Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kriptoeszközök piacáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7727. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7727. számú törvényjavaslat címében is megjelenő célja az eddig szabályozatlan kriptoeszközök szabályozása, valamint jogrendszerünk összehangolása a kriptoeszközök piacairól szóló uniós rendelettel. A törvényjavaslat részét képezi a pénzügyi szektort szabályozó törvények kisebb mértékű módosítása is, mely módosítás meghatározó részben a korábban említett rendelet által támasztott igényeknek történő megfelelést szolgálja.

Tisztelt Ház! Elsőként a törvényjavaslat nem módosító jellegű rendelkezéseiről szólok. A technológiai innováció számos aspektusa áthatja pénzügyi rendszerünket, amely innovációs hatás hozadéka, hogy új pénzügyi eszközök jelennek meg a pénzügyi piacainkon. A szabályozói feladatok közé tartozik lépést tartani ezen innovációval, és kialakítani egy olyan környezetet, ahol a jogalanyok kellő biztonsággal élhetnek a technológiai fejlődés biztosította új lehetőségekkel.

A kriptoeszközök olyan újdonságként vannak jelen a pénzügyi piacokon, amelyek egyre divatosabbak, egyre több termék és szolgáltató jelenik meg. A kriptoeszközök olyan digitális eszközök, amelyek csereeszközként vagy fizetőeszközként jelennek meg. Az eszköz tekintetében nagyon sokan indokolatlanul szakértőnek gondolják magukat, ami hatalmas kockázatot hordoz magában mind a termékek, mind a szolgáltatások kapcsán.

A törvényjavaslat kiterjed a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe történő bevezetésére, valamint a Magyarországon végzett kriptoeszköz-szolgáltatásokra.

(15.10)

A javaslat szabályokat tartalmaz továbbá az ezekkel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására is.

A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, amely alapján a hatálya alá kerülnek az eszközalapú tokenek, az elektronikuspénz-tokenek, továbbá azok a kriptoeszközök, amelyek nem minősülnek az előbbiek közül egyiknek sem. Az alapul szolgáló rendelet e-pénz-tokennek definiálja azon kriptoeszközöket, amelyek értéküket egy törvényes fizetőeszközre hivatkozással kívánják fenntartani. A rendelet eszközalapú tokenként határozza meg azon kriptoeszközöket, amelyek nem minősülnek az előbbinek, s amelyeknek célja a stabil érték fenntartása azáltal, hogy bármely más értékre vagy jogra hivatkozik. A harmadik kategóriába értelemszerűen azok a kriptoeszközök tartoznak, amelyek nem besorolhatók egyik előbbi fogalomba sem.

A törvényjavaslat értelmében kriptoeszközök nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálását, illetve kereskedésbe történő bevezetését azok kezdeményezhetik, akik megfelelnek a kriptoeszközök piacáról szóló rendelet követelményeinek, tehát többek között a felügyelet által kiadott engedéllyel rendelkeznek. Az elektronikuspénz-tokenekre speciális szabályok vonatkoznak annyiban, hogy csak hitelintézetek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára állnak nyitva ezen lehetőségek.

A kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében azok nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat, akik megfelelnek a kriptoeszköz piacáról szóló rendelet követelményeinek, tehát többek között a felügyelet által kiadott engedéllyel rendelkeznek. A szabályozással összefüggésben a felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el, tekintettel a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletében betöltött szerepére. A fogyasztók hatékony védelme és a piaci visszaélések elkerülése érdekében a törvényjavaslat számos változatos intézkedési opciót biztosít a felügyelet számára, számos felfüggesztési, tilalmi, előírási, helyesbítési és bírságolási lehetőség áll nyitva a jogsértések megakadályozására.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat emellett módosít további pénzügyi ágazati jogszabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi szektor jelenlegi szereplői számára is a korábban említett tevékenységek végzésének lehetőségét, ezzel biztosítsa a pénzügyi szektor szereplői között az egyenlő versenyfeltételeket, amelyek elengedhetetlenek a jól működő pénzügyi piachoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakkal is igyekeztem rámutatni arra, hogy e fontos kérdéseket szabályozó törvényjavaslat hozzájárulhat a pénzügyi fogyasztóvédelem kiterjesztéséhez, a pénzügyi szektor erősödéséhez, az új technológiák alkalmazásának elősegítéséhez és a pénzügyi innováció elterjedéséhez szabályozott, felügyelt környezetben. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7727. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket megköszönve, elnök asszony, köszönettel visszaadom a szót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a kriptoeszközök piacáról szóló T/7727. számú törvényjavaslat elsődleges célja az uniós kriptoeszközpiacokat szabályozó rendelkezések hazai jogszabályokba való átültetése, valamint az uniós irányelveknek való megfelelés biztosítása a hazai jogrendszerben. A törvénytervezet benyújtását március 7-éig társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol mindenki elmondhatta a véleményét a javaslattal kapcsolatban.

