Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Most a színvallás ideje jönne el a fideszes képviselők számára, hogyha kellő számban a teremben lennének ehhez, bár egy államtitkár még ül a helyén, akár még válaszolhat is. Ugyanis a magyar állam számára talán semmi sem akkora üzlet, mint az áfa beszedése. Aki a költségvetési vitákon részt vett, nagyjából láthatja, hogy egy 5000 milliárd fölötti összeget érthetünk ide, hogyha mindent beleszámítunk.

2019-ben egy nagyon érdekes cikk jelent meg erről a témáról, és azt kell hogy mondjam, hogy a 24.hu gazdasági rovatának kiváló összefoglalója azt vizsgálja, hogy a különböző gyermeknevelési, gyermekgondozási cikkek után mennyi áfát szednek be azoktól a magyar polgároktól, akiket egy családbarát kormánynak elvileg segítenie kellene a gyermekgondozásban.

Azt látjuk, hogy miközben, mondjuk, a családi pótlék összege, amit a Jobbik családi kártyán duplázna meg, tehát alapvető élelmiszerekre, gyermeknevelési cikkekre tenné elérhetővé, ez lényegében befagyasztott összegű, tehát nagyjából elinflálódott az értékének a fele az elmúlt 12 évben, addig 2012. január 1-je volt az a dátum, amikor ez a kormány bizony történelmet írt.

Történelmet írt abban, hogy 27 százalékra emelte fel az általános forgalmi adó kulcsát, brutális tehernövekményt okozva ezzel olyan magyar családok számára is, akik a napi gyermekgondozási cikkek, a bébiétel, a gyerekruha, a pelenka mellett egy normális világban ki kellene hogy gazdálkodják a babakocsi, a gyerekbútor vagy a légzésfigyelő árát. Egyébként a 24.hu kiváló elemzése ezeket még nem is érti magába, tehát ha ezeknek az áremelkedését is figyelembe vennénk, még rosszabb lenne a helyzetkép, gyakorló és kisgyerekeket nevelő édesapaként meg tudom erősíteni, hogy egy átlagos babakocsinak az ára is sajnos a másfélszeresére nőtt az utóbbi években.

Azt látjuk, hogy a 2019-es számítás szerint az egy gyerekre jutó családi pótlék összegéből nagyjából 2-3 ezer forint marad meg akkor, hogyha levonjuk az összes, gyermeknevelési cikkeken lévő áfatartalmat; ez 2019 volt. Saját számításaink szerint most, ezekben a hónapokban fordul át a mutató, most jutottunk el oda, hogy már több áfát fizet be egy gyermek nevelése után egy gyermeket nevelő család, mint amennyi családi pótlékot a másik oldalon megkap.

A számítás nagyon sok mindent nem tud azért magába foglalni, azt is látjuk, hogy ők a legtöbbet, összesen több mint 16 ezer forintot a gyógyszertárban hagytak probiotikumra, köptetőre, köhögéscsillapítóra, D-vitaminra és olyan babaápolási cikkekre, amelyek nélkül a XXI. században a gyermeknevelés nagyon nehezen képzelhető el, és mégis azt látjuk, hogy az ehhez nyújtott támogatás a másik oldalról legalábbis hiányos.

A családi adókedvezményre szoktak mutogatni ilyenkor, ez egyébként nagyon jó lenne, hogyha a jövedelmi szinttől függetlenül azért könnyebben elérhetővé válna azok számára is, akik nem bankvezérek vagy országgyűlési képviselők. De azt látjuk, hogy ha kiszámoljuk a 27 százalékos áfa által elvett összeget, és nemcsak a gyermeknevelési cikkekre gondolok, hanem mondjuk, az élelmiszerekre, ahol a nagyon széles skála még mindig 27 százalékos, ha kiszámoljuk a tudatosan gyengített forintból eredő brutális károkat, ez önmagában ezermilliárdos nagyságrend évente, és ha megnézzük azt, hogy a szociális létbizonytalanság, a kilakoltatások, a végrehajtási túlkapások micsoda egyéb járulékos károkat okoznak, összességében az jön ki, hogy a családi adókedvezmény összegénél egy jóval nagyobb összeget csatornáznak ki minden egyes magyar család zsebéből. Különösen visszatetsző volt már az egy-két évvel ezelőtti időszakban is, hogy a kormány családbarát intézkedéseit ezenközben több mint egymilliárd forintból reklámozzák, de a gyermeket nevelők mindegyikétől horrorisztikus összegeket szednek vissza.

Itt a lehetőség, most benyújtjuk az alapvető élelmiszerek nullaszázalékos kulcsba sorolásáról szóló javaslatot. De arra kapacitálom önöket, hogy ne feledkezzenek meg a gyermekgondozási, gyermeknevelési cikkekről sem, mert tarthatatlan az, hogy a családok terhei kilőnek, brutálisan növekednek. Aki gyermeket nevel, tökéletesen tisztában van azzal, hogy ha mondjuk, egy multi láncolatnak az egységébe megy be, ott bizony nem ritka, hogy 400-500 forintot elkérnek egy darab bébiételért, a pelenka és egyebek áráról nem is beszélve.

Ha ez a kormány valaha is komolyan gondolta a demográfiai trendfordulót, valaha is komolyan gondolta azt, hogy a gyermeknevelést támogatja, akkor itt lenne egy nagyon szép, nagyon szimbolikus gesztus, amely egyértelműen jelezné, hogy ennek a kabinetnek mi a fontossági sorrendje, és annak mi van az elején vagy legalább az első helyek egyikén.

Éppen ezért szólítom fel önöket arra, hogy a gyermeknevelési cikkek áfatartalmához is nyúljanak hozzá, az európai rekorder 27 százalékot engedjék el, és vegyenek példát nemcsak Nagy-Britanniáról, de számos egyéb országot fel lehet sorolni, ahol mondjuk, 20 százalék körüli az általános kulcs, azonban csak 5 százalékos kulcsot kérnek a gyerekülések után, áfamentesek nemcsak az alapvető élelmiszerek, de a gyermeknevelési cikkek vagy azon belül a gyermekruhák is.

Ez lenne az irány, követendő irány lenne, itt lenne az ideje, hogy végre elsajátítsák ezt. Köszönöm a türelmet. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

Felszólalások:   49-80   81-82   83-84      Ülésnap adatai