Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ha valaki csak a vita második felét követte, akkor nem fog összefüggést találni a válaszaim és az elmúlt tíz percben elhangzottak között, mert a válaszaim az adópolitikai és az adószakmai kérdésekre fognak fókuszálni. Ahogy elnök úr is mondta, az adószabályozás, ami most előttünk van, igazából az is viszonylag kevés észrevételt kapott. Nem arról beszéltek a képviselők jellemzően, ami a most előttünk fekvő törvénycsomagban van, hanem általános, nagy horderejű stratégiai és strukturális változásokat hiányoltak, ami ennek nem volt célja. Tehát ennek a javaslatcsomagnak nem volt az a célja, hogy strukturálisan átalakítsuk az adóendszert, pont egyébként azért, merthogy kellő felkészülési idő kell a gazdaság szereplőinek, a lakosságnak ahhoz, hogyha valami nagy horderejű adóváltozást akarunk elfogadni. Tehát ez most nem is ezt szándékolta. Ez egy adminisztrációcsökkentő, jogharmonizációs és egyszerűsítő intézkedéscsomag volt.

Tételesen megpróbálok a legfontosabbakra reagálni. Dávid képviselő úr jelezte, és erre Z. Kárpát képviselő úr is ráerősített, hogy a 43 százalékos adóékünk milyen magas. Vélhetően egy korábbi számot néztek még. A mostani szám már 41,2, tehát egy nagyon komoly csökkenésen vagyunk túl. Itt is érdemes azt figyelembe venni, hogy honnan indultunk. Ez a 41,2 egy akár magasnak is mondható szám. A kormány határozott célja ennek a további csökkentése. Tehát ebben egyetértünk képviselő urakkal, a munka adóterheit, ha lehetőség van rá, tovább kell csökkenteni. De honnan indulunk? 2009-ben 53,1 százalék volt ez az adóék, és folyamatosan, majdnem azt mondom, lineárisan, évről évre fokozatosan tudtuk ezt csökkenteni. Most tartunk 41,2-nél. Azt gondolom, hogy ez egy óriási eredmény. Természetesen a további csökkentésnek van lehetősége.

Azt is szeretném még kihangsúlyozni, hogy szintén a képviselő urak is szoktak OECD-s tanulmányokat hivatkozni, idén jött ki az OECD-nek a Taxing Wages kiadványa, amelyben Magyarország első helyen van azon országok listájában, akik a legtöbbet csökkentették az adóéket. 2015-höz képest 5,86 százalékkal csökkentettük, tehát gyakorlatilag, ha kicsit hangzatosan szeretném mondani, világbajnok adócsökkentési politika folyik, és így tartunk most a 41,2-nél. Tehát mindig nézzük meg, hogy honnan indult ez a csökkentési módosítás.

Szintén Dávid képviselő úr felvetette azt, hogy áfacsökkentést szorgalmaztak, és erre Z. Kárpát képviselő úr is rácsatlakozott. Valóban, amikor alapvető élelmiszerek, az összes energiatermék, az összes gyermekélelmezési vagy gyermektámogatási termék áfakulcsáról beszélünk, valóban nagyon nehéz megmondani, hogy mi az, hogy alapvető élelmiszer. Tehát a becslések is viszonylag széles skálán mozognak, az ezermilliárdos nagyságrend nem elhibázott nagyságrend, tehát az alapvető élelmiszerek széles értelmezésében lehet ekkora ennek a hatása.