A kriptoeszközök által felkínált lehetőségek és a velük járó kockázatok között a tervezett jogszabályoknak egyensúlyt kell teremteniük. Szükséges mindezt úgy megtenni, hogy az állandóan változó és új technológiákat folyamatosan alkalmazó területen nemcsak a piaci kereteket kell biztosítani, hanem a megfelelő fogyasztó- és befektetővédelmet is. A jogszabályoknak emellett biztosítaniuk kell a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitás megőrzését.

Tisztelt Ház! A törvény a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó új szolgáltatást, a kriptoeszköz-szolgáltatást jeleníti meg, amelynek felügyeletét a pénzügyi szektor felügyeletéért felelős hatóság látja el. Bár a szabályozás a lehetséges szolgáltatást nyújtók körét jelentősen tágítja, vélelmezhetően a legszélesebb körben a pénzügyi szektor intézményei jelennek majd meg ilyen szolgáltatással, ugyanakkor a szektoron átnyúlás miatt szükséges a külön törvényi szabályozás. Bár a rendelet közvetlenül hatályosul, törvényi szinten szükséges rendezni a felügyeleti kijelölést, a szankciórendszert, és össze kell fésülni a hatályos szabályozással. A kriptoeszközök kínálta lehetőségekből és az általuk jelentett veszélyekből kifolyólag a kialakítandó jogszabályoknak egyidejűleg kell támogatniuk az innovációt, az új technológiák alkalmazását, valamint biztosítani a fogyasztó- és befektetővédelem megfelelő szintjét, a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást.

Az átültetett rendelet egy keretrendszer felállítását valósítja meg a kriptoeszközök vonatkozásában, háromféle kriptoeszközt jelenít meg. Először is a szabályozás e-pénz-tokennek definiálja azon kriptoeszközöket, amelyek a stabil értéküket egy hivatalos valutára történő hivatkozás által kívánják fenntartani. A második: a rendelet eszközalapú tokenként határozza meg azon kriptoeszközöket, amelyek nem e-tokenek, és amelyeknek célja a stabil érték fenntartása azáltal, hogy bármely más értékre, jogra vagy ezek kombinációjára hivatkozik, beleértve egy ország egy vagy több hivatalos pénznemét. És a harmadik kategóriába az e-pénz-tokennek és az eszközalapú tokennek nem minősülők esnek, ezekre enyhébb szabályozás kerül kialakításra. A rendelet a kriptoeszközök kibocsátóit, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó feleket is szabályozza például az engedélyezési eljárásra vonatkozóan.

A törvényjavaslat a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó szolgáltatást jeleníti meg, a felügyeletet a pénzügyi szektor felügyeletéért felelős hatóság látja el, valamint vélelmezhetően a legszélesebb körben a pénzügyi szektor intézményei jelennek meg majd a szolgáltatás keretében, ugyanakkor a szabályozás a lehetséges szolgáltatást nyújtók körét jelentősen tágítja.

A javaslat meghatározza a hatályt a kriptoeszközök kibocsátása és az ezekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében. A kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatás szintén a szabályozás tárgykörébe tartozik, a kriptoeszközök szabályozását az Európai Parlament és Tanács 2023/1114 rendelete tartalmazza, azonban a tagállami diszkréciók okán, valamint a széles körű lehetséges szolgáltatói kör megjelenése okán a törvényi megjelenítés szükségszerű.

A kriptoeszközök piaca tekintetében a szolgáltatók és a szolgáltatás vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank kerül kijelölésre felügyeleti hatósági jogkörében. A javaslat biztosítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság jogszabálysértések vagy azok közvetlenül fennálló veszélye esetén megfelelő intézkedési jogosultsággal rendelkezzen. E jogosultságok egyenként vagy együttesen is alkalmazhatók, és arányosak kell hogy legyenek a jogsértéssel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Dávid Ferenc képviselő úr, a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Parancsoljon, öné a szó.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és a 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114 rendeletének a magyar jogba történő átültetése. A törvényi szabályozás területe kiterjed a kripto kibocsátására, kereskedési bevezetésére, a Magyarországon belül végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra és a felügyeleti tevékenységre.

