Készült: 2024.06.01.23:56:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

33. ülésnap (2022.10.26.), 472. felszólalás
Felszólaló Dr. György István
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 13:55


Felszólalások:  Előző  472  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelettel megköszönöm mindazon hozzászólásokat, amelyek a törvényjavaslat mellé álltak, és annak elfogadását javasolták. Leginkább Dudás Róbert képviselő úr hozzászólásához szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, azzal együtt, hogy a kisebbségi bizottságban elhangzott és itt a plenáris ülésen elhangzott véleményeket én nagyon megköszönöm, ha megkaphatom majd, és szeretnék vele államtitkárként külön is foglalkozni majd.

Visszatérve Dudás képviselő úr hozzászólására, nem szeretném semmiképpen sem képviselő urat megbántani, de amit a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondott, az a hozzászólásának az egytizede volt körülbelül, az összes többi olyan politikai tartalmú, önök szerint nyilván nem az vagy valamiféle egyéb életvezetési kérdésekhez kapcsolódó, vagy szükségletekhez kapcsolódó hiányosságok, vagy más koncepció a költségvetésről, az adópolitikáról, amiben természetszerűleg megvan az ellenzék és a kormánypártok között a véleménykülönbség. Ezeknek a hozzászólásoknak a törvénytervezethez a világon semmi közük nem volt.

Azt kell mondjam, hogy ha ezt a törvénytervezetet a parlament képviselői kézbe veszik, pártállástól teljesen függetlenül, semmi nincs benne olyan, amit ne lehetne megszavazni. Mindegyik olyan kérdés, ami egy eljárásnak az egyszerűsítését tartalmazza. A kormányhivatalok a mindennapi tevékenységük, közhatalmi tevékenységük, hatóságifeladat-ellátásuk mellett egyik feladatuk a sok közül, hogy folyamatosan monitorozzák az egyes ügytípusokat, és tegyenek javaslatot a Miniszterelnökségnek, a területi közigazgatásért felelős államtitkárságnak, hogy milyen eljárástípusokat látnak, amelyekben egyszerűsíteni lehetne: bosszantja az ügyfeleket, bosszantja az ügyintézőket, hogy ott az eljárás nem úgy van szabályozva, mint ahogy lehetne. Ezeket a javaslatokat rendszeresen megteszik.

Akinek itt hosszabb múltja van a parlamentben önök közül, Navracsics Tibor miniszter úr idején, majd Lázár János miniszter úr idején, később, most Gulyás miniszter úr idején is, ez nem az első ilyen csomag, hanem legalább a negyedik olyan csomag. Volt köztük olyan, ami 138 törvényt módosított. Ezek olyan észrevételek alapján megszületett javaslatok, ahogy elmondtam az előbb, amit a kormányhivatalok tesznek, de van olyan jogszabály, aminek egy paragrafusának, mondjuk, egy bekezdését javasolja módosítani. Most ezt nyilván egy kicsit kisarkítottam, de az a másik példa, amit meg lehetne tenni, hogy 138 ilyen javaslat jön be a parlament elé. Sokszor értem én, és nyilvánvalóan az ellenzéknek az a dolga, hogy őrködjön, figyeljen, és minden olyan megjegyzését tegye meg, amit nem tart jónak.

Én nem túl sokszor, de azért járok a parlamentbe különböző közigazgatási tartalmú törvényjavaslatok kapcsán, és amikor salátatörvény van, akkor mindig ez az első sztenderd kijelentés, hogy ezt miért salátatörvénybe. Ezeknek a jogszabályoknak tényleg, ha megnézik részletesen, döntő többsége olyan, amelyeknél, ha a salátatörvényekkel szemben, mondjuk, feltéve, de nem megengedve azt, hogy itt ez egy általános tiltó szabály, hogy olyat semmiképpen ne hozzanak a parlament elé, akkor ez a törvényjavaslat a legkevésbé sem a támadhatók közé tartozik. Természetesen ezen az alapon igen, de még egyszer mondom: sok jogszabálynak, több jogszabálynak olyan apró módosítását tartalmazza, ami kifejezetten az ügyfelek vagy az ügyintézési folyamatnak az egyszerűsítését tartalmazza. Mi úgy láttuk, hogy ezt 31 külön javaslatba behozni, egyszerűen a parlament kímélése érdekében sem volt megfelelő és szükséges.

