Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. században, a tudás és az információ évszázadában a média mint a negyedik hatalmi ág talán még a XX. századhoz képest is egyre jobban meghatározza a polgárok gondolkodását. Ez gyakorlatilag nemcsak a politikai véleményformálást befolyásolja, hanem minden egyéb részét az életünknek is.

Én a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat és a következő törvényjavaslat vitájához egységben szeretnék hozzászólni azzal, hogy ez a beszámoló és a következő költségvetési javaslat egy olyan hivatalról és egy olyan közszolgálatinak nevezett médiáról szól, amely az elmúlt 12 év fideszes egypárti túlhatalmának az egyik sarokkövét jelenti. Azt gondolom, ahhoz képest, amit mi gondolunk egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában arról, hogy hogyan kellene működnie a médiának, illetve hogy a hatalmi ágak szétválasztásának régi polgári elve  igen, polgári és konzervatív elve  szerint nem szabadna azt hagyni, hogy egy olyan Médiahatóság jöjjön létre, amely elnökének a kezében túlságosan sok hatalom koncentrálódik. Hiszen azért azt lássuk be, hogy ez a felügyeleti szerv a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot és a közszolgálati médiának gyakorlatilag a mindennapi működését is szinte egy személyben az elnökön keresztül tudja befolyásolni, és egy olyan torz médiahelyzetet hozott létre az elmúlt 12 évben, ami a mi véleményünk szerint elfogadhatatlan egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában, ami a Jobbik számára mint felelős konzervatív erő számára mértékadó lenne.

Én azt el tudom fogadni egyébként, hogy a befolyástól mentes média mint filozófiai fogalom egy nagyon érdekes kérdés. Tudom, itt vannak képviselőtársaim, például Nacsa képviselőtársam, aki el szokta mondani például a németországi közmédia helyzetét, amelyet én német anyanyelvű és nemzetiségű magyar polgárként nagyon jól ismerek, és egyetértek vele abban, hogy az sem jelent egy kiegyensúlyozott közszolgálati médiumot. No de, kedves képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy nekünk nem a negatív példákhoz kellene igazítani a mi médiahelyzetünket, hanem egy optimálishoz kellene közelíteni a magyar médiahelyzetet, ami az elmúlt 32 évben nem volt így. Ezzel egyetértünk. Az viszont egyértelmű, hogy az elmúlt 12 évben a fideszes kétharmados egypárti túlhatalom nagyon torz médiahelyzetet hozott létre; ezt viszont szögezzük le.

Én soha nem felejtem el azt a napot 2018 áprilisában, amikor az összes megyei napilap ugyanazzal az Orbán-fotóval és ugyanazzal a vezércikkel jelent meg, mintha csak az MSZMP KB lapjáról beszéltünk volna. Többek között a Kisalföld  melynek soproni szerkesztősége volt az én első munkahelyem  is így jelent meg. Szégyen és gyalázat, azt gondolom, hogy 32 évvel a rendszerváltoztatás után így jelennek meg a megyei napilapok. És a megyei napilapok nagyon fontos szerepet játszottak az adott régió lakosságának az informálódásában.

(Szabó Sándor elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Tessék megnézni, mi történt az elmúlt 12 évben az előfizetői létszámokkal! Tehát megvan a visszajelzés a magyar polgárok részéről, kedves fideszes képviselőtársaim. Egyre többen mondják le az előfizetésüket, még a Kisalföldnél is, ami pedig aztán  emlékeztetnék rá  a megyében gyakorlatilag egy egyeduralkodó lapnak számított, mára pedig egy olvashatatlan fideszes propagandalappá silányították önök az én első munkahelyemet.

De arra is utalhatok, hogy már 2018-ban a politikai hatalom szempontjából rendkívül fontos választásokról mit írt az EBESZ jelentése. Akkor talán érthető, hogy mi a kritikám lényege. A közszolgálati műsorszolgáltatóról szól az EBESZ jelentése, amit szó szerint idézek: „A közszolgálati műsorszolgáltató az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított a kormánykoalíció és a kormány iránt  mily meglepő! , amelyek a hírtudósítások 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint 90 százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatások esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.” Tisztelt fideszes képviselőtársaim, ezek a számok. Ezek nem ideológiai viták, hanem ezek a számok.