(15.20)

A kriptoszolgáltatások pénzügyi szolgáltatásnak számítanak majd, így a felügyeletük a Magyar Nemzeti Bank jogköre lesz. Érdekesség, hogy Matolcsy György jegybankelnök úr egyébként korábban nem volt nagy támogatója a kriptoeszközöknek.

A jogalkalmazók szempontjából probléma, hogy a javaslat számos helyen csak hivatkozik az EU rendeletére. Ebből következően csak az EU-rendelet és a törvény együttes ismerete ad elegendő információt a jogalkalmazók számára.

Tekintve, hogy több új fogalmat is használ a jogalkotó  elektronikuspénz-token, eszközalapú token , célravezetőbb lenne, ha a hazai szabályozás tételesen tartalmazná a hazai jogalkalmazás során elengedhetetlen ismereteket.

A magyarországi bankok is kínálhatnak majd kriptoeszközöket ügyfeleik számára. A szakértők ezért a kriptoeszközök népszerűsödését várják, tekintve, hogy az eddigieknél könnyebben lesznek elérhetők magyar befektetők számára. A határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégeknél  például a Revolutnál  már eddig is elérhetők voltak kriptoeszközök.

A közelmúltban tapasztalt, bitcoin iránti érdeklődéshez az is hozzájárult, hogy többszöri halasztás után néhány hónapja zöld utat kapott az első, tőzsdén kereskedett bitcoinalap az amerikai tőzsdefelügyelettől. Természetesen ez a lépés is hozzájárult ahhoz, hogy a bitcoint valóban legitim eszköznek tartsuk a befektetői közösség részéről, ami hosszabb távon mindenképpen az eszköz drágulását is fogja jelenteni.

Az új szabályozás révén akár még emelkedhetnek is a költségvetési bevételek, ugyanis 2021 vége óta egy egyszerű és világos 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség vonatkozik a kriptojövedelmek után szerzett pénzekre. Azaz a tárgyévben a digitális eszközök kereskedése révén megszerzett prémium 15 százalékát be kell fizetni az államkasszába. Akkor a kriptoárfolyam-nyereségre vonatkozó adókulcs meghatározását üdvözölték a kriptopiaci szereplők, korrektnek tartották annak mértékét. Miután a mostani jogszabálytervezet megnyitja a kriptoeszközök kereskedésének lehetőségét a hagyományos pénzügyi cégek előtt, bizonyosan egyre több magyar befektető nyit majd a digitális piac felé. A szakértők szerint ugyanakkor ez nem jelent áttörést, kiugró keresletet nem generál a szabályozás, de egy szűkebb befektetői kör számára a jogharmonizáció komfortosabb, biztonságosabb környezetet jelent.

Nem csupán új, de az állandóan változó új technológiákat figyelembe véve kihívás a szabályozás, mert a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás mellett a megfelelő fogyasztó- és befektetővédelmet is biztosítani kell. E tekintetben a gyakorlat lesz az igazi próbakő. Ugyanakkor, mivel a kriptoeszközök piacán a befektetésialap-kezelők is megjelenhetnek, és csak remélni lehet, hogy ez nem a vagyonok elrejtésének egy újabb lehetőségét nyitja meg, hasonlóan a magántőkealapokhoz.

A törvényjavaslat az uniós rendeletben foglaltak hazai alkalmazásának feltételeit teremti meg, a szakértők véleménye szerint növelheti a magánszemélyek és az intézmények kriptoeszközökbe vetett bizalmát. A fentiek alapján és arra való figyelemmel, hogy jogharmonizációs javaslatról van szó, a javaslat támogatható. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Fónagy János tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, öné a szó.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogyan már elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslat a kriptoeszközök piacáról egy napjainkban igen aktuális kérdés. A kriptoeszközök Magyarország területén történő kibocsátásának, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatának, illetve kereskedésbe történő bevezetésének, továbbá a kriptoeszköz-szolgáltatás és a felügyeleti tevékenységek szabályozására törekszik, a 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálván.