Az ÁVSZ-szel kapcsolatban azt gondolom, hogy egyelőre ott tartunk, hogy hála istennek, még túl sok negatívumot elég nehéz mondani, ez egy akkora könnyítés, amelyre hosszú-hosszú évek óta, vagy akár mondhatom, évtizedek óta is várunk. Ha már a XXI. században az informatika képes ezekre a szolgáltatásokra, akkor évekkel ezelőtt valaki megfogalmazta volna, hogy ő egyetlenegyszer szeretne szólni, hogy elköltöztem, és új lakcímem van, és azt mindenkinek meg kell tudnia, ahová én bármilyen módon hivatalosan kapcsolódom. És, ha ez valaha is megvalósul, akkor biztos, hogy örült volna, hogy ez így lesz, vagy talán nem hitte volna el. Ez most így van, ezt szeretnénk kiszélesíteni, kötelezni azokat a közműcégeket, akik még önkéntesen nem jöttek be, és már a telekommunikációs cégeket is júliustól bevonjuk. És ahogy említettem, kifejezett érdeklődés van, és Nagy Márton miniszter úrék is fókuszba helyezték a banki csatlakozást is.

(14.50)

Mennyire megkönnyítené az ügyfelek életét, hogy ha az a bejelentés, amit megtesznek a gázszolgáltató felé, a banknál is egyben az ő lakcímének az átírását jelenti, és nem kell neki 22 helyre elmenni és mindenütt az ügyfélszolgálatnál sorba állni. Lehet, hogy hihetetlen ez a 120 milliárdos nemzetgazdasági haszon, de ha belegondolnak abba, hogy hányszor hány helyre kell elmenni, ahol front office-t kell fenntartani, kolléganőt ott tartani, kollégát ott tartani, ügyfélszolgálatot fűteni, s a többi, akkor ez tulajdonképpen a front office-ok kiváltását szolgáló dolog. Az ÁVSZ-szel kapcsolatban, azt gondolom, ez az egyik megvalósult kezdeményezés, amely ugyan pillanatnyilag még nem is ér fel a személyijövedelemadó-bevallás nagyszerűségével, amit 4,7 millió ember megkap az ügyfélkapujára, és ha egyetért vele, egyet kattint és vége. Európában nincs még egy ilyen ország, sőt a világon sincs még egy ilyen ország. Tehát igyekszünk kihasználni az informatika lehetőségeit. S természetesen a csomagban is vannak olyanok, amelyek már az informatika nyelvén, mások pedig magának az ügymenetnek az egyszerűsítése nyelvén próbálják a felmerülő problémákat megoldani.

A lakosság terheinek csökkentése. Szerintem nincs olyan időpillanat egy ember életében, amikor ne tudna egy fehér papírral és egy tollal a kezében leülni, ne kezdene el írni és ne tudna fölírni számos dolgot. Nyilvánvalóan a kormány dolga, hogy azokkal a társadalmi viszonyokkal, amelyek jogszabályokban rendezendők, foglalkozzon. Tesszük is ezt, számos helyen tesszük. Ahogy itt a parlamenti hozzászólásokat hallgattam, az éjszaka is és máskor is, sajnos ezek kifelé, akár nemzetközi szinten is és a lakosság felé méltatlan interpretációkban jelennek meg, amikor nem a kormánypártiak beszélnek róla.

Az adócsökkentésről is szó volt. Ez nem témája ennek az előterjesztésnek. Kettővel ezelőtt volt egy előterjesztés, annak az volt. De azért elmondhatnám azt, hogy ha a lakosság terheinek a csökkentéséről beszélünk, akkor élelmiszerárstopot, kamatstopot, benzinárstopot, rezsicsökkentést, élelmiszeráfa-csökkentést, nyugdíj-kiegészítést tettünk, s még hosszan sorolhatnám, hogy hány olyan intézkedése volt a kormánynak az elmúlt időszakban, amikkel lakossági terheket csökkentett.

A tűzifaprogram szintén nem része ennek az előterjesztésnek, de az is hatósági áras, amely gyakorlatilag 10 köbméter fához való kedvezményes hozzájutást jelent azoknak a családoknak, akik tűzifával fűtenek. Azt gondolom, ennek a kiszélesítésére egyelőre nincs szükség, mert a számítások szerint azok a családok, akik igénylik, hozzá fognak tudni jutni ehhez a 10 köbméter fához. Nem egy nap és nem egy hét alatt, de egy meghatározott idő alatt igen. Ha a kormány úgy látja, hogy ebben bármit korrigálni kell, akkor azt természetesen meg fogja tenni.

