékkal emeltük a pedagógusoknak a fizetését, és azzal szemben, amit a baloldal tett, hogy a válságkezelésre hivatkozással ők elvettek a pedagógusoktól bért, azzal szemben mi a koronavírus-válság ideje alatt kétszer is emeltünk pedagógusbért, kétszer 10 százalékkal, egyszer pedig az iskolaigazgatók pótlékát emeltük, egy 30-50 százalékos pótlék- és béremelés lehetett ez az iskolaigazgatók számára.

És az európai uniós forrásoknál is kiemelt számunkra az, hogy ebből a magyar orvosok és a magyar pedagógusok is részt kaphassanak, ezért ha megnézi a másik európai uniós forrást, az EFOP Pluszt, akkor abban majd, bízunk benne, hogyha a baloldali képviselők munkája Brüsszelben is kudarcos lesz, és nem tudják megakadályozni, hogy a magyar emberek hozzájussanak a saját pénzükhöz, akkor majd ebből a fedezetből tudjuk több száz milliárd forintos nagyságrendben a magyar pedagógusoknak a fizetését is megemelni. De ön is jól megtalálta, hogy az egészségügyi dolgozók esetében is a másik forrásban, az úgynevezett RRF-forrásban ott van, ott van a fedezet, amit mi erre szeretnénk fordítani, mert valóban ez volt számunkra az egyik legfontosabb, hogy minél többen megemelt fizetést kaphassanak.

A kormánynak két fontos iránya is volt az elmúlt években, ha ön is megnézi: egyrészt hogy az emberek bevételei nőjenek, ezért emelkedett radikálisan a minimálbér 73 500 forintról 200 ezer forintra, és ezért csökkentek radikálisan az adók, hogy akik főleg gyermeket nevelnek vagy általában dolgoznak, azok ne 36, hanem 15 százalékos vagy annál kisebb adót fizessenek, ez volt az egyik irányunk. De a másik irányunk az elmúlt tíz évben következetesen a kiadásoknak a csökkentése. Ezért mondtuk azt, hogy legyen rezsicsökkentés, hogy a magyar emberek, főleg azok, akiknek a legnagyobb részt viszi el a rezsi a fizetéséből, a jövedelméből, azok ne legyenek kitéve a szegénység kockázatának azért, mert radikálisan megemelkedik a rezsi. A mostani válságban pedig nemcsak a rezsit igyekeztünk befagyasztani, hanem ezt tettük a benzin árával, ezt tettük az alapvető élelmiszerek árával, és stopot hirdettünk a kamatokra is, pontosan azért, hogy az emberek kiadásai se nőjenek.

Ezzel tudjuk azoknak az embereknek az egzisztenciáját megőrizni, azoknak az embereknek a mindennapi gazdálkodását segíteni, akik bérből és fizetésből élnek, mert így a bérük nő, viszont az alapvető kiadásaik nem emelkednek olyan mértékben. Hozzáteszem, hogy önök, ugye, folyamatosan támadják, legalábbis a baloldal nagy része támadja, az önök álláspontját még nem tudom, nem ismerem pontosan, hogy mit mond a Mi Hazánk az egykulcsos, családi típusú adóról.

Ezért tartjuk ezt fontosnak, hogy ezáltal ne legyen túlterhelve az embereknek a bére, hogy ne érezze azt valaki, hogy ha kétszer annyit dolgozik, akkor négyszer annyit fog adózni, és ezért inkább valamilyen szürkezónába megy, és ezért igyekeztünk az árakat is kordában tartani, amit, ugye, folyamatosan, a mai napon is és mindennap támad a baloldal, mert ők a brüsszeli mantrát Budapesten visszhangozva azt mondják, hogy itt szabadon kell engedni az árakat, az embereknek majd meg kell tapasztalniuk, hogy milyenek a kétszeresére-háromszorosára növekedett energiaárak vagy benzinár. Mi ezt nem tartjuk elfogadhatónak.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, elmondtuk itt a parlamentben is, hogy folytatni fogjuk a pedagógusoknak a béremelését. Az idei évben már biztosan kifizettük a 10 százalékot, tehát ez ott van, ugye, a pedagógusok havi fizetésében, ugyanezt meg fogjuk tenni a jövő évben, ugyanezt meg fogjuk tenni a jövő utáni évben, 10-10-10 százalékos béremelés fog bekövetkezni, pedig ön is látja, hogy a világban számtalan helyen nagyon nagy gazdasági problémák vannak, mindenhol nehézségekkel küszködnek az ukrán-orosz háború miatt, de mi ennek ellenére is és a koronavírus gazdasági hatásai ellenére is ezt a 10-10 százalékos béremelést minden magyar pedagógus számára biztosítottuk.

A jövő évben pedig tovább fog növekedni az orvosoknak a bére is, hiszen a kamarával kötött megállapodás alapján a béremelésnek az utolsó része (Az elnök csenget.) jövő évtől fog érkezni az orvosoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. Nem tudom elfogadni a választ, már csak azért sem, mert a 2021. évi nemzetgazdasági átlagkeresettől 50 ezer forinttal marad el a pedagógusok bére, a ’22. év márciusi átlagkeresettől pedig 125 ezer forinttal még mindig elmarad. Ezért a mi javaslatunk az, hogy a tanárok fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez kellene igazítani.

Illetve szeretném még megjegyezni, hogy 2021-ben a kormányzati kommunikáció nem szólt arról, hogy az uniós forrás nélkül nem lesz majd a pedagógusoknak esetleg béremelése (Rétvári Bence: Miért, nem lesz európai uniós forrás?!), és amennyiben szükséges a bérfejlesztésekhez, vonják be a Pénzügyminisztérium „Céltartalékok” fejezeti kezelésű előirányzatát, illetve vagy a költséggel nem terhelt szabad megtakarítást, maradványt, ami a megtakarítási alapot bővíti. Ezért úgy gondoljuk, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérkompenzációjára fedezetül szolgálnának ezek a maradványösszegek, főleg a szabad (Az elnök csenget.) maradványösszegek. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   63-68   69-74   75-80      Ülésnap adatai