A kriptoeszközök egyrészt lehetőséget, de egyben veszélyt is rejtenek önmagukban, és ezért kiemelt fontosságú, hogy egy olyan pénzügyi környezet jöjjön létre, amelyben megfelelő szinten van biztosítva a fogyasztó- és befektetővédelem, ahol megvalósulnak a kriptoeszközökkel kapcsolatos elvárások a jogbiztonság, a pénzügyi stabilitás és a monetáris szuverenitás szempontjai szerint is; mindezt úgy, hogy ezzel párhuzamosan támogatjuk az innovációt és az új technológiai lehetőségek alkalmazását és fejlődését is egyben.

A 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendelet közvetlenül hatályosul, ugyanakkor a tárgyalt törvényjavaslat határozza meg a felügyeletek kérdéskörét, alakítja ki a szükséges szankciórendszert, és valósítja meg a hatályos jogi szabályozással történő összeegyeztetését is.

A törvényjavaslat, ahogyan ez már képviselőtársaimtól is elhangzott, három kriptoeszközt nevesít: az e-pénz-tokeneket, az eszközalapú tokeneket és az e-pénznek és az eszközalapú tokennek nem minősülőket. Továbbá kitér az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának, valamint a jelentős IKT-vonatkozású események és kiberfenyegetés bejelentésének szabályozására is.

A kriptoeszköz szolgáltatásfelügyeletét az MNB, a pénzügyi szektor felügyeletéért felelős magyar hatóság látja el. A felügyelő hatóság a törvényjavaslatnak köszönhetően megfelelően eszközökkel rendelkezne a jogszabálysértés vagy annak közvetlenül fennálló veszélye esetén a szükséges intézkedések meghozatalára. A kidolgozott szankciórendszer értelmében a jogszabálytervezetben felsorolt szankciók egyenként vagy együttesen, valamint a jogsértéssel arányos mértékben alkalmazhatók.

A törvényjavaslat által életbe léptetni kívánt módosítások számos törvényt érintenek, csak párat említenék: a befektetési vállalkozásokról, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, az államháztartásról szóló törvényt, az MNB-ről szóló törvényt; a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény kiegészítését, továbbá módosítását vonja maga után.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat álláspontunk szerint megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem minél magasabb szinten valósuljon meg hazánkban, így a KDNP támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha egy oka van, hogy esetleg támogatható legyen ez az átültetett javaslat, akkor az a lehetséges szankciók köre.

De én egészen el vagyok képedve a kormánypárti indoklásokon, mert valahogyan ilyen egyrészt-másrészt módon közelítik meg ezt az egész kérdéskört: hát, itt van egy új technológia, ami amúgy lehetőségek tárháza, de persze, ha túlfutnak vele, akkor szankcionáljuk. Szeretném önöket megkérdezni, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a kriptoüzletág. Önök itt befektetővédelemről beszélnek, de ne felejtsék el, hogy az a Magyar Nemzeti Bank, amelyhez most a felügyeletet telepítik, felel egy másik, sokkal fontosabb területért, ez a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi jellegű oktatás támogatása.

Ennek viszont szerves részét kellene hogy képezze az, hogy honfitársaink széles körével tudassuk, hogy amikor valaki azt ígéri nekik, hogy kriptoeszközökkel évente 30, 40 meg 80 százalékos hozamokat lehet elérni, akkor ez kamu, hazugság, piramisjáték! Ezt is tudatnunk kellene a honfitársainkkal, hogy ne legyenek olyan irracionális álmok, amelyek a valóság talajától kétségkívül nagyon-nagyon távol állnak. Tehát én támogatom azt, hogy védjük azokat a honfitársainkat, akiknek ilyen eszközökben van pénzük, de közben a másik oldalon óvjuk meg saját magunkat attól a következetesen és mindig bekövetkező csalódástól, ami az ilyen vagy olyan eszközöknél bekövetkezik, hiszen ezeknek az a jellemzője, hogy amíg sokan vásárolnak és lépnek be erre a piacra, addig nagy összeomlás viszonylag ritkán következik be, de az összeomlás előbb-utóbb törvényszerűen jön.

Amikor befektetővédelemről van szó, akkor mindig kicsit óvatosabb vagyok önöknél ezen a területen, mert ott van a pénzügyi fogyasztóvédelem a másik oldalon. És nagyon sokszor ráfaragtak már magyar ügyfelek, magyar polgárok és magyar fogyasztók arra, hogy irreálisan jó dolgokat ígértek nekik, és a kriptopiacon én ezt fokozottan tapasztalom. És van egy szerencsés körülmény az európai összehasonlításban, miszerint a magyar honfitársaink nyitottsága a kriptoeszközök irányába alacsonyabb fokú talán, mint az európai átlag, tehát az utolsó öt országban vagyunk ilyen téren. Én ezt annyira nem is bánom e tekintetben, mert nem látom azt a védőpajzsot és nem látom azt a nagyon masszív fogyasztóvédelmi rendszert, amely megvédené a magyarokat a hasonló dolgoktól.