De a legfontosabb kérdés az, hogy az áfacsökkentés egyébként biztosan csökkentie az árakat. Évtizedes tapasztalatunk mondja azt, hogy nem. Tehát az áfacsökkentés a legtöbb esetben a kereskedő haszonkulcsát tudja növelni, hogy ha nincsen esetleg olyan kikényszerítő erő, amely ezt megváltoztatja, és jelen helyzetben nagyon sokszor nincsen. Nagyon sok ország élt árcsökkentési célból az áfakulcs csökkentésével. Volt, aki nullaszázalékos áfakulcsot hozott energiatermékekre, és utána fél évvel később bevezette az ársapkát, merthogy nem volt célravezető. Tehát az áfacsökkentés egy nagyon drága és nagyon nem jól célzott, nem pontos módja annak, hogyha támogatást kívánunk adni a végfogyasztónak. Az ársapka, fixált ár ennél egy sokkal célzottabb és sokkal költséghatékonyabb megoldás, amit nyilván adott esetben könnyebb is kivezetni, hogyha a feltételek már nem teszik ezt szükségessé.

(11.30)

Szintén elhangzott Dávid képviselő úrtól, hogy a kkv-k támogatását hiányolja és az energiaköltségek szempontjából milyen sok támogatást kéne a kkv-knak megkapni, és hiányolta az adószabályozásból most ezeket az intézkedéseket.

Az expozémból is, illetve azt gondolom, hogy az elhangzottakból is látszódik, hogy a legnagyobb kedvezményezettjei ennek a mostani adószabálynak a kkv-k, ha csak az átalányadózás egyszerűsítését, ha csak a helyi adó adminisztrációjának a lenegyedelését nézzük. Gyakorlatilag a mostani javaslatcsomagnak a legnagyobb kedvezményezettjei a kkv-k. És ha megnézzük, hogy mi történt az elmúlt néhány évben, megint csak azt tudom mondani, hogy a magyar adórendszer legnagyobb kedvezményezettjei pont a kkv-k.

A katásokról majd egypár szót még említek, de a kiva 2013-as bevezetése is, azt gondolom, hogy a legjobb példája annak, hogy természetesen a társaságiadó-rendszerben is rengeteg kedvezményt lehet adni, de talán még szerencsésebb, hogyha a kis magyar cégeknek, a növekedési potenciállal bíró kis magyar cégeknek egy önálló adórendszert csinálunk. Ez a kiva, ami sokkal hatékonyabb, sokkal kevesebb adóval működik, mint a normál adórendszerek. Tehát nem a társasági adóban kell még finomhangolni és különböző kedvezményeket adni feltétlenül a kkv-knak, bár ott is van viszonylag sok kkv-adókedvezmény. Egy önálló adórendszer működik ezeknek a cégeknek.

És akkor áttérnék Bedő képviselő úr felvetésére. Ő is említette a villamos energia rekordáfáját. Ezekre, azt gondolom, az előző pontban nagyjából felsoroltam, hogy nem az áfakulcscsökkentéssel fogunk tudni árat csökkenteni, pláne nem akkor, ha egyébként hatályban van egy ársapka, ami fixálja az árát. Tehát a rezsicsökkentés mellett áfakulcscsökkentés valójában a kereskedelmi szektornak ad egy viszonylag nagy költségvetési támogatást.

A másik felvetése az volt, hogy a multikat alig adóztatjuk. Z. Kárpát képviselő úr is rácsatlakozott erre a pontra. Itt hadd utaljak arra, hogy Magyarországon mindig a társasági adót szokta felhozni többek között Z. Kárpát képviselő úr is, hogy mennyi folyik be abból. Körülbelül 800 milliárd folyik be társasági adóból, és mindig elfelejtkezünk arról az adóról, amivel a helyi önkormányzatok működnek, az iparűzési adó, amiből több folyik be az önkormányzatoknak, mint a társasági adó.

Ezt azért érdemes hozzávetni ehhez a matekhoz, hiszen valójában nagyobb összegű bevételt fizetnek a cégek az önkormányzatoknak, mint a központi költségvetésnek, ezt azért ne felejtsük el, amikor a cégek adóterhelését nézzük.

És amikor azt nézzük meg, hogy a multikat hogy adóztatja a magyar kormány, itt fel szokott merülni az, hogy nemzetközi szinten a most aktuális nemzetközi 15 százalékos minimumadónál Magyarországnak vannak fenntartásai. Azért vannak fenntartásaink, mert egész Magyarország és az Európai Unió versenyképességét rontja ez a mostani adószabály. Ugyanis azt ne felejtsük el, ennek két lába volt!

