Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló T/1622. számú törvényjavaslat célja  az elmúlt időszak vagyongazdálkodási tapasztalatait felhasználva  olyan törvénymódosító rendelkezések megalkotása, amelyek a jelenlegi gazdasági nehézségek ellensúlyozása érdekében vezetnek be változtatásokat az állami vagyongazdálkodásban a hatékonyabb és egységes szemléletű megoldások biztosítása érdekében.

Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat kiemelt célja az állami vagyonba tartozó ingatlanportfólió optimalizálása a jelenleg zajló gazdasági folyamatokra figyelemmel. A kitűzött cél érdekében a törvényjavaslat egyszerűsíti az értékesítést azon ingatlanok tekintetében, amelyek állami vagyoni körben tartása már nem szolgálja az állami vagyongazdálkodás érdekeit.

A törvényjavaslat olyan szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják a vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását, több ponton jelentősen enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó, bürokratikus rendelkezéseket az állami tulajdonban maradó vagyon hasznosításának támogatása érdekében.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik meghatározó célja a kiemelt tulajdonosijog-gyakorlói státuszban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pozíciójának erősítése, a tulajdonosijog-gyakorlói státuszok szakmai alapon történő centralizációjával. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott, továbbá a megyei konszolidáció során, illetve az önkormányzattól átvett feladattal állami vagyonba kerülő, korábban az Országos Kórházi Főigazgatóság tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó -leánykori nevén OKFŐ  ingatlan vagyon felett a tulajdonosi jogokat a jövőben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés nem érinti a szakmai feladatok ellátását, ugyanakkor biztosítja az egységes szemlélet érvényesítését az állami ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás területén.

Tisztelt Ház! A javaslat egyrészt megerősíti azt a szabályozási irányt, hogy a feladatellátást közvetlenül szolgáló és a stratégiai szempontból jelentős vagyont indokolt továbbra is az állami portfólióban tartani, másrészt a kialakuló hatékony értékesítési és hasznosítási stratégia biztosítja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek értékesítése és hasznosítása útján az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők legyenek.

A kitűzött cél érdekében a törvényjavaslat bővíti a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített ingatlanok ingyenes juttatásának címzetti körét az érintett településen már ingatlantulajdonnal rendelkező személyek vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan a szabályozási javaslat biztosítja azt is, hogy az ingatlannak az azzal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen történő átruházás esetén az ingatlan megszerzése nem jár további költséggel, illeték-, illetve díjfizetési kötelezettséggel.

A javaslat megteremti az értékesítési potenciállal rendelkező, természetvédelmi érintettségű állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét, amivel párhuzamosan megteremti azokat a törvényi garanciákat is, amelyekkel folyamatosan biztosítható a természetvédelmi értékek védelme az állami tulajdonból történő kikerülést követően is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ennél a passzusnál, figyelemmel a mai tárgyalást megelőző sajtóérdeklődésre, ezt a mondatot én kibővítsem azzal, hogy felhívjam szíves figyelmüket arra, hogy amiről mi beszélünk, ez kizárólag művelés alól kivett területekre vonatkozhat. Tehát olyan erdő, rét, legelő, szántó, ahol tényleges természetvédelmi feladatok vagy tevékenységek lehetnek, oda ezek eleve nem vonatkoznak, tehát csak művelés alól kivett területekre vonatkozik. Gyakorlatilag tehát azokra a területekre, amelyek a Natura 2000 kijelölése esetén az egységes helyrajzi számok miatt belterületre esnek, és jellemzően ezek például belterületen foghíjbeépítésre kijelölt, művelés alól kivett és építési területek. Ez az egyik, amire fel szeretném hívni a figyelmüket. A másik, hogy ez a módosítási szándék kizárólag a tulajdonátszállásra vonatkozik, és nem az egyébként természetvédelmi értékeket és ezzel kapcsolatos tevékenységeket védő garanciális és egyéb feltételekre. Ezek az új tulajdonosra ugyanúgy vonatkoznak, minden feltétellel és természetesen a hozzá fűzött szankciókkal is.