(15.30)

Önmagában nehogy ilyen boomer hangulata legyen a hozzászólásomnak, hiszen semmi bajom a modern technológiával, az új eszközökkel. Nagyon sokat foglalkozom mesterségesintelligencia-kutatással. Ott is pontosan az a problémám, hogy ezekkel a dolgokkal két dolgot nem szabad csinálni: a liberálisokhoz hasonlóan nyakló nélkül szabadon engedni, ez szigorúan tilos; és a másik, amit nem szabad, mert nincs értelme: megpróbálni betiltani, mert nem lehet. Tehát jön szembe a modern technika, mint egy gyorsvonat, és nem lehet betiltani. Tehát látják, a kormány megpróbálta az Ubert betiltani, és most néhány évvel később, bár a taxisokkal karöltve, de visszatér a piacra. Tehát szabadon engedni tilos, betiltani nincs értelme, a kettő között, a normális, emberekre jellemző szabályozásnak van értelme.

Elmondtuk a mesterségesintelligencia-kihívásoknál is, hogy létre kellene hozni azt a magyar munkahelyvédelmi alapot, ahova nem több, egy 1 százalékos extra különadó befizetését vállalják azok a cégek, akik a mesterséges intelligencia technológiai hasításából most extraprofitot realizálnak, és ebből a kasszából fizessük a magyarok átképzését  akár éppen mesterségesintelligencia-érintettségű szakmákra , másrészt a magyar kisvállalkozások kiemelt támogatását.

Ugyanennek az analógiájára itt is a kriptoeszközök tekintetében egy védőpajzsot kell biztosítani, és ez a védőpajzs egyébként praktikusan a pénzügyi fogyasztóvédelem keretein belül lehetne kiépíthető. Tehát a Magyar Nemzeti Bank felügyelheti ezt a piacot, de neki van egy nagyon-nagyon kiemelt feladata, ez pedig a széles körű oktatása ennek a területnek.

Én alaposan átnéztem az MNB egyébként kiváló kiadványait, tehát a Pénziránytű Alapítvány, a közoktatásba bevitt könyvei, munkafüzetei szerintem egyébként jó minőségű szellemi termékek, sokkal szélesebb körben és egyébként a kötelező számonkérés részeként lehetne rájuk tekinteni, ha meg akarjuk védeni a fiatalokat attól, hogy pénzügyi jellegű visszaélések áldozatai legyenek. De önmagában az, hogy honfitársaink  és ne legyünk naivak  széles köre elhiszi azt, hogy itt évente több tíz százalékos hozamok a mostani gazdasági környezetben és pénzügyi klímában elérhetők, ez egészen elképesztően nagy veszélyeket rejt magában.

Tehát az a kérésem és inkább követelésem a kormány felé, hogy semmiképp ne egy ilyen „egyrészt-másrészt” hozzáállással intézze el ezt a kérdést, mert horrorisztikus veszélyeket rejt magában egyébként az a teljesen szabályozatlan piac, ahol kripto- és egyéb eszközökkel kereskednek mesterséges intelligencia segítségével. Azért nagyon veszélyes ez, mert az AI Act, ami ugye, majd a mesterséges intelligenciát szabályozza, még nem is lépett hatályba. Olyan lassan lép hatályba, mint a dinoszaurusz. Tehát megszúrják a lábát, két évvel később eljut az agyába a fájdalom. Itt két évvel később lép hatályba, és addigra kicserélődik a technológia, amit szabályoz.

