Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének teljesítése, valamint az Európai Unió Bírósága által meghozott, a tagállamokra nézve kötelező ítélet végrehajtása. Először szeretném röviden ismertetni a törvényjavaslat alapját képező ítélet tartalmát és annak Magyarországra vonatkozó jogkövetkezményeit.

Az Európai Unió Bírósága 2018. március 6. napján hirdette ki ítéletét a Szlovák Köztársaság kontra Achmea-ügyben. A bíróság megállapítása szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. A választottbírósági klauzula értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban létesít beruházást, és a beruházással kapcsolatban vita vetődik fel, az érintett uniós tagállammal szemben választottbírósági eljárás indítható.

A bíróság ítélete szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban szereplő, az előbb ismertetett beruházó és állam közötti választottbírósági kikötések ellentétesek az uniós joggal, ugyanis azok aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, továbbá veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét, közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

Az Achmea-ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik valamennyi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat trilaterális vagy  amennyiben úgy hatékonyabb  bilaterális módon.

A tagállamok között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendezett keretek között történő megszüntetése érdekében megkezdődött az EU tagállamai között egy sokoldalú nemzetközi megállapodás kitárgyalása. A tárgyalásokon Magyarország is aktívan részt vett, eleget téve uniós jogból fakadó kötelezettségének.

A tárgyalások eredményeként létrejött a magyar érdeknek is megfelelő, sokoldalú megállapodás az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről, melynek aláírására 2020. május 5-én került sor, méghozzá Brüsszelben. Ezt a megállapodást összesen 23 tagállam írta alá, köztük Magyarország is, és hazánkban a 2020. évi LXI. törvény hirdette ki.

Fontos megjegyezni, hogy Ausztria, Svédország, Finnország, Írország és az Egyesült Királyság különböző szakpolitikai célokra hivatkozva nem írta alá az említett sokoldalú megállapodást. Hazánk Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal és az Egyesült Királysággal kötött korábban kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást, melyeket bilaterális úton szükséges megszüntetni.

Az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetsége a 2021. augusztus 31-én kelt szóbeli jegyzékében javaslatot tett a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás közös megegyezéssel való megszüntetésére. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezései szerint a felek közös megegyezése alapján lehetőség nyílik a beruházásvédelmi megállapodás ilyen módon történő megszüntetésére. Ennek megfelelően Ausztria szóbeli jegyzéke, valamint Magyarország válaszjegyzéke együttesen alkotja a két állam közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetéséről szóló megállapodást.

A magyar szabályozás alapján a szóban forgó nemzetközi jogi kötelezettség megszüntetésének a magyar fél által történő elfogadásához az Országgyűlés felhatalmazására van szükség. A megszüntetést törvényben kell elrendelni, és a közös megegyezéssel történő megszüntetést tartalmazó jegyzékváltást is ugyanezen törvényben kell kihirdetni, továbbá a korábbi kihirdető jogszabály hatályon kívül helyezéséről is rendelkezni kell.

A jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodás a Magyarország és Ausztria közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetését eredményezi. A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy rögzíti a megszüntetett megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének további joghatás nélküli megszűnését, ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a megszüntetést követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.

Magyarország a megállapodás megkötésével az uniós jogból fakadó kötelezettségének tesz eleget, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)