A vadveszéllyel kapcsolatos felvetést én elviszem magammal. Megnézzük, hogy itt milyen olyan teendő lehet, amit közigazgatási úton lehet orvosolni. Köszönöm az észrevételt, foglalkozni fogunk vele. Nyilván jelenleg is vannak szabályok, ahogy azt ön el is mondta, KRESZ-szabályok és egyebek, amelyek betartása jelentősen csökkentheti a baleseteket, de teljesen kiküszöbölni természetesen nem tudja. Ugyanakkor bármilyen hatósági intézkedést hozunk, meg vagyok róla győződve, hogy az sem tud százszázalékos sikert elérni ezen a téren.

Még egy dolgot szeretnék itt mindenképpen elmondani. Én e Ház falai között is elmondtam már egyszer egy parlamenti vitában, ahol szintén közigazgatási törvények jöttek elő, hogy a másik sztenderd észrevétel folyamatosan az ellenzéki oldalról, hogy a bűnös kormány az önkormányzatok feladat- és hatásköreit állandóan csorbítja. Ennek a mondásnak van egy alapvető téves tartalma abban a tekintetben, hogy amikor elkerül egy államigazgatási hatósági ügy az önkormányzattól  mondják köznyelven , akkor az nem az önkormányzattól kerül el, hanem a jegyzőtől. Ez nem mindegy. Én elhiszem, hogy ezt hétköznapi fejjel nehéz megérteni. Lehet, hogy valaki más szakmában tökéleteset tud, hatalmas tudása van, de az önkormányzati világhoz is egy kicsit érteni kell. Ügyvédek között is gyakran előfordul, hogy nem tudják megkülönböztetni az önkormányzatot a polgármesteri hivataltól.

Amikor az 1999-es Ötv. megszületett, akkor a jegyzőt államigazgatási feladatok elvégzésével is felruházta, és ezeknek az államigazgatási feladatoknak a világon semmi közük nem volt az elmúlt évtizedekben sem az önkormányzati működéshez, és nem volt közük az önkormányzati döntéshozatalhoz sem. Ez a jegyző államigazgatási hatásköre. Amikor Magyarország végre annyira megerősödött, hogy az államigazgatási ügyeket képes volt megfelelő szervezeti keretek között és a közigazgatási reform révén a visszahozott járásokhoz, a járási hivatalokba bevinni, akkor nem mást csinált, mint hogy az államigazgatási feladatokat  nem azt mondom, hogy jobb híján, mert minden köszönetünk a jegyzőké, akik elvégezték ezt a feladatot  a járási hivatalok hatáskörébe utalta, és ezeket a feladatokat a járási hivatalok végezték el. Államigazgatási feladatokat. Ez nem önkormányzati igazgatási feladat. Ami önkormányzati hatósági ügy, abban mindenben a képviselő-testületnek kell döntenie, mint szociális döntések, segélyek, s a többi, de ami államigazgatási hatósági ügy, abba a polgármesternek sincs beleszólása. Az hatáskörelvonás, például egy építési engedély, amit építéshatósági oldalról gyakoroltak a jegyzők. Abba senki nem szólhatott bele, se bizottság, senki más. A településkép egy teljesen más dolog. Az önkormányzati hatósági ügyeket nagyon sokan nem tudják elválasztani az államigazgatási hatósági ügyektől. Tehát az önkormányzatokat számos védelembe vevő felszólaló, aki ezeknek a hatásköröknek a járásokhoz kerülését kifogásolja, akkor fogalmaz helyesen, ha azt mondja, hogy a jegyzőtől külön dedikált államigazgatási feladatok kerültek egy államigazgatási szervhez, és hangsúlyozom, hogy ennek az önkormányzathoz semmi köze nincs.

Önként vállalt feladatok és egyebek. Ezekben a vészterhes időkben sajnos együtt sírunk és együtt nevetünk. Az önkormányzatok is hihetetlenül nehéz helyzetben vannak, ez nem vitás, mint ahogy mindenki. Az ország is nagyon nehéz helyzetben van. Nem látjuk még pontosan, hogy ebből a helyzetből hogy fogunk majd ilyen energiaárak, távhőárak és egyebek mellett a tél végén mérleget vonni.

Egyes szolgáltatások szintén nem tárgyai az előterjesztésnek. Itt egyébként bölcsődei szolgáltatásról volt szó, ami, jelzem, az állam feladata. Az óvodai és általános iskolai oktatás infrastrukturális feltételeit az önkormányzatok ugyan biztosítják, de azért itt is állami feladatellátásról van szó.

Koncessziós jogokkal szintén nem foglalkozik az előterjesztés, ebbe nem is mennék most bele.

Ennyi lett volna, amit hozzá szerettem volna tenni. Az észrevételeket pedig köszönöm. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  472  Következő    Ülésnap adatai