Az a félelmem tehát, hogy ha a kripto- és hasonló eszközök keverednek a mesterséges intelligenciával, sokan beszállnak ennek a kereskedésnek az ilyen új és nagyon divatos vonulataiba, óriási pénzeket fognak veszíteni rajta, és nem lesz, aki megvédje őket. Tehát tisztázni kell, hogy ott nem lesz Országos Betétbiztosítási Alap, meg ott nem lehet majd magyar nyelven kérvényeket benyújtani egy bankhoz, hogy ugyan már, engem átvertek, és adják vissza a befektetésemet. Ez egy egészen másik világ. Óriási felelősségünk van mindannyiunknak abban, hogy ezt széles körben tudatosítsuk, és úgy tegyük ezt, hogy mindebből ne egy boomer hozzáállás szülessen, mert akkor amiatt nem fogják a közszereplőt komolyan venni, hanem azt a teljesen őszinte és nemcsak látszatot kell keltenünk, hogy igenis tájékozottak próbálunk lenni ebben a témakörben, de ennek óriási veszélyei vannak, és a legjobb az lenne, ha a nemzetgazdaság biztonságos berkein belül megtakarítana az, aki meg tud takarítani, és a befektetések is ebben a cirkulációban történnének.

Éppen ezért a lehetséges szankciók körét egyébként én átgondolásra méltónak találom. Azt látom, hogy megint egy európai szintű direktíváról beszélünk. Ezen a területen egyébként kérdéses is, hogy egy pusztán nemzeti szabályozás mire lenne elég, hiszen nemcsak a visszaélések jönnek át az országhatáron, de mindenféle befektetési forma. Itt tehát valamelyest azért érzem helyét annak, hogy gondolkodjunk közös megoldásokban. De önmagában ez a direktíva nem fogja ezt elrendezni. Kicsit hasonló az érzésünk, mint két napirendi ponttal ezelőtt, hogy egy viszonylag gyenge európai megoldási kísérletnek lehetünk a szemtanúi. De persze ne mi legyünk az elrontói, de összességében ez kevés lesz.

A legjobb védőpajzs, amit adhatunk, az a pénzügyi fogyasztóvédelem és a magyar polgárok tudatának a megvédése azoktól a hamis ígéretektől, amelyekkel szemben az utóbbi években nem védte meg őket senki. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Most pedig Apáti István képviselő úr következik, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat nagyon erős, pozitív és biztató kifejezésekkel indít. Ezekkel kezdődik, hogy „innováció”, „befektetővédelem”, „fogyasztóvédelem”, „jogbiztonság”, „monetáris szuverenitás” és ezekhez hasonló, mindenki számára pozitív kifejezésekkel és üzenetekkel indít, de gyakorlatilag az a lényege, hogy a kriptokereskedelmet pénzügyi szolgáltatássá, pénzügyi szolgáltatói tevékenységgé teszi, vagy ebbe a szolgáltatói tevékenységi körbe bevonja.

Tisztelt Képviselőtársak! Lehet, hogy én vagyok a földhözragadt szatmári paraszt, és úgy gondolkodom, hogy amibe nagyapám nem fektetett, abba én sem szívesen teszem a pénzem, de jó lenne itt a tudástárát tágítani vagy a látóterét bővíteni a magyar embereknek, hiszen az egész tevékenység úgy, ahogy van, globális szinten felettébb gyanús, hogy nagyon finoman fogalmazzak. Hiszen nagyon nehezen megfogható az, hogy álle emögött egyáltalán bármifajta szellemi vagy fizikai munka vagy tevékenység, bármifajta termelési tevékenység, bármifajta fedezet. Nagy valószínűséggel nem, vagy csak csekély mértékben.

Olybá tűnik, mintha egy globális szintű, profin megtervezett csalásnak, piramisjátéknak  vagy bárminek nevezhetjük  az előkészítését, vagy az egyik fontos építőelemét, építőkockáját látnánk. Igaz ugyan, hogy jellegéből adódóan, miután mindenhová terjed a világon, gyakorlatilag ezt nem lehet ilyenformán betiltani, de ez a védelmi szint is meglehetősen csekély, mondhatni, inkább csak kommunikációs szintű, hiszen ugye, pont azért jött létre annak idején, vagy hozták létre a ki tudja honnan érkezett kiagyalói ennek a rendszernek, hogy se állami, se banki, semmilyen felügyelet alá ne lehessen vonni. Ehhez képest a javaslat, ha jól értem vagy jól értjük, valami ehhez hasonlóra tenne kísérletet.

Pontosan elhangzott az néhány perccel ezelőtt, amire én is külön rá akartam egyébként kérdezni, hogy ugye, itt OBA-védelem szintű vagy jellegű szabályozás nehezen képzelhető el, mert az legalább a hagyományos befektetéseknél 100 ezer euróig, durván olyan 38-40 millió forintig jelent egyfajta védelmet. Államtitkár úr meg is adta a választ, jól értelmeztük, nincs ilyen.