Tisztelt Ház! A módosítás a vissznyereményi anyagok, például a mart aszfalt, az uszadékfa értékesítésének elősegítése, ösztönzése érdekében lehetővé teszi az értékesítést végző vagyonkezelők  például a MÁV Zrt. vagy a Magyar Közút  részére az értékesítési tevékenység kapcsán felmerülő költségeik átalányjellegű megtérítését, amivel egyszerre szolgálja a vissznyereményi anyagokkal kapcsolatban felmerülő kiadások, tárolás, őrzés csökkentését, valamint a központi költségvetés bevételeinek növelését.

Tisztelt Országgyűlés! Az állami ingatlanportfólióban maradó vagyonelemek hasznosításának hatékonyabbá tétele érdekében a törvénymódosítási javaslat előmozdítja az állami vagyonba tartozó műemlék ingatlanok rövid távú hasznosítását a tulajdonosijog-gyakorló pozíciójának megőrzése mellett. A javaslat biztosítja, hogy a tulajdonosijog-gyakorló  a vagyonkezelőhöz hasonlóan  további jóváhagyás nélkül rendelkezhessen az állami tulajdonban álló műemlék ingatlanok rövid távú  90 napot meg nem haladó  hasznosításáról. Garanciális szabály a módosítás tekintetében, hogy ugyanarra a műemlékre vonatkozóan ugyanazon felek között az így létrejött jogügylet nem hosszabbítható meg.

(9.10)

A javaslat célul tűzi ki az állami vagyon hasznosításának eredményesebbé tételét, ezáltal a központi költségvetés számára magasabb hasznosítási bevételek elérését és a költségvetést terhelő fenntartási kiadások csökkentését, mérséklését.

Az állami elhelyezési célú jogviszonyra vonatkozó rendelkezések pontosításával rögzíthetővé válnak az elhelyezési célú ingatlanigények minimumkritériumai. A módosítás továbbá megerősíti az MNV Zrt. elhelyezési tárgyú döntéshozói szerepét. Az állami elhelyezési célú jogviszonyban az üzemeltetés és az ebből fakadó díjfizetés az MNV Zrt. kötelezettsége, a jogszabályban megjelölt szervezet üzemeltetésbe történő bevonása esetén ugyanakkor a fedezet a bevont szervezet költségvetésében marad. Az idegen tulajdonú bérletek kapcsán a jövőben az üzemeltetési feladatokat a bérbeadó is elláthatja.

A hazai, illetve az EU-s pályázatok során szerzett tapasztalatok, a pályázatokban meghatározott fenntartási időtartamok indokolják a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, aminek eredményeként 25 évre is megköthető  és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható  a hasznosítási szerződés abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A hasznosítási jogviszony időtartamának növelése az állami ingatlanok hasznosítottságának emelkedését, a költségek csökkentését eredményezheti, a költségvetés részére folyamatos és kiszámítható piaci bérleti díjbevételt generálhat, és várhatóan javulás érhető el ezen ingatlanok műszaki állapotában is.

Tisztelt Ház! A törvénymódosító javaslat célja az eddig elmondottakon túl a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések alapvető átalakítása oly módon, hogy a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt örökhagyó ingatlan vagyonát  a termőföldvagyon kivételével , valamint az ingatlanban található ingóságokat az állam helyett az ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzat örökölje. Az új szabályozás lehetővé teszi az elhunyt személy ingatlan vagyonának a helyi közösség céljaira történő fordítását, valamint az ilyen módon örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető. Az önkormányzatokat is természetesen megilleti az örökség visszautasításának joga. A törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt örökhagyó hagyatékának részét képező termőföldvagyon tekintetében a törvényes öröklés szabálya nem módosul, azok továbbra is a Nemzeti Földalapba kerülnek.

A szükségképpeni törvényes öröklésre vonatkozó szabályokat a 2024. január 1-jét követően elhunyt személyek utáni öröklés vonatkozásában kell alkalmazni, amely megítélésünk szerint kellő és szükséges felkészülési időt biztosít a települési önkormányzatok számára. Gondolunk itt a hagyatéki leltár felvételére és a hagyatéki eljárás lefolytatására.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a T/1622. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényben megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.