A közszolgálatinak csúfolt közmédia az ellenzéki politikusokról negatív híreket közöl, lejáratja őket, és önök április 3-áig nem is engedték be négy éven keresztül  bocsánat, öt percre beengedték  őket a közmédiába. Majd április 4-én, mit ad isten, elkezdték az ellenzéki pártokat meghívásokkal bombázni. Azért a cinikusságnak is van határa, tisztelt fideszes képviselőtársaim, de tényleg! Egyébként mi a Jobbik részéről felelős konzervatív erőként bemegyünk a közmédiába. A politikusaink rendszeresen bemennek a közmédiába, mert azt gondoljuk, nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a magyar társadalom egy jelentős részéhez ne vigyük el annak a hírét, hogy van tisztességes jobboldali alternatívája a fideszes egypárti túlhatalomnak.

No de az, hogy ezekben a hírműsorokban  persze nem csoda, hiszen egy elítélt hírhamisító vezeti az MTVA-t  milyen típusú kérdéseket kapnak a mi politikusaink, az tényleg szégyen és gyalázat. S ha önök itt arcpirulás nélkül fel tudnak állni az Országgyűlés tiszteletreméltó falai között, és azt mondják, hogy ez egy kiegyensúlyozott közmédia, akkor ott valami hiba van a vevőkészülékükben; minden tisztelettel ezt kell hogy mondjam.

Hadd utaljak még a Médiatanács tagjainak a megválasztására! Önök 2010 óta nem engedtek ellenzéki delegáltat a Médiatanácsba. Egyszínű a Médiatanács. Ilyen viszont a Földön nincs, Észak-Koreát kivéve! Hadd számoljak be olyan választási procedúráról, amelyben személyesen is érintett voltam, úgy is, mint a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki alelnöke. Az összes ellenzéki frakció kompromisszumot tudott kötni abban, hogy az öt tagból a mi véleményünk szerint arányaiban tisztességesen két tagot kellene az ellenzéknek delegálnia. De a Fidesz nem engedte. Pedig mi még azt is megtettük ellenzéki részről  ami nem volt egyszerű feladat, tekintve az ellenzéki frakciók ideológiai sokszínűségét , hogy egyetlenegy kiváló szakértőben meg tudtunk egyezni, de ezt sem támogatta a fideszes többség. Egyetlenegy tagot sem engedtek be önök a legutóbbi szavazáskor a Médiatanácsba. Ennyire félnek, de komolyan, hogy egyetlenegy tag is, aki esetleg rálátna bizonyos dokumentumokra, veszélyezteti az önök túlhatalmát?! Szégyen és gyalázat! Szégyen és gyalázat!

És akkor ennek van folytatása. Nagyon érdekes egyébként, hogy milyen trükkökre, nem százakra, de legalábbis trükkökre készülnek önök a Médiatanács esetében. Karacs Mónikának, a Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnökének lejárt volna 2022 szeptemberében a mandátuma; emlékszünk rá. Biztos, ami zicher, jó előre lemondott az elnök asszony azért, hogy még az áprilisi választás előtt megint egy gyalázatos komédia keretében a fideszes kétharmad megválassza az utódját, ismét kilenc évre, biztos, ami biztos. Mert ki tudja, mi történik április 3-án?! (Nacsa Lőrinc: Nyertünk.) Ez az önök médiapolitikája, ez a cinikus hatalmi arrogancia és gőg, amely úgy trükközik minden eljárási szabállyal, hogy semmilyen teret nem hagy az ellenzéknek.