Az első lába meg akarta adóztatni a legnagyobb technológiai cégeket, az internetes techcégek adóztatását világszinten meg akarta emelni. Ezt teljes mellszélességgel nagyon sok ország, köztük Magyarország is támogatta. Érdekes módon ez a javaslatcsomag szinte elhalt, és van egy másik intézkedés, aminek szeretnénk felhúzni a társaságiadó-mértékét egy minimális szintre, ami gyakorlatilag a kelet-európai versenyképes országok versenyhátrányát okozná.

Ez érdekes módon gőzerővel halad előre, tehát az adószint emelése összességében nem feltétlenül szerencsés módja annak, hogyha versenyképességet akarunk javítani, szóval, ezért a multik kapcsán ez szokott a napirenden lenni.

Viszont nézzük meg, hogy mi történt idén Magyarországon, hogy a saját hatókörünkben maradjunk. A költségvetési bevételeket hogy biztosította a kormány? Valójában kiadáscsökkentési fókusszal, egy stabilizációs intézkedéscsomagot hozott, ami a GDP-nek körülbelül 1,7 százaléka volt, tehát egy nagyon komoly kiadáscsökkentési csomag. A GDP 1,3 százalékának megfelelő bevételi intézkedéseket is hozott.

Tehát adóemelések történtek, de hol történtek adóemelések? Energetikai szektor, telekomszektor, bankszektor, biztosítószektor, aminek gyakorlatilag úgy néz ki a piaca, hogy kevés szereplő, nagy szereplők vannak benne, mondhatnám, hogy a multikat adóztattuk meg, akiknek a teherviselő képessége ezt lehetővé tette. Tehát a kis magyar kkv-kat, az egyéni vállalkozókat semmilyen extraprofitadó nem terhelte, ellenben az előbb említett szektorokból egy nagyon jelentős adóbevételi többlet származott.

Kicsit ugrálok a felvetések között, de visszatérve Bedő képviselő úr felvetésére, hogy a katának alternatívája nincsen, tehát hogy a kata kivezetése után nincsen semmilyen alternatíva, erről szólt a mai vita, hogy egy nagyon komoly alternatíva van egyébként a kata után, ez pedig az átalányadó. Keresem pontosan a számot, de körülbelül 170 ezren választották ezt az átalányadózást, pont azért, mert rendkívül kedvező, adott esetben kedvezőbb, mint a kata. A kata minden előnyét elismerve, a legnagyobb előnyét nagyon sokszor mégiscsak azok a nagyvállalkozások, akár gyárak, akár nagy multicégek élvezték, akik átkényszerítették a munkavállalóikat a katába.

Tehát a kata előnyeit pont hogy megtartotta az új kataszabályozás, ebből az látszódik, ugye, hogy akik csak lakosságnak értékesítenek katásként, megmaradhatnak ebben az új katarendszerben, sőt a 12 millió forintos bevételi határ 18 millió forintra föl lett emelve, tehát még kedvezőbb is lett.

Akik viszont cégek felé számláztak, azoknak pedig az átalányadó lesz vélhetően az egyik legkedvezőbb adónem, de az is lehet, hogy tételes költségelszámolással még kedvezőbb adózási lehetőségeket tudnak elérni. tehát nemhogy alternatíva van a kapcsolattartás után, hanem kettő is van, és adott esetben mind a kettő még jobb is lehet, mint a kata volt, tehát érdemes azért ennek utánamenni.