Miféle szankciórendszert lehet kialakítani? Hát, ezek a szokásos jogi lózungok, hogy majd döntés-előkészítés, javaslattétel, egyebek. Akik az ilyenformán megtervezett befektetéseiket elbukják, a kriptoeszközeiket elvesztik, azok gyakorlatilag futhatnak a pénzük után. Mondhatnám azt is, hogy a kriptopénzből hamar lesz kriptapénz, és a kriptobefektetésből kriptabefektetés, tehát egy olyan halott eszköz, olyan halott pénz, amely lehet, hogy majd a globális szintű csalóknál feltámad, és az ő vagyonukat gyarapítja, de úgy gondolom, főleg azt tekintve, hogy felmérések szerint fiatal, diplomás férfiak körében rendkívül népszerű, ez egy egyre hangosabban ketyegő időzített bomba.

Tartok attól is, hogy ez egy kicsit ilyen madártani javaslat, tehát a madarakat akarják befogni ezzel; nem önök, félreértés ne essék, hanem azok, akik ezeket a kriptoeszközöket kitalálják. És ne haragudjanak, az a felsorolás…  mindig itt a harmadik, az egyebek kör a legizgalmasabb, hogy ami nem tartozik az első kettőbe, az a harmadikba tartozik. Ami nem tartozik az első kettőbe, az az egyebek témakörben, ki tudja, hány altípus vagy alváltozat formájában, teljesen követhetetlen módon fog majd megjelenni ezekben a meglehetősen furcsa virtuális befektetésekben. Azzal együtt, hogy még az önök célja is csak az, hogy az MNB a kriptoeszközök értékesítésére fog bármilyen hatást gyakorolni. Aztán, hogy ezek az értékek vagy árfolyamok, akár egyik napról a másikra a két végpont között milyen hektikusan fognak növekedni, csökkenni, emelkedni vagy visszaesni, arra végképp semmilyen ráhatása nem lesz a Magyar Nemzeti Banknak, vagy lássa el azt a felügyeleti vagy védelmi tevékenységet bármilyen hatóság  most nem a megnevezések az érdekesek , semmilyen ráhatása nem lesz. Az értékesítésre valamennyi, de az árfolyamok alakulására, ahol igazán lehet gyarapodni vagy nagyokat nyerni, nagyokat bukni, arra semmilyen szabályozó, felügyeleti vagy védelmi hatása nem lesz.

Akik az elején beszállnak, és időben ugranak ki belőle, azok valószínűleg nagyot fognak kaszálni, azok a madarak, akik majd a láncolat végére kerülnek ki klasszikus piramisjátékszerűen, azok pedig adott esetben pillanatokon belül el fognak veszíteni akár több generáció által nagy nehezen, keserves munkával összegereblyézett vagyonelemeket. Felmerül a kérdés, hogy mondjuk, akkor majd a vállalkozások vagy a vállalatok kriptovalutában is fizethetneke egymás között, az egymás irányába fennálló tartozásaikat mikortól kezdve tarthatják nyilván kriptovalutában, vagy mondjuk, az áfabevallást is például, vagy bármilyen adóbevallást is majd meg lehete tenni kriptovalutában. Mit fog ehhez szólni majd Tállai András államtitkár úr? Mit fog ehhez szólni a pénzügyminiszter úr? Mit fog ehhez szólni a NAV? Mit fog ehhez szólni a magyar állam?

(15.40)

Csak itt sorjáznak a kérdések: mi a helyzet adott esetben a bitcoin ATM-ekkel? Mégiscsak valamilyen formában készpénzre akarja ezt átkonvertálni? Annak milyen lehetőségei lesznek? Tehát kénytelen vagyok itt a humor eszközeit bevetni  nyilván a Tállai Andrásra vonatkozó megjegyzésem is inkább a humor kategóriájába tartozott , de innentől kezdve lehet, hogy a poklok kapuit nyitják ki önök, tisztelt képviselőtársaim. Éppen emiatt mi biztosan nem fogjuk támogatni ezt a javaslatot, mert ennek megint globális felütése van, úgy néz ki, hogy ez megint a globális elit érdekeit szolgálja.

