Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Képviselőtársam Csárdi Antalhoz intézett egy veretes kifogást, hogy a statisztikákról nem kéne ilyen csúnyán beszélni, mert az nem illik a Házhoz. Remélem, Churchill urat nem kívánja így utólag megfeddni a statisztikákról szóló mondata miatt. Csárdi Antal ehhez képest nem is a statisztikákról beszélt, hanem adott statisztikákról beszélt.

De visszatérve arra, mert igazából… (Nacsa Lőrinc: Csárdi-Churchill-vita!  Derültség.) Megvárom, jó. Tehát visszatérve: volt egy jó párbeszéd, ami itt elindult, ha már ebben a frakcióban ülök, Rétvári Bencével a kilakoltatásokról. Felhozta azt a táblázatot, amit nagyon vártam, hogy fel fog hozni. Nagyjából ezért nyomtam be ezt a témát ide, mert végre erre reagálhatok, és egyébként csodálatosan kapcsolódik ahhoz a törvénytervezethez, amelyről beszélünk. (Nacsa Lőrinc: Csodálatosan?) Ugyanis önök nem tudják értelmezni, hogy miről beszélnek, az a statisztika nem a kilakoltatásokról szól, hanem az elindított eljárásokról. Érdemes lenne ezt egyébként tudni, ha már erre a statisztikára hivatkoznak. (Rétvári Bence: Mi a különbség?) De ezzel nincs is baj, van olyan, hogy az ember olyan számokat idéz (Rétvári Bence: Mi a különbség?), van olyan, hogy az ember olyan számokat idéz, amelyekről azt sem tudja, hogy micsodák, ma önök is így jártak.

A kilakoltatás nem úgy történik, hogy azt mondja az önkormányzat vagy az adott végrehajtást elindító, hogy holnap kilakoltatás van, hanem elindul egy eljárás. Ez ezekről az elindított eljárásokról szól. Például az előbb írt rám az egyik IX. kerületi önkormányzati képviselő, és elmondta, hogy Ferencvárosban pontosan mennyi volt a kilakoltatások száma 2012 októbere óta  nulla. Tehát ennyire pontos az önök statisztikája. De ha egyébként pontos is lenne az önök statisztikája, pontos lenne ez az önök statisztikája, akkor is nagyon szórakoztató lenne, hiszen önkormányzat önkormányzati bérlakásból tud kilakoltatni.

Nézzük meg, hogy mi lenne a sorrend akkor, ha az önkormányzati bérlakásokhoz arányítanánk azokat a számokat, amelyek önöknél vannak! Eszerint akkor a VIII. kerületre 1,8 százalék jutna, a XIII. kerületre 1,7 százalék, a XVI. kerületre 4,8, Kőbányára 5 százalék. (Nacsa Lőrinc: És Újpest?) Újpesten is 5 százalék környékén van. Egyébként Újpest problémás, szerintem ott vannak problémák, ezeket meg is beszéltük múltkor, mert önökkel ellentétben én voltam Újpesten, amikor kilakoltatásokról volt szó, Tordai képviselőtársam is volt Újpesten, amikor kilakoltatásokról volt szó, és ott meg lehetett állapodni az önkormányzattal. Többek között azért lehetett megállapodni az önkormányzattal, mert Újpesten is van egy eljárás, hiszen ezekben az ügyekben nem az a lényeges, hogy elindítják, végrehajtják, hanem az, hogy mi van a kettő között. A VIII. kerületben például hosszú eljárásban az önálló lakhatást megtartó és megerősítő szociális munka elvégzése, majd az adósságrendezési és -kezelési program esetleges kudarca után, csak a legvégső esetben lakoltatnak ki, de akkor is kizárólag…  és családok esetében közös elhelyezéssel.

Egyébként, ha elolvasnák, a józsefvárosi önkormányzat egy másfél oldalas leírást tett közzé, hogy mi pontosan az eljárás. Az V. kerületben mi volt ezzel szemben a helyzet? Az előző nap ment ki a családsegítő. Az előző nap küldték ki őket, hogy ebbe az ügybe beavatkozzanak. Érzik a különbséget a két eljárás között, hogy mi az, amikor hónapokon keresztül próbálnak segíteni valakin és mi az, amikor úgy lakoltatnak ki valakit, hogy az előző nap megy oda a családsegítő? (Nacsa Lőrinc: VII. kerület?) Bocsánat, nem fogok végigmenni az összes ügyön. Én azokon az ügyeken tudok végigmenni, amelyeket ismerek. Ezek között van ellenzéki is, ahogy Újpestet említettük, és van kormánypárti is.