Z. Kárpát képviselő úr megelőlegezte, hogy mit fogok mondani, egyébként részben igaza volt, valójában ezeket mondtam volna el, hogy az OECD számai miért nem feltétlenül mérvadóak. Nyilván összehasonlítani úgy lehet országokat egymással, hogyha a törvényi szinten rögzített, mindenki által elérhető kedvezményeket nézzük; ezt Magyarország viszont nagyon jelentősen és nagyon radikálisan javítja, hogyha hozzávesszük a családi adókedvezményt, a munkahelyvédelmi adókedvezményeket, a szochocsökkentéseket, és így tovább. Tehát valóban a valós képet a végső kedvezmények utáni nettó összeg mutatja meg.

És abban is igaza volt a képviselő úrnak, hogy sokan nem tudták kihasználni a családi adókedvezményt, amit 2010-ben vezettünk be, és pont ezért 2014-től a járulékokból is le lehet vonni ezt a kedvezményt. Tehát ez a járulékkedvezmény idestova most már nyolc éve hatályban van.

Szintén Z. Kárpát képviselő úr jelezte, hogy miért nem növeljük a családi adókedvezmény összegét. Természetesen jó lenne növelni ennek a kedvezménynek az összegét, és a cél az, hogy ezeket lehessen is növelni a közeljövőben. Viszont megint nézzük meg, hogy mi az, amit még szeretnénk növelni. 2010-ben 12,5 milliárd forint volt a családi adókedvezmény, 2022-ben több mint 1000 milliárd forint. Tehát idén az szja-visszatérítéssel együtt volt egy 380 milliárd forintos normál családi kedvezmény, volt egy 600 milliárd forintot meghaladó szja-visszatérítés, tehát 1000 milliárd forintot adtunk vissza a lakosságnak. Azt gondolom, hogy egész jól növeltük ezt az összeget, azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezésre.

Megint elhangzott az a javaslat, hogy hirtelen itt van egy adó-előterjesztés, és nincs benne semmilyen stratégiai vagy nagy horderejű változtatás. Nem is célunk ennek a megtétele. Egyetértve egyébként Z. Kárpát képviselő úrral, jó lenne az, hogyha csak egyszer lehetne vagy kellene az adószabályokat módosítani, és ha megnézzük az elmúlt éveket, az szokott történni, hogy a tavaszi költségvetés elfogadásával párhuzamosan a jövő évre vonatkozó legfontosabb és nagy horderejű, úgymond stratégiai adóváltozások megtörténnek még a tavaszi ülésszak során. Tehát lesz vagy volt idő felkészülni a vállalkozásoknak, a lakosságnak, több mint fél év szokott rendelkezésre állni, hogy az az új adószabályokat megismerjék.

Tehát a nagy horderejű változásokat tavasszal szoktuk a parlament elé hozni, és azért nincs mód egyébként feltétlenül mindig csak egyszer hozzányúlni, mert a bizottság számtalan, néha kötelező érvénnyel használandó, néha átültetendő, de rengeteg irányelvi módosítást hoz, ami miatt viszont jogharmonizációs kötelezettségünk miatt rengeteg szabályhoz hozzá kell nyúlni.

És egyetértve az elhangzottakkal, a magyar gazdaságpolitika egyik fontos eleme az adópolitika, amivel reagálni is tudunk, és kell is néha reagálnunk a gazdasági kihívásokra. Úgyhogy nagy luxus lenne erről a lehetőségről lemondani, de ahogy látják is, a mostani javaslatcsomag is, majdnem azt mondom, hogy kizárólag pozitív intézkedéseket tartalmaz, és ahol nem pozitív az intézkedés, az pedig gazdaságfehérítési szempontból abszolút támogatható és szükségszerű.

Köszönöm szépen a figyelmet. Azt gondolom, hogy minden felvetésre reagáltam, és összességében azt szeretném csak mondani, hogy a támogató hozzászólásokat is köszönöm, és az ellenzéki képviselők felszólalásaiban is több olyan javaslat volt, amit megfontolunk. Azt gondolom, hogy közös cél az, hogy az adórendszer továbbra is versenyképességet javítson, növekedést támogasson, és a családokat is tudja támogatni. Ezért fogunk dolgozni a közeljövőben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)