Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most megkérdezem, hogy további képviselői felszólalásra jelentkezette valaki. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Soron következik „A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/209. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és az Ománi Szultánság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja a kétoldalú magyar-ománi gazdasági és azon belül is beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele. A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás országának területén valósítanak meg.

A megállapodás magyar szempontból tehát az Ománi Szultánságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja, amelynek kiemelt jelentősége van a számos piaci lehetőséget magában hordozó közel-keleti térségben.

Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgál többek között a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása, úgymint a Magyarország és az Ománi Szultánság közötti megállapodás.

A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös politika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és az Ománi Szultánság közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így az 2022. február 2-án aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával köttetett meg.

Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek biztosítása. Az Ománi Szultánság területén ugyanis több hazai vállalkozás jelenleg is tájékozódik későbbi beruházási szándékkal. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen, akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.

A megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, valamint a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás elve is. A beruházásvédelmi megállapodások, így a jelen megállapodás is, módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. A megállapodás korszerű rendelkezései ugyanakkor megfelelő jogi keretek közé szorítják a külföldi beruházók perlési lehetőségét Magyarországgal szemben.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja a Magyarország és az Ománi Szultánság közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Kérem tisztelt képviselő urakat, asszonyokat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Azbej Tristan államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország elkötelezett az Ománi Szultánsággal meglévő gazdasági együttműködés kiterjesztése és megerősítése mellett, melyet az is jelez, hogy 2019-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével ünnepélyes keretek között megnyílt hazánk maszkati nagykövetsége. Az ünnepséget követően bilaterális találkozókra is sor került, melynek keretében miniszter úr együttműködési megállapodást írt alá Juszuf bin Alávi külügyekért felelős miniszterrel.

A sikeres együttműködést jól jelzi, hogy bár Omán általánosságban véve pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik, Magyarország Ománnal folytatott kereskedelmét tekintve 2017 óta folyamatosan többlettel zár. A kereskedelmi kapcsolataink jelentős fejlődésének legfőbb mozgatórugója a MOL, mely az utóbbi években egyre szorosabb együttműködésre törekszik a másik féllel. Fontos megjegyezni, hogy az EXIM országkockázati besorolása és a biztosíthatósági szabályok szerint Omán a 4-es országkockázati kategóriába esik, tehát biztosítható.

A térség iránt érdeklődő magyar vállalatokat az 1999-es megalakulása óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közel-Kelet- és Afrika-tagozata is segíti, mely üzletember-találkozók és tájékoztató fórumok szervezésével, illetve információk szolgáltatásával járul hozzá a gyümölcsöző együttműködéshez. Jelen törvényjavaslat összhangban van azzal a közös törekvéssel, hogy a két szerződő fél kedvező feltételeket teremtsen és tartson fenn az egyik szerződő fél beruházóinak beruházásaihoz a másik szerződő fél területén, ezzel elősegítve az üzleti kezdeményezéseket, melyek hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez.

(15.10)

Ehhez természetesen jogi keretekre is szükség van. Meg kell határozni a beruházás fogalmát és a beruházók tevékenységével kapcsolatos viták igazságos és méltányos rendezését, illetve azok módját. A megállapodás lényeges rendelkezése a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának előírása az indokolt kivételek megadásával. Rendelkezik a keletkezett jövedelmek átutalásáról és egy jövőbeli esetleges államosítás esetében követendő gyakorlatról. A jogi garanciális elemeken túlmenően a beruházók számára különös fontossággal bír a lehetséges jogviták korrekt, pártatlan választott bíráskodás mellett történő rendezése akár az állammal szemben is.

A megállapodás továbbá rendelkezik a felek szabályozási jogáról, a diszkriminációmentességről, a kártalanítás feltételeiről, a jogátruházás kérdéseiről, a szerződő fél beruházóinak és kulcsfontosságú személyzetük munkavégzési engedélye megadásának könnyítéséről, az átláthatóságról, a megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos egyeztetések körének szabályozásáról, illetve a hatálybalépésről és az időbeli hatály megszűnése és módosítása kérdéseiről is.

Ezen megállapodás a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodások létrehozására adott felhatalmazásról szóló miniszterelnöki határozat és az Európai Bizottság 2020. szeptember 9-én kiadott határozata alapján történt, melyet magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írt alá 2022. február 2-án Maszkatban. A megállapodás tízéves időtartama automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha valamelyik szerződő fél az időtartam lejárta előtt legalább egy évvel vagy azt követően bármikor írásban fel nem mondja azt. A beruházások védelmének érdekében arról is rendelkeztek a szerződő felek, hogy a megállapodás megszűnése előtt megvalósult beruházásokra a megállapodás rendelkezései a megszűnést követő további tíz évig alkalmasak maradnak joghatás kiváltására.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánk gazdasági fejlődésének érdekében kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Illés Boglárka képviselő asszony. Most megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Üdvözlöm, tisztelt elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Magyarország láthatóan számos keleti országgal kívánja szorosabbra fűzni kapcsolatait, 2020 novemberében a Kirgiz Köztársaság, 2021 februárjában Koszovó, decemberben pedig Irán kapcsán nyújtottak be nagyon hasonló tartalmú javaslatot. Ezek a megállapodások ugyancsak a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodások törvénybe iktatása kapcsán kerültek benyújtásra. Az előttünk levő javaslat célja ennek megfelelően, ahogy ezt korábban itt említette képviselőtársam is, szintén a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését és ezáltal a további beruházások ösztönzését jelenti.

Az indítvány alapját képező megállapodás lényege, hogy a két ország beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek, amelyek az egymás területén indított vállalkozások biztonságosabb működését szolgálják. A hasonló megállapodások nem ellentetések a hazai gazdaság érdekeivel, mi rendszerint megszavazzuk ezeket a kezdeményezéseket, ezért a Magyar Szocialista Párt frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ománi Szultánsággal 1990 óta, immáron több mint 30 éve állunk diplomáciai kapcsolatban, 2019 óta pedig a maszkati nagykövetségünknek köszönhetően a személyes jelenlétünk is biztosított az országban, a közép-kelet-európai országok között elsőként.

A kétoldalú kapcsolatainkról elmondható, hogy teljesen konfliktusmentes, és nyitott politikai kérdések nem terhelik a két ország diplomáciai kapcsolatát. Számos területen valósult már meg együttműködés, de szeretném még kiemelni az eddig elhangzottakon túl, hogy a két ország viszonylatában fontos, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében évente ötven ománi diák tanulhat hazánkban. Ez egy nagyon nagy dolog. A nagy földrajzi távolságok miatt azonban annak érdekében, hogy továbbfejleszthessük ezeket a gazdasági kapcsolatokat, kormányzati együttműködésre is szükség van. Ehhez járul hozzá a 2022-ben hazánk kormánya és az Ománi Szultánság kormánya között aláírt, a beruházások ösztönzéséről szóló együttműködés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakat kiegészítve: a célja a megállapodásnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenységek feltételeinek kedvezőbbé és biztonságosabbá tétele, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, kíváne valaki még hozzászólni akár két percben, akár 15 percben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Jelzi, hogy elmondtak mindent, köszönöm szépen. (Derültség.)

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót a napirend utáni felszólalásra jelentkező Szabadi István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselője: „Mi történik a Dél-Alföldön?” címmel. Öné a szó, Szabadi képviselő úr.

Felszólalások:   94-102   102-110   111      Ülésnap adatai