Már az egész kriptovaluta-szisztéma a kiagyalásától, kitalálásától kezdve messziről bűzlik pont amiatt, hogy mi a fedezet mögötte, milyen szellemi teljesítmény, milyen fizikai munka, mi van emögött, azonkívül, hogy arra kiválóan alkalmas, hogy szürke- vagy feketepénzeket lehet áramoltatni vagy akár korlátozás nélkül keletkeztetni, megtermelni minden valós és hozzáadott érték és teljesítmény nélkül. Emiatt mi ezt biztos nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a további képviselői felszólalásokra van lehetőség. Megkérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat. (Jelzésre:) Jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. 30 perces időkeret áll Fónagy János államtitkár úr rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm a támogató nyilatkozatokat és véleményeket. Engedjék meg, hogy néhány kérdésben reflektáljak. Az egyik  talán egy kicsit a megszokott szerepből kitörve , Z. Kárpát képviselőtársamnak hadd mondjam, hogy mintha az ön felszólalásában az engem felkészítő munkatársaim véleményét hallottam volna vissza. Ezzel azt szeretném igazolni, hogy a normaalkotók tisztában vannak azzal a felelősséggel, amit az ön által jelzett veszélyek és az ezzel kapcsolatos felvilágosító, oktató, egyéb munka csatolása jelent. Nem véletlen, hogy az expozémban is volt egy olyan mondat, hogy az eszköz tekintetében nagyon sokan indokolatlanul szakértőnek tartják magukat, ami hatalmas kockázatot hordoz magában mind a termékek, mind a szolgáltatások kapcsán.

Köszönöm Dávid képviselő úr szakmai hozzászólását. Két rövid megjegyzést engedjen meg! Az egyik  az előbb egy másik napirend kapcsán már felemlítettem, de engedje meg, hogy megismételjem , hogy amire visszahivatkoztunk, az egy uniós rendelet, amely közvetlenül hatályos, tehát nem átültethető, a szabályok nem ismételhetők meg. Ugyanakkor  és ez ön előtt tökéletesen ismert  minden kodifikációs, minden normaalkotási munkában egy állandó probléma, hogy vagy a hivatkozott jogszabályi környezetre hivatkozok, vagy átemelem a saját szabályozásomba, ami azért kockázatos, mert ha abból a legfontosabbakat emelem ki, akkor a jogalkalmazó úgy véli, hogy csak az a szabály, és nem nézi meg a háttérjogszabályokat, ha meg az egészet átemelem, akkor meg mi a csudának szabályozunk külön. Ez egy állandó kodifikációs probléma, de jelen esetben nem ez a helyzet, egyszerűen egy uniós rendeletről van szó. Köszönöm a szakmai, támogató véleményt.

Szakmai tudatosság  és ezt most Z. Kárpát képviselőtársamnak mondom. A kollegák ma is végzik az edukációs tevékenységet  akár a PÉNZ7-rendezvény idén tízéves, vagy különböző iskolákban különböző témaheteket tartanak éppen  a sajnos a magyar társadalomban nagyon hiányos pénzügyi tudatosság és ismeretek elterjesztése céljából. Azt kell mondanom, hogy ebben sajnos közös a véleményünk, és egyformán látjuk az elvégzendő feladatokat is. Ezzel együtt bízom benne, közös meggyőződésünk, hogy az innováció nem kerülhető el, az új dolgokat be kell vezetni, ki kell próbálni.

Apáti képviselőtársamnak mondom, csak hogy tiszták legyenek a felelősségi sorok, hogy a betétekre vonatkozik az OBA, az Országos Betétbiztosítási Alap, a befektetésekre vonatkozik a BEFA, a Befektetővédelmi Alap, és igen, így van, ahogy mondja, a kriptóra jelenleg nincs védelem; ezt jó, ha tisztázzuk. Ugyanakkor azért ehhez tegyük hozzá, hogy a betétekre vonatkozó védelem sem volt, kérem, emlékezzünk a múltra! Körülbelül 25 éve van betétvédelem, korábban nem volt ilyen.

Az a szakmai álláspont, hogy először felépülnek a szabályozott környezetben a lehetőségek, és utána lehet a védelmi vonalakat megteremteni. Nem kell mindig mindent azonnal, erőből intézni. Ahogy mondani szokták, a lakótelepeken sem a füvet kell előbb ültetni, meg kell nézni, hogy merre tapossák ki a gyalogösvényeket, s lehetőleg a járdákat arra vezetni, és nem másfelé. Valahogy így van ez  elnézést a mezítlábas hasonlatért  a pénzügyi gyakorlat során is.

Ismételten köszönöm a szakmai észrevételeket és a támogatást, és kérem, hogy a szavazás során is ezt képviseljék. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   81-96   97-110   111-118      Ülésnap adatai