Nézzük meg, hogy gyakorlatilag mi az, ami a Jobbik mint felelős konzervatív párt szerint azonnali lépésként fontos lenne ahhoz, hogy a magyar polgárok végre hozzájuthassanak a nekik járó európai uniós forrásokhoz. Hiszen teljesen egyértelmű  ezt úgy is, mint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, valamint a kulturális, oktatási és médiabizottságának tagja is megállapíthattuk , hogy minden jelentés szerint ez a médiahelyzet az egyik oka annak, hogy a magyar polgárok nem jutnak hozzá a nekik járó európai uniós forrásokhoz a fideszes kormány hibájából.

Véleményünk szerint mik azok az azonnali lépések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy gyors előrelépés legyen a magyar médiahelyzetben?

(14.20)

Először is a Médiatanács tagjai közé válasszanak azonnal legalább egy ellenzéki tagot! Ez szerintem egy olyan minimális feltétel, amellyel önök azt tudnák bizonyítani mind bel-, mind külföldön, hogy önökben megvan az önkorrekció szikrája is, de csak a szikrája, tényleg, hogy belátják, hogy ez így mégsem elegáns egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában, hogy 12 év alatt önök egyetlenegy ellenzéki képviselőt nem engedtek be a Médiatanácsba.

Aztán az állami hirdetéseket azonnal fel kell függeszteni a médiában, mert az torzítja a médiaviszonyokat, torzítja teljes mértékben a médiaviszonyokat, és ez mindannyiunk közös adóforintjaiból származó közpénz, nem az önök pénze. Ez a magyar polgárok adójából befolyt pénz, és önöknek kutya kötelességük azt nem az önökhöz kötődő médiára fordítani.

A KESMA-t és a Fidesz-közeli további médiavállalatokat azonnal át kell világítani egy kiegyensúlyozott versenyjogi szempontú vizsgálatban, amelyben megállapítják azt, hogy milyen torzító hatással járt az önök médiabirodalma.

Ezenkívül  és itt akkor ismét utalnék Nacsa képviselőtársamra  rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermekek a lehető legkorábban találkozzanak akár az oktatásban, akár máshol a tudatos és kritikus médiafogyasztást megalapozó ismeretekkel. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Teljesen egyetértünk, képviselőtársam, nekünk is, mint felelős konzervatív pártnak, ugyanolyan fontos a család és a gyerek. Itt nagyon fontos az is, hogy az internetalapú kommunikáció szempontjából is a gyermekek számára egy olyan  az oktatási rendszeren belül is gondolnám ezt a feladatot  nevelést és oktatást beindítani, amely felkészíti a gyermekeket és a fiatal felnőtteket arra a brutális információtömegre, amelyet a XXI. században nap mint nap mindannyian valamilyen formában fel kell hogy dolgozzunk, és abból megfelelő következtetéseket kell levonnunk. Tehát a digitális médiakörnyezet kihívásaira a mi véleményünk szerint nagyon fontos lenne ennél sokkal többet fordítani az oktatási rendszeren belül is.

Végezetül pedig a médiafelügyeleti rendszer hatásköreit újra kell gondolni. Hiszen például az, hogy egy-egy tartalom kimerítie a fake news fogalmát, ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen ez egy olyan kérdés, ahol ki ellenőrzi azt, aki megállapítja, hogy egy hír fake newse avagy sem. Ez egy érdekes filozófiai kérdés is. Itt az a mi javaslatunk, hogy inkább a bíróságokra kellene azt bízni, mert ott még létezik egyfajta ellensúlya a fideszes egypárti túlhatalomnak, hogy egy híradás tartalmilag mit merít ki, milyen tényállást merít ki.

Összefoglalóan tehát azt javasoljuk, hogy ezeket a felsorolt lépéseket azonnal kezdje el a fideszes egypárti túlhatalom annak bizonyítására megtenni, hogy megvan önökben az önkorrekció képessége, mert a mi véleményünk szerint a XXI. században minden magyar polgárnak joga van a kiegyensúlyozott információhoz, mert csak ez biztosíthatja a magyar polgárok jólétét és szabadságát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)