De ha ennyire aggódnak egyébként a kilakoltatások kapcsán, holnap reggel, 8 órakor Kőbányán lesz egy kilakoltatás. Én szívesen megszakítom ezt a vitát önökkel 8 órakor, és bármelyikükkel elmegyek a kilakoltatásra. Nem kell beülni az élőláncba, csak beszéljenek az ott lévő emberrel, nézzék végig, hogy mi történik ott, nézzék végig, hogy történik és utána szerintem kicsit pontosabban tudjuk látni ezeket a dolgokat. Azt a táblázatot meg felejtsék el, mert nem annyira jó hivatkozási alap, mint amennyire önök veszik.

Még két dolgot szeretnék mondani. Tökre örülnék, ha Berki Sándor képviselőtársam PB-gázpalack-ügyére mondanának valamit. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy elmondják, hol lehet kapni Magyarországon 11,5 kilogrammos rezsicsökkentett PB-gázpalackot  ugye, energiaszegénységről beszélünk , mert sehol nem lehet kapni rezsicsökkentett gázpalackot Magyarországon. Ebben Berki Sándor végigjárta gyakorlatilag az összes államtitkárt, az összes minisztériumot, volt a MOL-nál, mindenhol. Nagyon örülnék, ha erre tudnának válaszolni, mert például a PB-gázpalackok ügye egyébként a szegénység kérdését eléggé érinti.

Bocsánat, de visszatérve még az előző esetre: pontosan itt van az, hogy amikor ezt a hierarchiát felállítják, tehát az egyén, család, önkormányzat, karitatív szervezetek, állam, amelyről körülbelül hat órával ezelőtt beszéltem, nagyon nagy különbség van abban, hogy milyen önkormányzatról beszélünk például a segítés tekintetében. Ez egy iszonyatos egyenlőtlenséget eredményez, ebben a hierarchiában ugyanis azon múlik emberek támogatása, azon múlik, hogy egy bajba jutott embert ki lehete húzni a bajból, hogy éppen ki a polgármester, hogy milyen eljárás van az adott önkormányzatban. Szerintem oké lenne, még egy fokkal okébb lenne ez a hierarchiarendezés, ha mondjuk, hoznának olyan szabályokat, amelyek ezeket a szociális eljárásokat egységesítenék.

Nyilván tudjuk, hogy az önkormányzatoknál az is probléma, hogy nincs meg az a forrás, amelyet jelenleg a bajbajutottak megsegítésére kellene fordítani, és ez nem baloldali vagy jobboldali önkormányzatok kérdése, Cser-Palkovics úrtól Debrecenen át halljuk azt, hogy gondban vannak az önkormányzatok. Egy ilyen helyzetben az önkormányzatokat kiemelni és előrébb rakni az államnál a bajbajutottak megsegítésében, szerintem nagy probléma.

Visszatérve az alapkérdésre: el tudják mondani, hogy miért alkották meg ezt a módosítást, hogy ennek mi a célja, mik fognak ráépülni. Mert mégiscsak azért vagyunk itt 15 órája, hogy erre egy értelmes választ kapjunk. 15 órája szeretnénk megtudni, hogy mi ennek a módosításnak a célja, milyen rendeletek fognak ráépülni, hogy ezt egy ilyen lakmuszpapírként, egy ideológiai állásfoglalásként gondoljáke, hogy valódi törvények fognake ebből következni. Nyilván az én sejtésem az, hogy az utóbbiról van szó, de akkor jó lenne tudni, hogy mi lesz a végrehajtási rendeletben, mik ezek a törvényi tételek. Ugyanezt a kérdést, ugye, már az öregségi nyugdíj/szociális vetítési alap kapcsán is feltettem, mert ott is jó lenne, ha látnánk, hogy miért van szétválasztva, és mi lesz a következménye a szétválasztásnak.

(0.20)

És egyébként az ivóvíz kapcsán is nagyon örülnék annak, ha a kormányzati rendeletet megmondanák, amire csak utal a szöveg, hogy majd lesz egy kormányzati rendelet, ami azt rendezi, hogy mi pontosan ez a kormányzati rendelet, mert jó lenne, ha majd úgy szavaznánk erről a törvényről, hogy tudjuk, hogy mi lesz ennek a pontos következménye. Köszönöm szépen.